Nyereségminimum és a tagi kölcsön

A nyereségminimummal és a tagi kölcsönnel kapcsolatos kérdések általában egymástól függetlenül merülnek fel. És talán nem is gondolunk arra, hogy ha csak átmeneti likviditási megoldásként teszünk tagi kölcsönt a cégbe, akkor is növekedhet a nyereségminimum alapja. A szabály nem új, de az év végi zárás előtt talán érdemes ismét áttekinteni.

Az előzmény

A Társaságiadó-törvényben a nyereségminimum szabálya már sok éve érvényben van. Az összes bevételt – azaz a teljes 9-es számlaosztályt – figyelembe véve kell határozni a nyereségminimum alapját. Vannak ezt módosító tételek, melyek jellemzően az átalakuláshoz kapcsolódnak, ha ez nincs, akkor marad a 9-es számlaosztály.

Ha sem az adózás előtti eredmény, sem pedig a növelő (8. §) és csökkentő (7. §) tételekkel megállapított adóalap nem éri el ennek 2%-át, akkor a társasági adót ennek megfelelően kell meghatározni.

Ha nem szeretnénk alkalmazni, akkor lehet nyilatkozatot tenni, de ez vonhat maga után egy ellenőrzési kockázatot.

Sokat segített a számvitelben az a módosítás, hogy például a tárgyi eszköz értékesítését nettó módon kell elszámolni. Egy sokmilliós ingatlanértékesítés esetén ugyanis nem mindegy, hogy a 9-es számlaosztályban a teljes árbevétel van, vagy csak az elért nyereség.

Ahol maradt a bruttó elszámolás elve, ott persze nem oldódik meg a probléma. Ilyen például az évközi realizált árfolyamváltozás.

Vagyis a számviteli elszámolásokból adódó teljes 9-es számlaosztályban kimutatott árfolyamnyereség 2%-a után adózni kell, még akkor is, ha egyébként az árfolyam-ingadozás miatt az éves árfolyamveszteség magasabb volt, mint az árfolyamnyereség.

És még egy fontos dolog! A nyereségminimumot mindenkinek ki kell számolni ahhoz, hogy tudjuk, ez lesz-e az adó alapja vagy nem.

Tagi kölcsön

Már bő 10 éve, ráadásul változatlan megfogalmazással érvényes az a szabályozás, hogy a nyereségminimum alapját növelő tételek közé egy olyan kategóriát is beemel, aminek semmi köze nincs a társasági adó alapjához sem. Nem is az eredménykimutatásból kell hozzá az információkat kigyűjteni.

Az összes bevételt növeli:

„a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az 50%-a.”

Szedjük elemeire ezt a körmondatot!

Magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség

A címben is a tagi kölcsön szóösszetételt használtam, pedig valójában nem is csak a tagi kölcsönökről van szó. Bár úgy gondolom, hogy a jogalkotó szándéka is ez volt, hiszen a törvény indoklásában már ő is tagi kölcsönről beszélt, a jogforrás mégis a törvény. Azaz, figyelembe kell venni minden taggal szemben fennálló kötelezettséget, kivéve, ha az szállítói tartozás vagy pedig osztalék miatt keletkezett.Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!Bejelentkezés az oldalraMég nincs előfizetésem

További cikkek

számvitel
2021. március |Alexa |Előfizetői cikk

A 2020-ban először kihirdetett veszélyhelyzet óta a fejünket kapkodjuk az adózási szabályok változásai miatt. Sokszor el is feledkezünk, hogy ezeket a gazdasági eseményeket a számvitelben is le kell kezelni. Nézzünk néhány aktualitást.

Érdekel
kivatao
2023. szeptember |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

Egy tárgyi eszköz üzembe helyezése ma már rutinfeladat. Van jó kis készletnyilvántartó program, ami szinte mindent megcsinál helyettünk. Csak ezekkel nagyon kell vigyázni. Ő úgy fog számolni, ahogyan mi paraméterezzük. Nézzük, milyen eldöntendő kérdések vannak!

Érdekel