Adónemváltás feladatai

Kiva választása

Mint általában egy választható adózási rendszernél, itt is az adóalanyiság akkor jön létre, ha azt a vállalkozó az adóhatósághoz bejelenti. Hiszen ez a társasági adó helyett egy választható adónem, tehát nem kötelező ebbe belépni még akkor sem, ha az egyértelműen kedvezőbb lenne. Ezt a vállalkozásnak akarni kell.

A kiva év közben is választható, így az adóalanyiság a bejelentést követően, a következő hónap első napján jön létre. A bejelentkezéshez használandó nyomtatvány az évszámmal ellátott, a cégek változásbejelentésére szolgáló T201T jelű nyomtatvány. Természetesen az adóalanyiság fenntartásához nem kell minden évben bejelentkezni, a nyilatkozat alapján a vállalkozás egész addig a kiva alanya, amíg a feltételeknek megfelel.

Az újonnan alapított vállalkozásoknak lehetőségük van már a kezdetektől kivásként adózni, nincs olyan feltétel, hogy működő éveknek kell eltelni a bejelentkezéshez. A tevékenységét év közben kezdő, cégbejegyzésre kötelezett vállalkozásnak az adóalanyiság választására vonatkozó nyilatkozatát a cégbejegyzési kérelmén kell megtennie. Érdekesség, hogy ha eldöntöttük, hogy kivások szeretnénk lenni, és ezt be is jelentettük, akkor is meggondolhatjuk magunkat. Ráadásul ez akkor is megtörténhet, ha közben az adóalanyiságunk elkezdődött.

Ha tehát valaki például február 20-án úgy gondolja, hogy március 1-jétől kivás szeretne lenni, akkor ezt bejelenti a kijelölt nyomtatványon. Ha március 21-ig (30 napon belül) meggondolja magát, akkor ezt a bejelentését visszavonhatja. De akár az is megtörténhet, hogy február 5-én bejelentjük a belépési szándékunkat, majd 15-én visszavonjuk, de aztán 28-án mégis bejelentkezünk. Ezzel az adóalanyiság március 1-jén létrejön, amit persze 30 napon belül ismét visszavonhatunk. Emiatt a bejelentéseket sokszor az utolsó pillanatig húzzuk. Hiszen az adóalanyiság kezdetére nincs hatással az, hogy egy hónap elején vagy végén adjuk be a 101-es nyomtatványt. A visszavonásnak azonban van, így ha van még bennünk bizonytalanság, akkor még nyerhetünk egy kis időt.

Taóból kivába

Ha bejelentettük a kivaalanyiságunkat, akkor első körben a taoalanyiság megszűnésével kell foglalkozni, majd jönnek a kiva időszaka alatti specialitások.

Mire figyeljünk a taobevallásban?

• Nem a 29-es, hanem a 71-es bevalláson kell elszámolni.
• Az utolsó taobevallásban nem lehet fejlesztési tartalékot képezni.
• Taoelőleget nem kell bevallani.

A fejlesztési tartalék képzése miatt sok vállalkozás alkalmazza azt, hogy egy egész évre még taós, és majd még januárra is, és csak februártól választja a kivát.

Az ok pedig az, hogy a teljes üzleti év eredménye a fejlesztési tartalék miatt akár adómentes is lehet, az egy hónapra vonatkozó üzleti év pedig már nem olyan sok adóalapot jelent. Pláne, ha nem a január a legerősebb hónap.

Természetesen, például egy kkv-s beruházási kedvezményt az utolsó taós bevallásban is igénybe lehet venni, hiszen arra a jogosultságot még a taós időszakban szereztük meg.

Az előleggel van még egy kis gond. Egy normál üzleti évben a taoelőleget félévtől félévig tartó ciklusra vallunk be.

Tehát, ha valaki januártól kivás, akkor is még az első hat hónapra vagy az első két negyedévre taoelőleget vallott be, még egy évvel korábban. Az a gond, hogy ezt az előleget – egy NAV-os értelmezés szerint – akkor is meg kell fizetni, ha a cég már nem alanya a társasági adónak. Így április 20-ig fizeti az első negyedévre vonatkozó kivaelőleget, és fizeti a korábban bevallott taoelőleget is.

Állítólag (vagy legalábbis néhány tájékoztatás alapján) a taoelőleget akkor törlik, ha beadjuk a kivabevallást. Így, ha tehetjük, akkor ne várjuk ki az 5 hónap rendelkezésre álló időt, hanem adjuk be a 71-es záró bevallást minél hamarabb.

A kivás időszakkal – bármikor is kezdődik – mindig egy új üzleti év kezdődik. Ha nem január 1-jétől lépünk át, akkor az üzleti évnek az időszakai nem összehasonlítható adatok, erre a kiegészítő mellékletben ki kell térni.

