Az esetet a Kúria mint felülvizsgálati bíróság határozata alapján dolgozzuk fel. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatának indokolásában kifejtette, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultság megállapítása során a biztosítás szünetelése alatt létrejött újabb biztosítási jogviszonyhoz hozzászámítható-e a szünetelést megelőző biztosítási idő, azaz különbséget kell-e tenni a biztosítás szünetelése és megszűnése között.
Biztosítási jogviszony kérdései e.v. tevékenység szüneteltetése alatt
A társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata tárgyában ítélkező bírói fórumoknak az Alkotmánybíróság határozata óta is alkalmazott töretlen gyakorlata volt, hogy az egyéni vállalkozói jogviszony megszűnése és ezen, jogviszony szünetelése nem tekinthető egymással azonos értékűnek.
Mindezekre való tekintettel az egyéni vállalkozói jogviszonyok megítélésével kapcsolatos szakmai álláspont az Alkotmánybírósági határozat közzétételét követően sem változott.
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság (III.Kfv.45.120/2023/6) 2024. januári határozata változást eredményezett!
Előzmények
Az Alkotmánybíróság [9/2016. (IV. 6.) AB] határozata két konkrét bírósági ítéletet semmisített meg, a támadott jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszokat azonban elutasította, illetve visszautasította. Az Alkotmánybíróság fenti számú határozata konkrét ügyekre terjedt ki.
Az AB-határozat indokolása szerint
„(31) Az egymást követő jogviszonyokban az előzetes biztosítási idő mikénti számításának jelentősége van az ellátásra jogosultság feltételei miatt. Ezt a számítást befolyásolja annak vizsgálata és az abban való állásfoglalás, hogy milyen fennálló biztosítási jogviszonyra kell tekintettel lenni. A jogosultság szempontjából meghatározó kérdés a panaszra okot adó ügyekben a »fennálló biztosítási jogviszony« fogalmának, tartalmának az Alaptörvénnyel összhangban álló, a józan észnek és jogszabály céljának megfelelő értelmezése. A jogszabálynak a tgyás és a gyed feltételeit illetően kifejezett rendelkezése, hogy az egymást követő jogviszonyokban szerzett biztosítási idő összeszámítandó, és csupán a fennálló többes jogviszonynál kell másként eljárni.”
„(37) Az alkotmányjogi panaszokra okot adó ügyekben az ellátásra való jogosultság egyes jogszabályi feltételeit a panaszosra hátrányosan és korlátozóan értelmezték, amikor a szüneteltetett tevékenységet, és ezáltal a szünetelő biztosítást fennálló biztosítási jogviszonynak tekintették. A bírói ítéletekben megjelenő jog ezzel az értelmezett tartalommal olyan különbségtételt valósít meg a vállalkozás szüneteltetése és megszüntetése között, amely a törvényekből nem következik egyértelműen.”
„(38) Ezt erősíti, hogy nincs felismerhető célja és semmilyen észszerű indoka annak, a bíróság által értelmezés útján a jogszabályoknak tulajdonított normatartalomnak, hogy a jelen ügyben vizsgált egyes társadalombiztosítási következmények (a tgyás és a gyed jogosultsági feltételei) szempontjából az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése más, az érintett személyre kedvezőbb eredményre vezessen, mint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, és ezzel a biztosítás szünetelése.”
Az alkotmányjogi panaszban kifogásolt társadalombiztosítási következményre értelmezéssel lehet eljutni. A kifejtettek szerint a Tbj., az Ebtv. és az Evtv. rendelkezéseit együttesen, az Alaptörvénnyel összhangban úgy kell értelmezni, hogy az egyéni vállalkozás szünetelése alatt biztosítási jogviszony nem áll fenn.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
A munkabérelőleg főbb szabályai, kinek és milyen feltételekkel adható?
A munkavállaló kerülhet olyan helyzetbe, amikor anyagi gondjainak megoldására, illetve annak átmeneti enyhítésére nincs más lehetősége, mint hogy munkáltatójától a jövőbeni munkabére terhére előleget kérjen. Az ilyen előleg mértéke elvileg korlátlan lehet, gyakorlatilag azonban számos egyéb körülményt is figyelembe kell venni.
Érdekel
A T1041-es bejelentőlap kitöltésének nehézségei megbízási jogviszony bejelentése esetén
Ezzel már az előző hónapban is foglalkoztunk, de a kérdés, úgy látszik, alaposan megmozgatta a könyvelőket, így vegyük újra. A megbízási jogviszony bejelentésével kapcsolatban fontos kérdés, hogy mikor beszélünk biztosítási jogviszonyt keletkeztető megbízási jogviszonyról.
Érdekel