Cikkünkben két témát dolgozunk fel. Egyrészt tisztázzuk, hogy a 90 napon túli szálláshely-szolgáltatás hogyan fér össze a tételes átalányadóval. Illetve foglalkozunk az idén módosuló fogalommal, a szoba fogalmát tisztázzuk.
A fizetővendéglátási tevékenység aktuális kérdései

90 napos szabály
A fizetővendéglátási tevékenységet folytató adószámos magánszemély választhat erre a tevékenységre tételes átalányadót vagy tételes költségelszámolást is.
A tételes átalányadó azonban feltételként köti ki, hogy ugyanazon vendég részére a 90 napot nem haladhatja meg a szálláshely-szolgáltatás.
Ha ugyanis ezt a korlátot átlépi, akkor az átlépéssel érintett negyedév első napjától elveszíti a tételes átalányadózást az év hátralévő részére. A vendég alatt nemcsak az ott megszálló magánszemély értendő, hanem az a szervezet is, amely a dolgozói részére veszi ki a szálláshelyet. Így például, ha a rendőrség veszi ki a magánszállást több mint 90 napra, akkor a szállásadó el fogja veszíteni a tételes átalányadózást.
Fontos azt is rögzíteni, hogy ez a szabály csak akkor működik, ha a szálláshelyet magánszálláshely-adás minőségben hasznosítják. Ha az ingatlant „csak” bérbe adják, azaz mindenféle kiegészítő szolgáltatás (például takarítás) nélkül, jellemzően hosszabb időszakra bérbe adja a tulajdonos, akkor bérbeadási tevékenység már nem fog ütközni ugyanazon ingatlan rövid távú magánszálláshely keretében történő hasznosításával.
Példa
A megértést szolgálandó, vegyük az alábbi két esetet.
Példa 1.
Tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély az ingatlanjának egyik apartmanját 2025. január 4. és 2025. augusztus 31. időszakra bérbe adja egy magánszemély részére. Az ingatlan másik két apartmanját magánszálláshely-szolgáltatás céljából hasznosítja, egyhetes periódusokban jönnek-mennek a vendégek.
Ebben az esetben a tételes átalányadózás egész évben alkalmazható marad. A bérbe adott apartman tekintetében pedig a bérbeadásra vonatkozó szabályok alapján a jövedelem után személyi jövedelemadót fizet a bérbeadó.
Példa 2.
Tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély az ingatlanjának egyik apartmanját 2025. május 1. és 2025. augusztus 31. időszakra magánszálláshely-szolgáltatás céljából kiadja egy cégnek, amely cég a dolgozóit heti turnusokban küldi oda. Az ingatlan másik két apartmanját magánszálláshely-szolgáltatás céljából hasznosítja, egyhetes periódusokban jönnek-mennek a vendégek.
A tételes átalányadózást a magánszemély elveszíti, mivel 2025. július 31-i nappal átlépi a 90. napot ugyanarra a vendégre (jelen esetben a cégre) tekintettel. Az átalányadózást 2025. július 1. napjával veszíti el, az azt követő időszakra érkező bevételekre a tételes költségelszámolás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét.
Lakószoba fogalma
2025. január 1-jétől a tételes átalányadó alapjául szolgáló lakószoba meghatározása változott. Az új szabályozás azt mondja, hogy lakószobának minősül a méretétől függetlenül az a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti lakóhelyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető, azzal, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni.
A meghivatkozott törvény szerint lakóhelyiségnek minősül a lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér.
Külön lakószoba és félszoba fogalmat is találunk.
Lakószoba az a lakóhelyiség, amelynek
- alapterülete a 12 négyzetmétert meghaladja
- külső határoló fala legalább 25 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal
- ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik
- melegpadlója van
- fűthető
- legalább egy kétméteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.
Félszobának az a lakóhelyiség minősül, amelynek alapterülete 6 négyzetméternél nagyobb, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert.
Mindezen fogalmakból következik, hogy több olyan helyiség után is felmerülhet adókötelezettség, ahol fekhely elhelyezhető. A feltételes mód miatt itt kérdés, hogy az adókötelezettséghez elég-e az, hogy egy fekhelynek megfelelő terület rendelkezésre áll az adott helyiségben, vagy legyen is ott a fekhely. A NAV álláspontja szerint a fekhely tényszerű jelenléte az irányadó. Ha tehát egy magánszállás két hálószobáján kívül a nappaliban is található egy kihúzható kanapé, akkor három adóköteles lakószobánk van. Ha ugyanez az ingatlan rendelkezik egy külön, tágas étkezővel is, ahol azonban nincs semmilyen fekhely elhelyezve, akkor az étkező után nem kell megfizetni a tételes átalányadót.
További cikkek
Építőipar a határon túl
Hazai építőipari vállalkozások az EU-ban (különösen Németországban) gyakran vállalnak munkákat, jellemzően alvállalkozóként. Cikkemben azt vizsgálom meg, hogy milyen lehetőségek rejlenek abban, hogyha a magyar vállalkozó az EU-ban alanyi adómentességet választ, figyelemmel a választás korlátaira is.
ÉrdekelA nyári szezon slágertémája: szálláshely-szolgáltatás
Szálláshely-szolgáltatóknál az előre befoglalt előlegezett szállás lemondása áfában problémákat vethet fel (kártérítés, foglaló, bánatpénz). Ha a történetbe belefolyik egy szálláshely-közvetítő cég is, akkor még cifrább helyzeteket kell lekezelni.
Érdekel