Az első beszámolónál még azt is érdemes tisztázni, hogy az adónemváltás miatt a sorok összehasonlíthatósága sem biztosított. Például a szocho az előző üzleti évben a személyi jellegű ráfordítások között volt, a kivás időszakban pedig már az adófizetési kötelezettség sorban.

Kiva megszűnése

Bár a kiva sok esetben jó választás, az élet hozhat olyan helyzetet, hogy mégsem tudunk vagy akarunk az adóalanyok közé tartozni. Az adóalanyiságunk megszűnhet saját elhatározásunkból, de akár ki is zárhatnak ebből a körből. A megszűnés körülményeit tekintve is eltérhetnek az ehhez kapcsolódó feladataink.

Saját elhatározásunkból év végén – december 20-ig – tett bejelentés alapján léphetünk ki a kivából.

A jogsértő magatartások miatti kizárásokat a kivában is megtaláljuk:

• számla- vagy nyugtaadás elmulasztása,
• be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása,
• igazolatlan eredetű áru forgalmazása,
• adószámtörlés, illetve
• egymillió forintot meghaladó adótartozás.

Persze a törvényi megfogalmazás pontosabb, a részleteket ott kell megnézni.

Ami érdekesség, hogy itt a kivaalanyiság a jogerőre emelkedett (bocsánat, véglegessé vált) határozat hónapját megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg. Sajnos nagyon gyakori eset, hogy számla- vagy nyugtaadás elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott miatt szüntetik meg a kivaalanyiságot. Sok játékterünk nincs az ügyben. Ha végül jogerőssé válik a határozat, akkor az előző hónap utolsó napjával zárni kell a kivaalanyiságot.

Egyetlen efós bejelentés elmulasztása végzetes lehet.

A megszűnéshez vezethet még ezenkívül néhány egyéb eset. Ezekből talán egy kedvezményezett átalakulás a leggyakoribb eset.

Kivából taóba

Itt is két feladatot azonosítunk:

• a kiva megszűnését, és
• a taóba való belépést.

Az utolsó kivabevallásban kell foglalkozni a pénztárnövekmény elszámolásával.

Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét. Természetesen, ha van ilyen. Mert, ugye, sok cég esetében a pénztárral kapcsolatban korábban sem volt korrekciós tétel, mert a mentesített összeg alatt vannak.

Az utolsó kivabevallásban van egy már mindenki számára fontos feladat, a kivás időszaknak az eredményét meghatározni. Ugye, ez az a rész, amit a kiva alatt termeltünk meg, de nem hagytuk jóvá osztalékként, így nem fizettünk rá „nyereségadót”.

A kiva megszűnésekor el kell dönteni:

• megfizetjük rá a 9% társasági adót, vagy
• lekötött tartalékot képzünk belőle, és 4 éven belül beruházásra fordítjuk.

Az összeg meghatározására a törvényben van egy képlet, ami ugyan több sebből vérzik, de ebből kell dolgozni.

A Kivatörvény 28. § (4) a) bekezdése szerint:

„Az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel megállapítja azon nyereség, veszteség összegét, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakához kapcsolódik, és amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt a 20. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján adófizetési kötelezettség nem vonatkozott, amelyet csökkent a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalati adóalanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értéke és a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege, valamint a megfizetett (fizetendő) kisvállalati adó összege.”

Végül nézzük, hogy a taós időszakban milyen hatása lehet még a korábbi kivás időszaknak. A legelső, hogy taoelőleg-bevallást kell adni, amire a váltást követő 60 napunk van.

Az előleg összege

• a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
• a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más esetben.

Az előleget nem a szokásos határidőig kell megfizetni, hanem mindig a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig.

Kicsit hosszabb távra tekintve még adóalap-korrekciót hozhat a kivás tőkeművelet miatti szabály.

A kivában adóalap megállapításakor csökkentő tételként kellett figyelembe venni tőkebevonás (különösen a jegyzett-tőke-emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget.

Ha ezt a tőkét már majd a taós időszakban vonjuk ki a vállalkozásból, akkor pedig majd taoalap módosító tétel lesz.

A Tao-törvény 8. § (1) q) pontja szerint a kisvállalati adóalanyiság időszakában a tőkebevonásra (különösen a jegyzett-tőke-emelésre) tekintettel, a kisvállalati adóalap megállapítása során alkalmazott csökkentés összege a tőke kivonásakor adóalap-növelő tétel.

Összefoglalva

Jól látható, hogy a kisvállalati adózás időszaka, a ki- és belépésekkel sok-sok éven keresztül járhat még feladattal. Ennek függvényében kell az analitikákat, nyilvántartásokat vezetni, hogy ha, mondjuk, egy könyvelőváltás van, akkor is jogszabályt betartva, helyesen állapítsuk meg akár a kiva, akár a társasági adó alapját.