Az alábbiakban az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz napi összegének megállapítására vonatkozó főbb szabályait, alkalmazhatóságát mutatjuk be a 2026. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján – a teljesség igénye nélkül –, melyeket a módosító és új rendelkezések hatálybalépésének napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell az ellátásokat megállapító szerveknek.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak változásai 2026. január
Előzmény
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A § (1) bekezdésének „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál” szövegrésze Alaptörvény-ellenes, ezért azt 2025. december 31. napjával megsemmisíti [12/2025. (X. 20.) AB határozat].
A megsemmisítést követően a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A § (1) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:
„Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.”
Az Alkotmánybíróság fenti számú határozatának indokolása szerint:
„[26] Az Ebtv. 39/A §-ának »kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló« szövegrésze az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira jogosult biztosítottak között akként tesz különbséget, hogy az ugyanazon foglalkoztatónál folyamatosan fennálló biztosítási jogviszony esetében a biztosított által megszerzett jövedelem egésze képezi az alapját az ellátás összegének, míg a több foglalkoztatónál egymást követően fennálló jogviszonyok esetében kizárólag a legutolsó (az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló) jogviszonyból származó jövedelem alapján kerülhet sor az ellátás összegének meghatározására, függetlenül attól, hogy a biztosítottak ellátásra való jogosultságát több foglalkoztatási jogviszony együttes fennállása is megalapozhatja, és függetlenül attól, hogy a biztosítottak által ténylegesen megfizetett közteher (társadalombiztosítási járulék) adott esetben teljesen azonos volt az ellátásra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe veendő időszakban.”
„[33] Az Alkotmánybíróság ezért az Ebtv. 39/A § (1) bekezdésének »kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál« szövegrészét pro futuro, 2025. december 31-i hatállyal semmisítette meg, kellő időt biztosítva a jogalkotó számára a szabályozás felülvizsgálatára.”
A fentiekre tekintettel a jogalkotó módosította, és új rendelkezéseket vezetett be a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Ebtv.) és a Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Ebtv.vhr.) érintően.
A módosítások és az új rendelkezések célja
A módosítások és az új rendelkezések célja, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások során a jogosultsághoz szükséges biztosítási idő összeszámítási szabályai kiegészüljenek a szünetelő biztosítási jogviszonnyal.
Továbbá az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai megállapítása során figyelembevételre kerüljön a korábbi foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyból származó jövedelem is abban az esetben, ha ez az érintettre nézve kedvezőbb, magasabb összegű ellátás megállapítását eredményezi, valamint a jogosultsághoz szükséges biztosítási idő összeszámítási szabályait érintő törvényi rendelkezésekhez kapcsolódó végrehajtási szabályok kiegészítésre kerüljenek a nevelőszülői gyermekgondozási díj tekintetében.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak változásai, csed extra bevezetése
Az alábbiakban csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj új adókedvezmény főbb szabályait, a csed extra alkalmazhatóságát mutatjuk be a 2025. július 1-jétől hatályos szabályozás alapján, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani – a teljesség igénye nélkül – a gyermekvállalás előtt álló munkavállalók, valamint a foglalkoztatók részére a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
Szakképzési munkaszerződéssel rendelkező személyek baleseti jogállásának kérdései
Az alábbiakban a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező személyek baleseti jogállásának kérdéseit érintő főbb szabályokat tekintjük át, figyelemmel a 2025. január 1-jétől hatályos új rendelkezésekre.
Érdekel