Adózó kérdez, a NAV válaszol

2026. február 1-jétől hatályos az a kormányrendelet, mely adómentes elemként hozza be a reprezentációs célú étteremben, cukrászdában nyújtott étel-ital fogyasztást és az adóraktárban előállított és onnan közvetlenül vásárolt, pálinkazárjeggyel ellátott alkoholterméket.
Az új szabályokról már korábban is sokat írtunk, illetve ebben a hónapban is olvashatsz róla, ám a gyakorlati alkalmazás során további kérdések merültek fel. Ezért egyedi kérdésekre egyedi válaszokat kaptunk a NAV-tól, amit ebben a cikkben teszünk közzé.

Kivamentesség

A megjelent kormányrendelet minden esetben arról ír, hogy „az Szja tv. és a Szocho tv. egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályaitól eltérően mentes az adó alól” a rendeletben szereplő juttatás.

Mi a helyzet, ha egy cég kivás? Nála is adómentes lesz a megfelelő étterem-, cukrászda-, pálinkajuttatás?

A biztonság kedvéért megkérdeztük a hatóságot.

A kapott válasz szerint:

„Hivatkozott jogszabályhely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) és a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) vonatkozásában tartalmaz adómentességre jogosító szabályt.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. § (1) bekezdése szerint a kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. A kisvállalati adó alapja főszabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimum-adóalap).

A Katv. 20. § (2)-(2.b) bekezdése alapján személyi jellegű kifizetésnek az a személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben.

A személyi jellegű kifizetések köre (a minimum-adóalap részeként) magában foglalja a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatásokat és a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.

Mindezek alapján a kérdéssel érintett juttatás, mint egyes meghatározott juttatás, a kisvállalati adó tekintetében az adóalap részét képezi.”

Akkor pontosan hogyan kell majd adót fizetnie egy kivás cégnek?

Ha egy kivás cég egyes meghatározott juttatásként reprezentációs költséget számol el, akkor a kormányrendelet alapján szja-t nem fizet az éttermi, cukrászdai étel-ital fogyasztásra, a kivát pedig a juttatás után (nem annak 1,18-szorosa) után kell megfizetni.

Míg egy 100 ezer forintos reprezentációként vagy csekély értékű ajándékként elszámolt számla adózása a taós cégeknél tud adómentes lenni, a kivás cégnek ez 10% adóval működhet. Így 10 000 forint kivát kell majd erre fizetnie.

De hogy a kivásoknak egy jó hírt is mondjunk, február 1-jétől nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a felszolgálási díj. Azaz, hiába alapja a társadalombiztosítási járuléknak, nem kell utána kivát fizetni.

Étterem vagy nem?

Honnan tudjuk megállapítani, hogy étteremben vagy cukrászdában történt a fogyasztás, és így adómentes lehet?

A hatóság válasza alapján:

„A kifizető tájékozódhat az éttermekben, cukrászdákban kihelyezett működési engedélyből. Ezen felül az éttermek és cukrászdák adatai megtalálhatók a közhiteles Országos Kereskedelmi Nyilvántartásban (Országos Kereskedelmi Nyilvántartás – Üzlet keresés – OKNYIR), amely a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet alapján tartalmazza az összes, nyilvántartásba vett üzletet, azaz, ha a vendéglátóhely étterem, cukrászda néven lett nyilvántartásba véve, akkor a rendelet szerinti feltételeknek megfelel.”

Megoldás lehet, ha a juttató, a https://oknyir.kh.gov.hu/ oldalon ellenőrzi az éttermek, cukrászdák aktuális nyilvántartási állapotát. Javasolt ezt valamilyen formában megőrizni, akár egy képernyőképpel, mert ez az évek alatt változhat.

Így nehéz lesz igazolni ezzel 2 év múlva, ha megszűnik a hely, de az előzetes tájékozódást nagyban segíti.

Egy másik megoldás, hogy az étterem nyilatkozik erről:

„»Vendéglátóüzletünket a helyi kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. számú melléklet

1. pontja szerinti üzlettípusként vette nyilvántartásba.
2. pontja szerinti üzlettípusként vette nyilvántartásba.«

(A megfelelő aláhúzandó.)”

Emellett az étteremben, cukrászdában is rendelkezésre állhat a nyilvántartásba vételi dokumentum, amit a munkáltató lemásolhat.

Így évek múlva is lehet igazolni, hogy megfelelő helyen történt az étel-ital fogyasztás.

Szervizdíj

Az éttermi vendéglátás során kerülhet szervizdíj is a számlára. Megkérdeztük a hatóságot arról is, hogy a szervizdíj kezelhető-e az adómentes körben.

„A rendelet 2. § (1) bekezdése alapján szűken, csak az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás mentesül az adókötelezettség alól. Azaz csak az étel és az ital juttatása mentes, más nem, így a felszámított szervizdíj, illetve bármely egyéb szolgáltatásra tekintettel, a számlában feltüntetett további díj – mint például egy előadás, biliárdhasználat díja – sem.”

Hogyan kezeljük akkor a szervizdíjat?

A szervizdíjat eddig nem könyveltük külön, hiszen az a reprezentációhoz kapcsolódó, és az is adóköteles. Most azonban, hogy a megfelelő számlának a tényleges vendéglátás része adómentes, a szervizdíj pedig adóköteles, érdemes ezt a könyvelésben megbontani.

A személyi jellegű ráfordítások között tehát 2026-ban két reprezentációs főkönyvi számlánk legyen. Az egyiken gyűjtjük az adómentes számlákat, illetve az adómentes részt. Ezt év végén le tudjuk ellenőrizni, hogy a keretösszegen belül vagyunk-e.

A másik számlára tesszük azokat a repiköltségeket, melyek nem adómentesek (nem étteremben vagy cukrászdában igénybe vett szolgáltatás), és ide könyveljük akkor a fentiek alapján az adómentes fogyasztáshoz kapcsolódó szervizdíjat is.

Ehhez a témához azonban még egy adalék. A szervizdíj az eddig megszokott rend szerint a számlában külön szerepel, az ebben a külön sorban is felveszi a szolgáltatás áfakulcsát.

Egy februárban megjelenő kormányrendelet alapján azonban a vendéglátóegység üzemeltetője saját döntése alapján ezen tevékenységből származó bevételének legfeljebb 20%-át felszolgálási díjnak minősítheti akkor is, ha az a kiállított bizonylaton nincs feltüntetve, de az alap után felszolgálási díj felszámítására jogosult lenne.

Vajon a NAV a válaszában ezt végiggondolta? Ha fel van tüntetve, adóköteles, ha nem, akkor meg adómentes? Tudom, ez részemről egy költői kérdés volt.