A home office adózási kérdései

Miért ilyen népszerű mostanában?

Az otthoni munkavégzés (home office, távmunka) intézménye a Covid-járvánnyal erősödött fel, viszont a járványt követően is népszerű munkavégzési megoldás maradt. Az otthoni munkavégzés a dolgozó számára is jelenthet extraterheket, amellett, hogy például a közlekedés költségeit és az ezzel eltöltött időt megspórolja. A munkavállalónál az otthoni munkavégzés jelenthet saját számítógép-használatból, internetből, magasabb rezsiből eredő, forintosítható kiadást, emellett az otthoni környezet munkavégzésre történő átalakításából eredő „kényelmetlenség” az anyagiakban nem mérhető kategória.

Költségtérítés igazolás nélkül

A téma kapcsán adózási kérdések elsősorban személyi jövedelemadóban jelentkezhetnek. Igazolás nélküli költségtérítésként (tehát adómentesen) fizethet a munkáltató a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a havi minimálbér 10%-ának megfelelő összegben.

A távmunkavégzésnek az Mt. szerint távmunkavégzésnek kell megfelelnie, ami azt jelenti, hogy a munkaszerződésben szerepelnie kell a távmunkavégzésnek.

Ez nem helyettesíthető azzal, hogy a munkáltató a munkaszerződéstől eltérően – általában csak időszakosan, például belső szabályzat alapján – engedélyezi a munka otthonról történő ellátását.

Egyéb költségtérítés

A minimálbér 10%-a felett is fizethet a munkáltató a távmunkavégzésre tekintettel térítést. Ebben az esetben is költségtérítésről beszélünk, de ez az összeg már nem az igazolás nélkül elszámolható minősítést kapja.

Az „adómentes” keretösszegen belüli – igazolás nélkül elszámolható költségtérítés jogcímen történő – kifizetés további feltétele, hogy külön nem kap pénzt a munkavállaló internethasználatra, bérleti díjra, illetve rezsiköltségekre.

A távmunkavégzés gyakran szakaszos, időszakosan a dolgozónak be kell mennie a munkahelyére. Az irodán töltött napokkal arányosan (távmunkavégzésben töltött napok/adott hónap munkanapjainak száma) csökkenteni kell a havi minimálbér 10%-ában megállapított keretösszeget. Az arányosításnál a szabadságot, a betegszabadságot, a táppénzes időszakot úgy kell tekinteni, mint amikor nem végzett távmunkát dolgozó.

Nevesített költségek

Az igazolás nélkül elszámolható költségeken felül a személyi jövedelemadó az alábbi, igazolási teher mellett elszámolható költségeket ismeri el távmunkavégzés (ebben az esetben is feltétel, hogy a munkaszerződés tartalmazza a távmunkavégzést) esetén:

• számítógép, számítástechnikai egyéb eszközszoftver megszerzésére fordított kiadás,
  • 200 ezer forintos plafonig egyösszegű költségként,
  • 200 ezer forint feletti ár esetén 33%-os értékcsökkenése elszámolása formájában;
• az internethasználat díja;
• otthoni munkavégzési hely bérleti díja (bérlemény esetén), a rezsiköltség, azzal, hogy ha a munkavégzési hely és a lakóhely nem elkülönített, akkor ezeket a kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (például négyzetméter) alapulvételével lehet figyelembe venni.

A munkavállaló a kapott bevétellel szemben a felsorolt költségeket akkor tudja elszámolni, ha a nevére szóló számlával rendelkezik az adott kiadásról. Ha nincs róla számlája, vagy a számla a munkáltatótól kapott összegnek csak egy részét fedi le (munkáltató a kifizetés előtt nyilatkozatot kér), akkor az így megmaradt összeg munkabérként adózik, azaz személyi jövedelemadó mellett járulék- és szochokötelezettség is felmerül.

Lehet-e visszamenőlegesen?

