Nyereségminimum és a tagi kölcsön

Az előzmény

A Társaságiadó-törvényben a nyereségminimum szabálya már sok éve érvényben van. Az összes bevételt – azaz a teljes 9-es számlaosztályt – figyelembe véve kell határozni a nyereségminimum alapját. Vannak ezt módosító tételek, melyek jellemzően az átalakuláshoz kapcsolódnak, ha ez nincs, akkor marad a 9-es számlaosztály.

Ha sem az adózás előtti eredmény, sem pedig a növelő (8. §) és csökkentő (7. §) tételekkel megállapított adóalap nem éri el ennek 2%-át, akkor a társasági adót ennek megfelelően kell meghatározni.

Ha nem szeretnénk alkalmazni, akkor lehet nyilatkozatot tenni, de ez vonhat maga után egy ellenőrzési kockázatot.

Sokat segített a számvitelben az a módosítás, hogy például a tárgyi eszköz értékesítését nettó módon kell elszámolni. Egy sokmilliós ingatlanértékesítés esetén ugyanis nem mindegy, hogy a 9-es számlaosztályban a teljes árbevétel van, vagy csak az elért nyereség.

Ahol maradt a bruttó elszámolás elve, ott persze nem oldódik meg a probléma. Ilyen például az évközi realizált árfolyamváltozás.

Vagyis a számviteli elszámolásokból adódó teljes 9-es számlaosztályban kimutatott árfolyamnyereség 2%-a után adózni kell, még akkor is, ha egyébként az árfolyam-ingadozás miatt az éves árfolyamveszteség magasabb volt, mint az árfolyamnyereség.

És még egy fontos dolog! A nyereségminimumot mindenkinek ki kell számolni ahhoz, hogy tudjuk, ez lesz-e az adó alapja vagy nem.

Tagi kölcsön

Már bő 10 éve, ráadásul változatlan megfogalmazással érvényes az a szabályozás, hogy a nyereségminimum alapját növelő tételek közé egy olyan kategóriát is beemel, aminek semmi köze nincs a társasági adó alapjához sem. Nem is az eredménykimutatásból kell hozzá az információkat kigyűjteni.

Az összes bevételt növeli:

„a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az 50%-a.”

Szedjük elemeire ezt a körmondatot!

Magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség

A címben is a tagi kölcsön szóösszetételt használtam, pedig valójában nem is csak a tagi kölcsönökről van szó. Bár úgy gondolom, hogy a jogalkotó szándéka is ez volt, hiszen a törvény indoklásában már ő is tagi kölcsönről beszélt, a jogforrás mégis a törvény. Azaz, figyelembe kell venni minden taggal szemben fennálló kötelezettséget, kivéve, ha az szállítói tartozás vagy pedig osztalék miatt keletkezett.

Ami maradt. Természetesen a tagi kölcsön. De ezenkívül taggal szembeni kötelezettség például

• a személyes közreműködői díj miatti tartozás,
• a tőkeleszállítás miatti kötelezettség.

Hogy értsük, miért probléma, ha a tag a személyes közreműködésért járó díjazását nem a hónap utolsó napján veszi fel, hanem a következő hónap elején, nézzük meg a számítás módját.

A kötelezettség növekményének számítása

A törvény ismerete nélkül azt gondolnánk, hogy a nyitó és a záró állomány közötti különbség. Ekkor viszont tényleg nem lenne jelentősége, hogy mikor vesszük fel a tagi jövedelmünket. A növekményt viszont nem így kell számolni.

Odáig rendben, hogy két szám különbségéből adódik a nyereségminimumot növelő tétel. A kiinduló érték idén a 2024. január 1-jén (azaz a 2023-as mérlegben is kimutatott) taggal szemben fennálló kötelezettség állománya.

A különbségben a kivonandó érték viszont egy átlag, ami a 2024-es napi átlagos állomány.

Az átlagszámítás szabályai szerint tehát van 2024-ben 366 átlagolandó értékünk, és ebből határozzuk meg a napi átlagot.

Ha sem év elején, sem év végén nincs taggal szemben kötelezettség, de év közben volt átmeneti likviditási problémák miatt tagi kölcsön, akkor ennek állománya miatt növelni kell a nyereségminimum alapját.

És itt lehet jelentősége a tagi jövedelemnek is. Ha a jövedelem miatti kötelezettség a hónap utolsó napján keletkezik, de csak később fizetjük ki, akkor máris néhány napig van vele szemben kötelezettség. És az átlagba ezt is bele kell számolni.

Fontos tehát, hogy ezzel akkor is foglalkozni kell, ha év végén a főkönyvi kivonatban nem látsz kötelezettséget!

Csak a felét kell figyelembe venni

Ha már eddig sem értettük, hogy mit keres a társasági adó alapjában a tagi kölcsön, akkor ebben sem kell semmilyen logikát keresni. A nyereségminimum alapját növeli tehát a taggal szemben fennálló növekmény 50%-a.

Tőkét érintő gazdasági események

Ha a tagi kölcsön azért növekszik, mert a számlaadás elmulasztása miatt nincs elegendő bevétel, akkor még értenénk is azt, hogy mit keres ez a nyereségminimum szabályai között.

Ha viszont a társaság saját tőkéjének változása miatt van kötelezettség, érthetetlen ennek adóztatása.

Ahhoz, hogy itt keletkezik-e kötelezettség, azt a Számviteli törvény határozza meg.

A jegyzett tőke összege a cégbíróságnál bejegyzett összeggel kell, hogy azonos legyen. A tőkeváltozás esetén a cégbírósági bejegyzéssel együtt kell ezt módosítani.

Ami nem mindegy, az a dátum, ahogyan könyvelni kell.

A főszabály ugyanis az, hogy a tőkeváltozást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell könyvelni, de ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontja lesz a könyvviteli nyilvántartás dátuma.

Mit jelent ez?

Ha egy vállalkozás a tőke leszállítása mellett dönt, és ezt a cégbíróság bejegyzi, akkor számvitelileg a jegyzett tőke csökkenését kell könyvelni úgy, mint taggal szemben fennálló kötelezettség. Konkrét dátum tehát az a tulajdonosok által hozott döntés napja, amikor erről döntenek. Ekkor lesz a könyvekben kötelezettség. A kérdés, hogy ezzel a nappal kifizetésre is kerül vagy sem. Mert ha csak később, akkor a kettő között nyilvántartott tartozásról beszélünk, ami határozottan nem osztalék, tehát nem lehet a kivételek között említeni.

A tőkeemelésnél azért nem látok gyakorlati problémát, mert ha a tulajdonosok döntésével egy időben a befizetés is megtörténik, majd a cégbírósági bejegyzés későbbi dátum, akkor előhúzzuk a számvitel azon szabályát, hogy nem a cégbírósági bejegyzés napjával, hanem a tulajdonosi döntés napjával könyvelünk. De hogy milyen fontos a helyes nyilvántartás!

Ha a tulajdonos még az erre vonatkozó döntés előtt befizeti az összeget, akkor az valóban tagi kölcsön, más jogcíme nem is lehet. Ezzel akkor természetesen foglalkozni kell.

Gondolkodj előre!

A nyereségminimummal általában csak az év végén foglalkozunk. Viszont ha nem járunk el év közben kellő körültekintéssel, könnyen érhet meglepetés.