Kiva választási lehetőségének újraszabályozása egyesüléseknél és szétválásoknál

Egri-Retezi Katalin Egri-Retezi Katalin| 2025. január |Előfizetői cikk |#kiva#tao
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Az egyesülésekben és szétválásokban részt vevők részéről visszatérően felmerülő kérdés az, hogy milyen feltételekkel maradhatnak kivaalanyok a jogelőd és a jogutód társaságok az átalakulási folyamat bejegyzését követően.

A 2023. őszi adóváltozási csomag 2023. december 1-jétől hatályos szabályozása lehetővé tette ugyan az egyesülések és a szétválásoknál is a kiva újraválasztását, de nagyon sok gyakorlati kérdés merült fel a témával érintett vállalkozásoknál.

A 2023. decemberi cikkünk foglalkozott ennek a változásnak a problémáival, kockázataival, és a számviteli, adózási feladataival. A téma aktualitását az adja, hogy a 2024. évi LV. törvény 2024. november 29-től hatályos módosítása révén a kiva ismételt választására vonatkozó előírások pontosításra kerültek. Összefoglaljuk tehát a változást és a kapcsolódó fontosabb megfontolásokat.

Módosított törvényi hivatkozások

A Kivatörvény 19. § (8.a) bekezdése szerint „amennyiben az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre”.

Az egyik legfontosabb változás az előző évi szabályozáshoz képest, hogy már nem kizáró feltétel az, ha az átalakulás megfelel a Taotörvény szerinti kedvezményezett átalakulás fogalmának.

Ugyanis a NAV a témával kapcsolatos kérdésünkre adott válaszában hangsúlyozta, hogy ha az egyesülés/szétválás megfelel a kedvezményezett átalakulás feltételeinek, úgy a kedvező szabály nem alkalmazható, vagyis a társaság az adóalanyiság megszűnését követő 24 hónapban a kivaalanyiság ismételten nem választható. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy kedvezményezett átalakulás esetén a tagokat megilletik az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvényben foglalt kedvezményezett átalakulásra vonatkozó mentességek.

A jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező társaságoknál ennek a módosításnak jelentős szerepe van az átalakulásokhoz kapcsolódó döntéseknél, hiszen a kiva újraválaszthatóságánál fontosabb szempont volt az ügylet illetékmentessége.

Ez azt jelenti tehát, hogy 2024. november 29-től a kivaalanyiság ismételt választására sor kerülhet minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg az eszközök átértékelése.

Kivatörvény 19. § (5) bekezdés d) pont szerint „a kisvállalati adóalanyiság megszűnik a (8.a) bekezdésben foglaltak kivételével az adóalany egyesülése, szétválása napját megelőző nappal”.

A fenti bekezdéssel pontosításra került az a cél, hogy az újbóli kivaalanyiság az egyesülés, szétválás napján jöhessen létre, tehát megoldódott az adminisztrációs többletfeladat, hogy egy napra vonatkozóan taobevallást készítsenek az érintettek.

Ugyanakkor azzal, hogy az adózónak az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni a 201T nyomtatványon – az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartása esetén – az ismételt kivaválasztást, azt is jelenti, hogy megszűnő kivabevallást viszont kötelező készíteni.

Egyesülések, szétválások bevallási feladatai

Egyesülések esetén
  • Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre.
  • Beolvadásnál a beolvadó jogi személy megszűnik, míg a beolvasztó társaság lesz az általános jogutód.
Szétválásnál
  • Különválás esetén a jogelőd megszűnik, és vagyona megosztásra kerül a létrejövő többi jogi személy mint jogutód között.
  • Kiválásnál a jogelőd a vagyonának egy részével fennmarad, másik részével pedig új jogutód(ok) alakulnak.

Amennyiben az érintett társaságok taoalanyok, és az egyesülés, szétválás napja 2024. november 30., úgy a megszűnő társaságoknak soron kívüli adóbevallást kell benyújtaniuk a 2471-es nyomtatványon 90 napon belül (2025. február 28-ig).

Itt érdemes megemlíteni, hogy az egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül valamennyi jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított tao adóelőleget bevallani a 24251-es nyomtatványon (2024. december 30-ig).

