A T1041-es bejelentőlap kitöltésének nehézségei megbízási jogviszony bejelentése esetén

Biztosított-e vagy sem?

A már jól ismert 30%-os szabályt kell elővenni, melynek lépései a következők:

• Várjuk meg a kifizetés napját. Amíg nincs a megbízási díj kifizetve – bármekkora csúszásról is beszélünk, addig nulla forint a jövedelem, és addig nincs biztosítási jogviszony. Tehát nem róható fel a kifizetőnek, hogy a megbízási jogviszonyt szinte minden esetben utólag jelenti be.
• Határozzuk meg a megbízási díj jövedelemtartamát (10%-os költséghányad, adóelőleg-nyilatkozat alapján vegyük le a költségrészt a bevételből). Külön figyeljünk arra, hogy ha szerzői joggal érintett az ügylet, akkor a vagyoni értéket vegyük le a bevételből, azzal nem szabad számolni a biztosítási jogviszony szempontjából.
• Állapítsuk meg napokra pontosan a megbízási jogviszony időtartamát. Ha egy hónapban megszakításokkal több megbízási jogviszony is köttetik ugyanazzal a kifizetővel, akkor ezeket a napokat – azok számosságát tekintve – össze kell adni.
• Az időszak megállapítása általában nem okoz gondot, többnyire a szerződésekből ez jól kiolvasható. A nem egyértelmű esetekre adja az alábbi segítséget a Tbj., melyet a gyakorlatban nem mindig olyan könnyű értelmezni:
• Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában (például nincs a szerződésben rögzítve) nem állapítható meg vagy vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.
• Az előadó (művész) biztosítási kötelezettségének elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől, írásbeli szerződés hiányában az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.

Ha megvan a jövedelem összege és a napok is, akkor a biztosítási jogviszony megállapítása nem okoz gondot.

Kifizetés időpontja

A kifizetés ténye mellett, az időszak pontosítását követően, ha megállapításra kerül, hogy létrejön a megbízási jogviszony, akkor azt be kell jelenteni a T1041-esen.

A T1041-es bejelentése során a következő – igencsak sarkos – szabályokat kell szem előtt tartani:

• Ha nincs kifizetés, akkor előre nem lehet a megbízási jogviszonyt bejelenteni. Technikailag egyébként kivitelezhető, a gondot az jelenti, hogy az adóhatóság a 08-asokkal folyamatosan párosítja a T1041-eseket, és ha nem lát kifizetést a 08-ason, akkor megy az értesítés a kifizetőnek.
• Megbízási jogviszonyt csak úgy lehet jelenteni, hogy végdátumot is közlünk. Ráadásként az is igaz, hogy a végdátum nem lehet későbbi, mint a T1041 beküldési napja. Ennek a – nem olyan régóta bevezetett – szabálynak az alkalmazása jelenti az igazi kihívást. A végdátum bejelentési napjának a módosítása lehetőségét külön kiemeli az Art. (erre egyébként nem volna szükség, mivel a változásbejelentés intézménye ezt az esetet lefedi), ezzel azt erősítve, hogy a megbízónak ezt gyakran meg kell tennie.
• A jogviszony bejelentését legkésőbb a biztosítási jogviszony megállapítását követő napon meg kell tenni.

A megbízási jogviszony előzetes bejelentése tehát akadályozott, az utólagos bejelentésre pedig 1 nap határidő van. Gyakorlatilag minden egyes kifizetést azonnal le kell követni a T1041-essel.

Nézzünk a keretszabályok alkalmazására néhány példát!

Példa 1.

Megbízási jogviszony jön létre a felek között féléves időszakra (január 1.–június 30.). A megbízási díjat minden elszámolt hónapot követő hónap 5-én fizeti ki a megbízó, azzal, hogy az utolsó hónapot az időszak utolsó napja előtt 3 nappal fizeti ki. A megbízási díj jövedelemtartalma alapján a biztosítási jogviszony létrejön.

A megbízó a megbízási díj utalását követő napjáig köteles beadni a T1041-est, melyen a biztosítási jogviszony időtartamának az elszámolt hónap első és utolsó napját adja meg. Ez igaz az első öt elszámolt hónapra.

A megbízó a hatodik havi díjat június 27-én kifizeti. A biztosítási jogviszonyt legkésőbb június 28-án köteles bejelenteni, június 1–28. napokra (ha 27-én teszi meg, akkor június 1–27. napokra). A kifizető megvárja a június 30. napját, és aznap, de legkésőbb július 8-ig (jogviszony megszűnése esetén 8 napos határidő van) módosítja a T1041-est úgy, hogy a záródátum június 30. lesz.

Az utolsó hónap tekintetében az a megoldás is megengedett (T1041-es kitöltési útmutatója alapján), hogy egy új megbízási jogviszonyt jelent be június 27–30. (vagy 28–30.) napokra. De ha így jár el, akkor a bejelentési határidő július 1. lesz!

Példa 2.

Megbízási jogviszony jön létre a felek között egy hónap időtartamra. A megbízási díjat a kifizető tárgyhó 20-án és tárgyhót követő hónap 2-án fizeti ki két részletben. A megbízási díj jövedelemtartalma alapján a biztosítási jogviszony létrejön.

A megbízó az első kifizetést követően, tárgyhónap 21-ig bejelenti a biztosítási jogviszonyt tárgyhónap 1–21. napokra. A második kifizetést követően legkésőbb tárgyhót követő hónap 3-ig változásbejelentéssel a megbízási jogviszony végét tárgyhó utolsó napjára módosítja. A módosításra tárgyhót követő hónap 8-ig van lehetősége.

Az a megoldás is megengedett, hogy egy új megbízási jogviszonyt jelent be tárgyhó 22. – tárgyhó utolsó nap időszakra. Ha így jár el, akkor a bejelentési határidő tárgyhót követő hónap első napja lesz.

A megbízók adminisztrációjának bonyolítása mellett a megbízott feleket is hátrányosan érinti a szabály. Ha ugyanis a megbízási díjat, mondjuk, három hónapnyi produktum után fizetik ki, és a megbízottnak nincs máshol ellátást megalapozó jogviszonya, akkor addig az egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetnie kell, ami miatt valószínűleg a megbízót is felkeresi felháborodva, hogy miért nem jelentette be. Amikor pedig utólag az egészségügyi szolgáltatási járulékos időszakra megy a megbízott bejelentése, akkor az eü. szolg. járulékot utólag törli le a NAV, és ott marad a magánszemélynek a túlfizetés, amivel a magánszemélynek külön dolga van.