Kérdés lehet még, hogy az említett költségtérítések kifizethetőek-e visszamenőlegesen. A válasz igen, ha a távmunkavégzés tényének fennállását utólag is tudja igazolni a munkáltató (a munkaszerződés alapján ez nem jelenthetne problémát).

Mi a helyzet a tagokkal?

A nem munkaviszonyban dolgozókra (társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, megbízásos jogviszonyos személy) az előbbi lehetőségek nem élnek, ahogyan azokra a munkavállalókra sem, akikkel kötött munkaszerződés nem tartalmazza a távmunkavégzést.

Az említetteken felül a munkáltatónak lehetősége van még további térítést adni az otthoni munkavégzésre tekintettel. Különleges szabályok itt már nincsenek, ami azt jelenti, hogy alapesetben ezek a további összegek már normál bérként viselik az adó- és járulékterheket.

Életszerű lehet az is, hogy a munkavállaló a munkáltató eszközét (például laptop) viszi haza munkavégzés céljából. A laptop – óhatatlanul előforduló – magáncélú használata nem eredményez adóköteles jövedelmet, egyezően azzal, ahogyan az adott eszközt a munkahelyen is használhatja magáncélból, és erre az esetre is azt mondja az Szja tv., hogy nem keletkezik adóköteles bevétel.

Időszakos home office

Az alapvetően vagy időszakosan távmunkavégzésre kötelezett munkavállalónak is be kell időnként járni a munkáltató telephelyére. Kérdés lehet, hogy ez a fajta bejárás tekinthető-e személyi jövedelemadó szempontjából munkába járásnak, vagy esetleg üzleti utazásnak. Ehhez azonban azt is tisztázni kell, hogy egy állandó távmunkavégzésre kötelezett munkavállalót rendel be a munkáltató, vagy a munkavállaló munkaszerződése eleve csak meghatározott időszakra mondja ki a távmunkavégzést. Az előbbi esetben – távmunkavégzés időszaka alatt történő berendelés – üzleti utazásról, az utóbbi esetben munkába járásról van szó.

Üzleti célú utazás esetén a kiküldetési rendelvény alapján történő elszámolás a legkézenfekvőbb megoldás.

Munkába járás esetén az eljárás ugyanaz, mint a nem távmunkavégzéses munkavállalók esetén:

• az adott napokra szóló jegyet téríti meg a munkáltató a 39/2010. Korm. rendeletnek megfelelően, vagy
• a teljes havibérletet megtéríti, függetlenül attól, hogy hány napot járt be dolgozni az adott hónapban (adómentességi szempontból nem kell arányosítani a bérlet árát!), vagy
• a 30 forintos kilométerpénzt adja a munkáltató.

Külföldi munkavégzés

Egyáltalán nem ritka, hogy egy magyar munkáltató munkavállalója külföldről dolgozik be. Ebben az esetben azért feltételezhető, hogy állandó otthoni munkavégzésről van szó. Az előbb leírtak ugyanúgy élnek, azzal, hogy minden kifizetés előtt meg kell vizsgálni az adóztatás és a biztosítás helyét, ami azt jelenti, hogy a két ország közötti egyezmény szabályaira kell figyelemmel lenni.

Általános forgalmi adó

Végül említést érdemel még az általános forgalmi adó kérdése. A munkavállaló nevére szóló számlák alapján a munkáltató semmilyen módon nem tud adólevonási jogot gyakorolni. Az adólevonási jog kérdésköre akkor merülhet fel, ha a munkáltató a saját nevére vásárolt eszközt biztosít a távmunkában dolgozó részére. Így például a munkáltató nevére vásárolt laptop, nyomtató esetén a beszerzéskor felszámított adó levonhatóságát nem befolyásolja az a körülmény, hogy az adott eszköz a dolgozó az otthonában használja. A levonható adó arányos levonása abban az esetben merülhetne fel, ha a felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy bizonyos mértékű (valamilyen módon mérhető) magáncélú használatot is engedélyez a munkáltató.