A nyereségminimummal és a tagi kölcsönnel kapcsolatos kérdések általában egymástól függetlenül merülnek fel. És talán nem is gondolunk arra, hogy ha csak átmeneti likviditási megoldásként teszünk tagi kölcsönt a cégbe, akkor is növekedhet a nyereségminimum alapja. A szabály nem új, de az év végi zárás előtt talán érdemes ismét áttekinteni.
Nyereségminimum és a tagi kölcsön
Az előzmény
A Társaságiadó-törvényben a nyereségminimum szabálya már sok éve érvényben van. Az összes bevételt – azaz a teljes 9-es számlaosztályt – figyelembe véve kell határozni a nyereségminimum alapját. Vannak ezt módosító tételek, melyek jellemzően az átalakuláshoz kapcsolódnak, ha ez nincs, akkor marad a 9-es számlaosztály.
Ha sem az adózás előtti eredmény, sem pedig a növelő (8. §) és csökkentő (7. §) tételekkel megállapított adóalap nem éri el ennek 2%-át, akkor a társasági adót ennek megfelelően kell meghatározni.
Ha nem szeretnénk alkalmazni, akkor lehet nyilatkozatot tenni, de ez vonhat maga után egy ellenőrzési kockázatot.
Sokat segített a számvitelben az a módosítás, hogy például a tárgyi eszköz értékesítését nettó módon kell elszámolni. Egy sokmilliós ingatlanértékesítés esetén ugyanis nem mindegy, hogy a 9-es számlaosztályban a teljes árbevétel van, vagy csak az elért nyereség.
Ahol maradt a bruttó elszámolás elve, ott persze nem oldódik meg a probléma. Ilyen például az évközi realizált árfolyamváltozás.
Vagyis a számviteli elszámolásokból adódó teljes 9-es számlaosztályban kimutatott árfolyamnyereség 2%-a után adózni kell, még akkor is, ha egyébként az árfolyam-ingadozás miatt az éves árfolyamveszteség magasabb volt, mint az árfolyamnyereség.
És még egy fontos dolog! A nyereségminimumot mindenkinek ki kell számolni ahhoz, hogy tudjuk, ez lesz-e az adó alapja vagy nem.
Tagi kölcsön
Már bő 10 éve, ráadásul változatlan megfogalmazással érvényes az a szabályozás, hogy a nyereségminimum alapját növelő tételek közé egy olyan kategóriát is beemel, aminek semmi köze nincs a társasági adó alapjához sem. Nem is az eredménykimutatásból kell hozzá az információkat kigyűjteni.
Az összes bevételt növeli:
„a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az 50%-a.”
Szedjük elemeire ezt a körmondatot!
Magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség
A címben is a tagi kölcsön szóösszetételt használtam, pedig valójában nem is csak a tagi kölcsönökről van szó. Bár úgy gondolom, hogy a jogalkotó szándéka is ez volt, hiszen a törvény indoklásában már ő is tagi kölcsönről beszélt, a jogforrás mégis a törvény. Azaz, figyelembe kell venni minden taggal szemben fennálló kötelezettséget, kivéve, ha az szállítói tartozás vagy pedig osztalék miatt keletkezett.
Előfizetői tartalom!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Már csatlakoztál hozzánk? Akkor lépj be a folytatáshoz!
További cikkek
Kérdés-válasz
Egy kivás társaságból szeretnének osztalékot kivenni úgy, hogy csak az egyik tulajdonos kap...
Érdekel
Osztalékelőlegből osztalék
Tulajdonosként folyton azt számoljuk, hogyan is tudjuk a legkedvezőbben kivenni a jól megérdemelt jövedelmünket. A bért terhelő közterhek elég elrettentő mértékűek, így sokszor jutunk arra a megoldásra, hogy inkább osztalékként vesszük ki. Az elmúlt hónapokban szó szerint tömegesen került kezembe olyan átvett könyvelési anyag, amelyből süt, hogy az előző könyvelő az osztalékelőleg és osztalék fogalmával sem volt tisztába, nemhogy a könyvelésével. Ezzel komoly veszélybe sodorja a cég működését.
Érdekel