Ha viszont az egyesülésben, szétválásban részt vevő társaságok kivaalanyok, úgy valamennyi adózó elveszti kivastátuszát. Ez azt jelenti, hogy a 2024. november 30-i fordulónapra 24KIVA-bevallást nyújtanak be 90 napon belül, melyben meghatározandó az áttérési különbözet a Katv. 28. § (4.a) szerint:

+/– kivaalanyiság alatt keletkezett összes eredmény

– kiva hatálya alatt a kivás időszak nyeresége terhére kivont tőke

– kiva hatálya alatt a jóváhagyott osztalékra tekintettel alkalmazott növelő tétel

– kivaalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

– kivaalanyiság időszakában keletkezett még fel nem használt veszteség

– megfizetett (fizetendő) összes kisvállalati adó

+/– Áttérési különbözet

Áttérési különbözet sorsa a Kivatörvény általános szabályai szerint

Pozitív összeg esetén választási lehetőség:

  • Társasági adó (9%) megfizetésével nem viszi tovább a különbözet összegét, vagy
  • lekötött tartalékot képez a pozitív átértékelési különbözet összegében, amelyet fejlesztési tartalékként kezel.

Ha az áttérési különbözet negatív, akkor azt az adózó elhatárolt veszteségként viszi tovább a társaságiadó-alanyisága időszakára.

FONTOS!

A Kivatörvény nem fogalmazott meg külön szabályt a kivát újraválasztókra vonatkozóan, ami azért érdekes, mivel a fent bemutatott általános szabály azt feltételezi, hogy áttérés történik a tao hatálya alá. Így érdekes kérdés, hogy ezeknél az adóalanyoknál a kivamegszűnés miatt keletkezik áttérési különbözete, ami után vagy megfizeti a társasági adót, vagy fejlesztési tartalékként kezeli annak összegét.

Erre a kérdésre nem tér ki a szakirodalom, reméljük, hogy egy újabb törvénypontosítás rendezi a kérdést.

Előfordulhat, hogy a kivás adóalanyok az egyesülést, szétválást követően nem választják újra a kivát, így társaságiadó-alanyokká válnak, emiatt a 2443TAO nyomtatványon kell 60 napon belül eleget tenniük társaságiadóelőleg-bevallási kötelezettségeiknek. Ilyenkor a taoelőleg bevallása a kiva megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére vonatkozik (egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig fizetendő).

A 2443TAO nyomtatvány akkor használható, ha a kivaalanyiság megszűnése 2023. december 31. és 2024. december 30. között történik, ha 2024. december 31-én szűnik meg, már a 2543TAO-bevallás használandó.

A háromhavonta esedékes társaságiadó-előleg összegének megállapítása a kivaalanyiság megszűnésének adóévében az elszámolt összes – 12 hónapra átszámított – bevétel 0,25 százaléka alapján történik.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az egyesülések és szétválások legfontosabb bevallási teendőit és a határidőket:

Bevallások, teendők Jogelődnél Jogutódnál
Záró/megszűnő bevallás a nem éves elszámolású adókról: 2408, 2401, 2465 Az átalakulás napját követő 30 napon belül
Záró adóbevallás az éves adókról: 2471, 24KIVA Az átalakulás napját követő 90 napon belül
Tao. előleg, különadó előleg, innovációs járulék  előleg bevallása: 24251 Az átalakulás napját követő 30 napon belül
KIVA választás bejelentése: 24T201T Az átalakulás napját követő 15 napon belül
Tao-alannyá vált adózó társaságiadó-előleg bevallása: 2443TAO Az átalakulás napját követőkövető 60 napon belül
Biztosítottak bejelentése, Az átalakulás napját megelőző nappal Az átalakulás napján
24T1041
Változás bejelentése, Önkormányzat felé Az átalakulás napját követő 15 napon belül Az átalakulás napját követő 15 napon belül

További cikkek

kivatao
2024. július |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Egy kivás társaságból szeretnének osztalékot kivenni úgy, hogy csak az egyik tulajdonos kap...

Érdekel
számviteltagi kölcsöntao
2024. november |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

A nyereségminimummal és a tagi kölcsönnel kapcsolatos kérdések általában egymástól függetlenül merülnek fel. És talán nem is gondolunk arra, hogy ha csak átmeneti likviditási megoldásként teszünk tagi kölcsönt a cégbe, akkor is növekedhet a nyereségminimum alapja. A szabály nem új, de az év végi zárás előtt talán érdemes ismét áttekinteni.

Érdekel