Talán emlékszünk még, hogy 2023 végén milyen sokat beszéltünk róla. Most azt boncolgatjuk, hogy a könyv szerinti érték, 2023. december 31. piaci érték, eladás ár hármasa hogyan képeződik le a társasági adóban. Mivel szembesülhettek, illetve szembesülnek majd az érintettek a taobevallásban?
„Amnesztiás” bejelentett részesedés
Több mint egy év távlatában
A 2023. év végén meghirdetett amnesztiás bejelentett részesedés intézménye újabb hullámokat vet. A 2024. évi társaságiadó-bevallás kitöltése során kellett szembesülni azzal, hogy amit jogszabály, illetve annak a magyarázataiból ki lehetett olvasni, azok nem minden esetben fognak teljesülni.
Az amnesztiás bejelentett részesedés szabálya arról szól, hogy a bármilyen régen vásárolt, be nem jelentett részesedésként nem bejelentett részesedés utólagosan bejelenthető azzal, hogy a 2023. december 31-i piaci ár és a könyv szerinti érték közötti különbözet 20%-át társasági adóként meg kell fizetni.
A rendelkezésből számomra az következik, hogy a könyv szerinti érték és 2023. december 31. piaci érték közötti különbözetre az adófizetési kötelezettség – kedvezőbb mértékű adó formájában – teljesül, azaz még egyszer ez után adót nem kell fizetni.
A számviteli szabályokból adódóan a könyv szerinti érték és a tényleges eladási ár közötti különbözet megjelenik az adózás előtti eredményben. Ezt a különbözetet nem lehet elszámolni a társaságiadó-bevallásban, tehát a valóságban igenis fizetni kell adót ezen értékkülönbözetre.
A leírtakat nézzük meg a számok nyelvére fordítva!
| 1. eset | 2. eset | 3. eset | 4. eset | |
| Eredeti szerzési összeg | 1 000 000 | 1 000 000 | 1 000 000 | 1 000 000 |
| 2023. december 31. piaci érték | 10 000 000 | 10 000 000 | 10 000 000 | 10 000 000 |
| Amnesztiával megfizetett adó | 180 000 | 180 000 | 180 000 | 180 000 |
| Eladás időpontja | 2024. 06. 04. | 2024. 06. 04. | 2025. 02. 03. | 2025. 02. 03. |
| Eladási ár | 12 000 000 | 8 000 000 | 12 000 000 | 8 000 000 |
| Adózás előtti eredményben hozott, adóköteles nyereség | 11 000 000 | 7 000 000 | 11 000 000 | 7 000 000 |
| Taocsökkentő tétel | – | – | 2 000 000 | – |
| Taonövelő tétel | – | 2 000 000 | – | 2 000 000 |
| Taoalap | 11 000 000 | 9 000 000 | 9 000 000 | 9 000 000 |
A táblázat alapján jól látható, hogy a szerzési érték és a 2023. december 31. közötti piaci érték közötti rész társaságiadó-alap lesz. Sőt, ha 2025. január 1. előtti az értékesítés (nincs meg az egyéves várakozás), akkor a 2023. december 31. utáni értéknövekmény is adót visel. Ez akkor is igaz, ha az eladási ár a 2023. december 31. előtti összeg, ugyanis ebben az esetben növelő tételt kell elszámolni.
Kinek érte meg ezt bejelenteni?
Tehát az amnesztiás bejelentési kötelezettség igazából azoknak szólhatott, akik nem mostanában akarják eladni a korábban vásárolt üzletrészt. Ha mondjuk öt év múlva az eladási ár 25 000 000 forint lenne, akkor a csökkentő tétel 13 millió forint lenne, amely csökkentő tételt nem számolhatna el, ha nem volna az amnesztiás bejelentési kötelezettség.
További cikkek
Kérdés-válasz (2025. június/1.)
Vihetjük-e tovább a társaságiadó-veszteséget, ha a korábbi évek valamelyik bevallásából kihagytuk a továbbvitel tényét?
Érdekel
Nyereségminimum és a tagi kölcsön
A nyereségminimummal és a tagi kölcsönnel kapcsolatos kérdések általában egymástól függetlenül merülnek fel. És talán nem is gondolunk arra, hogy ha csak átmeneti likviditási megoldásként teszünk tagi kölcsönt a cégbe, akkor is növekedhet a nyereségminimum alapja. A szabály nem új, de az év végi zárás előtt talán érdemes ismét áttekinteni.
Érdekel