Kivásként alakult cégek dilemmái

A kiindulópont

Egy cég alakulásakor 3 millió Ft készpénzben teljesített pénzbeli jegyzett tőkével alakult meg, és a bejegyzési kérelemben jelezte, hogy a kiva alanya kíván lenni. Első körben tételezzük fel, hogy az üzleti év végéig árbevételt nem ért el, a pénztár értékének összege 3 millió Ft volt.

A kiva adóalap korrekciós tételeinél két fontos elem van:

• A jegyzett tőke alakuláskor 3 millió forintra nő.
• A pénztár az alakulás következtében 3 millió forintra nő.

Jogszabály szövege

Nézzük, pontosan mit is mond ezekre a jogszabály:

• A Katv. 20. § (4) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelése) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget.
• A Katv. 20. § (3) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a kisvállalati adóalap megállapítása során növelő tételként kell figyelembe venni a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét.

A kérdés pedig természetesen az, hogy kell-e ezekkel a korrekciós tételekkel számolni az első év kivabevallásában.

Jegyzett tőke

A Ptk. 3:161. § (4) bekezdése szerint a törzstőke kft. esetén nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.

Ha szó szerint értelmezzük a jogszabály fenti szövegét, és mellétesszük azt, hogy az induló tőke az alapítás feltétele, akkor a pénzügyi vagyon növekedése tőkebevonás útján csak ehhez mérten állapítható meg.

Így azt gondolom, hogy az újonnan megalakuló, és rögtön kisvállalati adóalanyként működő társaságok nem számolhatják el az alapításkori jegyzett tőkét a kiva alapjának megállapításánál csökkentő tételként.

Pénztár

A fogalomban van egy mentesített érték, kezdjünk ezzel, hogy ez mi is pontosan.

A Katv. 2. § 23. pontja szerint a pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.

A fő kérdés pedig az, hogy hogyan kell értelmezni a „nyitó mérleg” értéket. Egyáltalán van-e?

Ha rákeresünk a Számviteli törvényben erre a kulcsszóra, akkor ezt az adónemváltás után a Számviteli törvény hatálya alá visszakerülő cégek esetében találjuk meg. A jogelőd nélkül alapított cégek esetében nincs ilyen.

Ennek okán jutunk arra a következtetésre, hogy a jogelőd nélkül alakult, nyitó mérleggel nem rendelkező vállalkozások esetében az adóalap-korrekció nem értelmezhető, azt nem kell alkalmazni.

Következtetés

Azt gondolom, hogy az helyes, hogy ha nincs jegyzett tőke növekmény miatti adóalap-csökkentés, akkor nincs pénztárnövekmény miatti adóalap-növelés sem.

A gyakorlatban azonban ez nem ennyire fekete és fehér.

Ha a cég a tárgyévben már elkezdett működni, a jegyzett tőke növekménye 3 millió forint, a pénztár növekménye ennél lehet sokkal több is.

Ha viszont az induló évben nem kell alkalmazni a pénztár növekménye miatti adóalap-korrekciós tételt, akkor nem kell azt akkor sem, ha az év végén nem 3 millió, hanem mondjuk lényegesen több. Hosszú távon ez persze akár kifizetődő is lehet, hiszen a következő évben már ehhez mérjük a növekményt.