A 2025. évi törvényváltozások alapján duplájára nőtt az adóhatóság által kiszabható, a globális minimumadóval kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztására, késedelmes teljesítésére vonatkozó igen magas mulasztási bírság összege, ezért is érdemes e témával cikkünkben foglalkozni.
A globális minimumadóval kapcsolatos gyakorlati kérdések
Korábban a magyar vállalkozások csak érintőlegesen foglalkoztak a kérdéssel, megnyugodva a magas értékhatárokat látva a főszabályt alapul véve. Ugyanakkor számtalan leányvállalatot terhelhet bejelentési, adatszolgáltatási, továbbá bevallási kötelezettség a törvényhez kapcsolódóan. A hazai szabályozás az EU-irányelvvel összhangban többféle mentességet és kizárást tartalmaz, amelyek jellemzően az adófizetés alól mentesítenek a nulla fizetendő adó megállapításával, de az adatszolgáltatás, nyilvántartás-vezetés fontos feladat a konszolidált beszámolót készítő vállalatcsoport magyarországi leányvállalatai számára.
Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek jelentőséggel bírhatnak a későbbi adókockázatokat illetően.
Amint a korábbi törvényváltozásokkal összefüggő szakmai cikkekből ismeretes, a téma alapvető jogszabályi hátterét a 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Globe tv.) jelenti, de számtalan adótörvényt is érint ennek bevezetése.
A globális minimumadó szabályainak többségét a 2023. december 31-től kezdődő pénzügyi évekre alkalmazni kell, azzal, hogy egyes szabályok csak a 2024. december 31-től kezdődő pénzügyi évek tekintetében alkalmazandók.
Érintettek köre
Főszabály alapján a Globe tv. szerint a globális minimumadószintet biztosító kiegészítőadó-kötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport tagja, melynek a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele – a kizárt szervezet bevételét is figyelembe véve – az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 ezer eurót.
A bevétel fogalmát ugyan a törvény nem határozza meg, ugyanakkor az OECD-modellszabályokban foglaltaknak megfelelően ezt a korlátot a végső anyavállalat konszolidált beszámolójában kimutatott éves bevétel alapján szükséges meghatározni. Egyes csoporttagok ugyan mentesülhetnek a szabályozás alól, ha kizárt szervezetnek minősülnek, de fontos, hogy a 750 millió eurós bevételi korlát megállapításánál a kizárt szervezet bevételét is figyelembe kell venni.
Itt érdemes tisztázni az alábbi fogalmakat!
Multinacionális vállalatcsoport: olyan csoport, amely magában foglal legalább egy olyan szervezetet vagy állandó telephelyet, amely nem a végső anyavállalat illetősége szerinti államban rendelkezik illetőséggel.
Nagyméretű belföldi vállalatcsoport: olyan csoport, amelynek minden tagja Magyarországon rendelkezik belföldi illetőséggel.
Globális minimumadó lényege
A globális minimumadó szankcionálást jelent azon vállalkozások számára, amelyekre globális szinten túl alacsony, 15%-ot el nem érő effektív adókulcs vonatkozik, annak érdekében, hogy megakadályozzák a cégek áttelepülését más országba az alacsony adófizetési kötelezettség érdekében.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kriptoeszközök a nemzetközi adatszolgáltatás árnyékában
A magánszemélyeket a kriptoeszközök után terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettség témaköre a közeljövőben fel fog élénkülni. Ennek oka, hogy a NAV nemzetközi adatcsere keretében adatokat fog kapni a magánszemélyek különféle tőzsdéken folytatott kriptoügyleteiről. Ennek „ellentételezéseként” a személyi jövedelemadó kriptoügyletekre vonatkozó szabályai kedvező irányba változtak.
Érdekel
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak változásai 2026. január
Az alábbiakban az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz napi összegének megállapítására vonatkozó főbb szabályait, alkalmazhatóságát mutatjuk be a 2026. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján – a teljesség igénye nélkül –, melyeket a módosító és új rendelkezések hatálybalépésének napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell az ellátásokat megállapító szerveknek.
Érdekel