Az alábbiakban az okirati bizonyítás intézményét mint lehetőséget mutatjuk be – a teljesség igénye nélkül –, figyelemmel a 2026. január 1-jétől bevezetésre került e-tb-kiskönyvből lekérdezett adatokra. Ha a nyilvántartási rendszer adatai nem egyezik meg az érintett személy által ismert adatokkal, akkor lehetősége van a jogviszonya tisztázása érdekében okirati bizonyítási eljárást kezdeményezni.
Az e-tb-kiskönyv adatai és az okirati bizonyítási eljárás
Az okirati bizonyítás érintheti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, illetve biztosítási jogviszony tartamát vagy annak lezárását, továbbá az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, valamint a baleseti táppénz elbírálását.
A biztosítási jogviszonyokról, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szerinti egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről biztosítottanként vezetett elektronikus nyilvántartással (a továbbiakban: e-tb-kiskönyv) kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő látja el.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ebtv.vhr.) 12/B szakasza értelmében az egészségügyi szolgáltatónak a szolgáltatás igénybevétele előtt ellenőriznie kell, hogy az igénylő szerepel-e egészségügyi szolgáltatásra való jogosultként az egészségbiztosítási nyilvántartásban.
Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, a jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél.
Általában a biztosítási jogviszony kifejezés kapcsán járulékfizetőként elsődlegesen a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. paragrafusában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokra gondolunk.
Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról a tényről sem, hogy az Ebtv. alkalmazásában biztosítottnak minősül az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy is.
E körbe pedig nemcsak a Tbj. említett szakasza szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állókat kell érteni, hanem azokat is, akiket a Tbj. 21-22. szakasza alapján illeti meg az egészségügyi szolgáltatás.
Biztosítási jogviszonyon tehát az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot is érteni kell.
A bizonyítás módját több tényező befolyásolhatja: elsősorban az, hogy a bizonyításra azért van szükség, mert az adat a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szerepel, vagy azért, mert fel van tüntetve ugyan, de tévesen.
Megjegyzés:
Ha az adat a nyilvántartásban nem szerepel, azt az időszakot további megfelelő bizonyítékok nélkül biztosításban töltött (szolgálati) időként elismerni nem lehet, ezen időszakok tekintetében további okirati vagy egyéb hitelt érdemlő módon történő bizonyítás szükséges.
Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában az érintett személyt a biztosítási jogviszonyának, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának rendezéséig az egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepelteti, ha az érintett személy okirattal valószínűsíti a jogviszony fennállását [Tbj. 69. § (2) bek.].
Az eljárás során felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más, erre alkalmas további bizonyítási eszköz, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti [Tbj. 69. § (4) bek.].
Így például:
Munkaviszony esetén: a foglalkoztató igazolása a bejelentés teljesítéséről, munkaszerződés vagy kinevezési okirat, eredeti munkakönyv, havi bérfizetési jegyzék, egyéb bérfizetési igazolás, írásos elszámolás, egykorú eredeti okirat.
Egyéni vállalkozó esetén (kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó): érvényes E08 (T1041) jelű bejelentő és változásbejelentő lapon történő bejelentés teljesítésének igazolása.
Társas vállalkozó esetén: társas vállalkozás által kiállított igazolás, társasági szerződés, ha abban nevesítve van a tag; személyes közreműködést igazoló okirat, pl. közgyűlési határozat és a díjazás kifizetéséről szóló írásos elszámolás; az E08 (T1041) jelű bejelentő és változásbejelentő lapon történő bejelentés teljesítésének igazolása.
Megbízási/vállalkozási jogviszony esetén: foglalkoztató igazolása megbízási/vállalkozási szerződés és a díjazás kifizetéséről szóló írásos elszámolás.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Bérjegyzék küldése elektronikus úton a munkavállalónak
A mai digitalizált világban a vállalkozások által használt bérszámfejtő programok már lehetőséget biztosítanak a havi kifizetett munkabér elszámolásáról készült írásbeli tájékoztatás („bérjegyzék”) elektronikus úton történő küldésére. Az alábbiakban a „bérjegyzék” elektronikus úton történő küldéséhez kapcsolódó követelményeket, az ellenőrizhetőség főbb szabályait, továbbá az adatvédelmi szabályok alapvető követelményeit mutatjuk be – a teljesség igénye nélkül –, amelyek bármely foglalkoztatónál kérdésként merülhetnek fel.
Érdekel
Nagyszülői gyermekgondozási díj jogosultsági feltételei
Az alábbiakban a nagyszülői gyermekgondozási díjra való jogosultság, illetve ezen, pénzbeli ellátás megállapítására, alkalmazhatóságára, igénylésére vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre. A nagyszülői gyed, mint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, 2020. január 1-jétől igényelhető, ha a teljes jogosultsági feltételek fennállnak.
Érdekel