Társas vállalkozás ügyvezetésének ellátása egyéni vállalkozóként

Vezető tisztségviselővel szembeni követelmények a jogszabályokban

A vezető tisztségviselővel szembeni követelményeket a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre és gazdasági társaságokra vonatkozó általános rendelkezései tartalmazzák, melyek az alábbiak.

A továbbiakban az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körbe nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől [Ptk. 3:22. §].

A vezető tisztségviselő önállósága

A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasági szerződésben vagy a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el. Egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani [Ptk. 3:112. §].

Összeférhetetlenség

A vezető tisztségviselő – a nyrt. részvénye kivételével – nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított 15 napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. A vezető tisztségviselő és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket [Ptk. 3:115. §].

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 2. § (1) bekezdése értelmében „Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet”.

A törvény ezen, hatálya alóli kivételt csak az Evectv. 2. § (2) bekezdésében rögzített kategóriák képeznek.

Az Evectv. szerint az egyéni vállalkozó olyan természetes személy, aki üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat, ezért elkülönült jogalanyiság az egyéni vállalkozó esetében nem áll fenn.

Erre való tekintettel az egyéni vállalkozóra mint természetes személyre a Ptk. 3:22. § (1) bekezdése alkalmazandó, mert jogalanyisága a természetes személy státuszán, nem pedig az egyéni vállalkozói jogviszonyán alapszik.

Kiemelendő, hogy az Evectv. 3. § (2) bekezdése alapján egyéni vállalkozó nem lehet kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló, minden egyéni vállalkozó természetes személy megfelel a Ptk. 3:22. § (1) bekezdésében foglalt általános feltételnek.

Milyen ÖVTJ-kód felvétele szükséges?

Az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azon ÖVTJ-kódokat – egyéni vállalkozóként végezhető tevékenységeket –, amelyek olyan tevékenységet is meghatároznak, amelyek az ügyvezetési feladatokat is magukban foglalhatják – ÖVTJ 70 –, vagyis az ügyvezetési feladatok ellátása egyéni vállalkozók által is végezhető gazdasági tevékenység.

A társasági formák érintettsége

Az egyes konkrét társasági formák esetében a Ptk. szakaszai rögzítik, hogy közkereseti társaság és betéti társaság esetében a társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely ügyvezetővé olyan személyt jelöl ki, aki nem tagja a társaságnak, vagy lehetővé teszi ilyen személy ügyvezetővé választását [Ptk. 3:144. §].

Természetesen ezekben az esetekben is figyelemmel kell lenni a Ptk. 3:22. § (4)–(6) bekezdéseire, azaz nem lehet az a tag ügyvezető, ha valamely kizáró korlátozás ténye áll fenn.

Nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja [Evectv. 3. § (2) bekezdés d) pontja].

A természetes személy egyidejűleg egy gazdasági társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja [Ptk. 3:90. §].

Ebből következően egyidejűleg nem lehet egy természetes személy a közkereseti társaság tagja vagy betéti társaság beltagja és egyben egyéni vállalkozó.

Ilyen korlátozások nem vonatkoznak a betéti társaság kültagjára.

Korlátolt felelősségű társaság esetén a közkereseti társasághoz és a betéti társasághoz hasonló korlátozó rendelkezés nem található a rendelkezésekben, ebből következően bármilyen természetes személy lehet ügyvezető (akár a társaság tagja is), ha a vezető tisztségviselőkre vonatkozó körülményeknek megfelel és kizáró ok nincs.

Részvénytársaság esetében nincs korlátozó szabályozás, azonban nem életszerű, hogy a társaság igazgatóságában a vezető tisztségviselői pozíciót egyéni vállalkozó lássa el.

A kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) szerinti adózás választására tehát kizárólag az az Evectv. szerinti egyéni vállalkozó jogosult, aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenységeit főfoglalkozású egyéni vállalkozóként folytatja.

A Kata tv. 2. § 2. pontja ezzel összefüggésben meghatározza azon feltételeket, körülményeket, melyeknek a tárgyhónap egészében történő fennállása esetén az egyéni vállalkozó nem tekinthető főfoglalkozású egyéni vállalkozónak. Az egyéni vállalkozó nem válhat a kata alanyává, ha az adóalanyiság választásakor nem számít főfoglalkozásúnak, továbbá Evectv. szerinti tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés ellenértékeként Art. szerinti kifizetőtől szerez bevételt (a külföldi kifizetőt is ideértve).

Ebből következően az érintett egyéni vállalkozó csak vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy
Szja-törvény szerinti átalányadózást mint adózási módot választhatja.

Egyéni vállalkozóként vagy természetes személyként szerződve

Az egyéni vállalkozói státusz áll fenn, ha az ügyvezetési feladatok ellátására a természetes személy és a gazdasági társaság között létrejött szerződésből vagy egyéb körülményből megállapítható.

Ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás (kft.) között létrejött szerződés megbízási jellegű (nincs eredménykötelem), megfelel a Ptk. 3.112. § (1) bekezdése szerinti feltételnek.

Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására szerződik [Ptk. 6:238. §].

Ha a természetes személy és a gazdasági társaság között létrejött szerződésből, a szerződéskötés körülményeiből nem állapítható meg, hogy a magánszemély egyéni vállalkozóként, egyéni vállalkozói nyilvántartásában szereplő (ÖVTJ) gazdasági tevékenysége során jár el, akkor azt kell vélelmezni, hogy a magánszemély jognyilatkozata nem egyéni vállalkozói minőségében került megtételre.

Egyéni vállalkozó járulékfizetése, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított

A kérdéskört illetően lényeges szempont, hogy az egyéni vállalkozó mint természetes személy tagja-e az érintett társas vállalkozásnak.

Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége elsődlegesen a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40. § szerint áll fenn.

Ebben az esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-ig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti.

E választása alapján az egyéni vállalkozásában, továbbá a további tagsági jogviszonyában a ténylegesen kifizetett jövedelem mint járulékalap után kell a járulékot megfizetni.

Összegzés

A fentiek alapján megállapítható, hogy egy kft. esetében a hatályos szabályok alapján lehetséges, hogy egy természetes személy egyéni vállalkozóként lássa el a vezető tisztségviselői – ügyvezetői – feladatokat. Tehát az egyéni vállalkozó, ha megfelel a Ptk.-ban rögzített, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó előírásoknak, ilyen tevékenységet végezhet, általánosságban elmondható, hogy egyéni vállalkozó vezető tisztségviselői feladatokat elláthat. Felek között létrejött szerződésben rögzített megbízási díj számlaösszege az egyéni vállalkozó bevétele.