Az elektronikus pénz (e-pénz) a modern pénzügyi rendszer egyik legdinamikusabban fejlődő eszköze, amely a készpénz digitális megfelelőjeként funkcionál. Bár sokan azonosítják a bankkártyás fizetéssel vagy az online utalással, jogi értelemben az elektronikus pénz ennél pontosabban meghatározott fogalom.
Az elektronikus pénz mint fizetési infrastruktúra
Mi az az elektronikus pénz?
Az elektronikus pénz olyan, elektronikus formában tárolt pénzérték, amely:
- pénzeszköz ellenében kerül kibocsátásra,
- fizetési műveletek teljesítésére használható,
- a kibocsátón kívül más személyek is elfogadják,
- a kibocsátóval szembeni követelést testesít meg.
Az Európai Unióban az elektronikus pénz fogalmát a European Union irányelvei határozzák meg, amelyeket Magyarország a hazai pénzügyi jogszabályokba is átültetett. A hazai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank látja el.
Fontos, hogy az elektronikus pénz nem azonos a bankszámlapénzzel. A bankszámlán lévő pénz betétnek minősül, míg az elektronikus pénz előre feltöltött, elkülönített pénzérték.
Az elektronikus pénz többféle módon létezhet:
- Előre feltöltött kártyákon (pl. ajándékkártyák, prepaid kártyák)
- Elektronikus pénztárcákban (e-wallet) – például online fizetési rendszerekben
- Mobilalkalmazásokban tárolt egyenlegként
Például a PayPal egyes szolgáltatásai elektronikus pénz kibocsátásán alapulnak.
Vagy mint a BinX egy magyar fintech szolgáltató, amely elektronikuspénz-alapú üzleti számlaszolgáltatást kínál. Nem hagyományos bankként működik, hanem elektronikus pénz kibocsátására jogosult intézményként.
Egy táblázatban hasonlítsuk össze az elektronikus pénz, illetve a bankbetét tulajdonságait.
| Szempont | Bankbetét | Elektronikus pénz (BinX) |
| Kibocsátó | Bank | Elektronikus pénzintézet |
| Jogviszony | Betéti szerződés | Elektronikuspénz-kibocsátás |
| OBA-védelem | Igen (100 000 EUR-ig) | Nem betét, ezért nem OBA |
| Visszaválthatóság | Igen | Igen (névértéken) |
| Felügyelet | MNB | MNB |
Az elektronikus pénz a Számviteli törvényben
Az elektronikus pénz számviteli megítélése elsősorban nem pénzforgalmi, hanem eszközminősítési kérdés. A magyar számviteli szabályozás alapját a 2000. évi C. törvény adja. Azért emelem ki ennyire, mert látszik, már 2000-ben is tudtuk, hogy van ilyen, még ha nem is ilyen formában terjedt el (ha egyáltalán elterjedt), mint a mai világban.
Az elektronikus pénz a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom. Tehát ebben a törvényben kell keresni a fogalmat.
Elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt – ideértve a mágneses tárolást is – összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad.
A Számviteli törvény 66. § (2) bekezdése szerint: „A mérlegben a pénztár, csekkek értékeként az üzleti év mérlegfordulónapján a pénztárban lévő forintpénzkészlet értékét, a valutakészlet 60. § (2) bekezdése szerint átszámított forintértékét, az elektronikus pénzeszközök értékét, a kapott csekkek értékét kell kimutatni.”
Pénztár a kivában
Évek óta okoz fejfájást az innovációt szívesen alkalmazó kivás cégeknek, hogy a Kivatörvény a Számviteli törvényre utal vissza, amikor a pénztár növekményét adóztatja.
Vajon mi lehetett a jogalkotó célja, amikor a kivában a pénztár növekményét megadóztatta?
Mivel a kiva pénzforgalmi szemléletű, elméletileg lehetőség lett volna arra, hogy a vállalkozás:
- bevételeit készpénzben realizálja,
- a pénztárban „parkoltassa” a pénzt,
- és így elkerülje a pénzkiáramlás miatti adóalap-növekedést.
Ez torzította volna a rendszer célját, és lehetőséget adott volna az adóhalasztásra vagy adóelkerülésre.
A jogalkotó valószínűleg abból indult ki, hogy ha a pénztárállomány indokolatlanul növekszik, az valójában realizált, de ki nem vont jövedelem. Persze ez csak egy elmélet.
És akkor ebbe az elvi magyarázatba se fér bele, hogy miért adóztatná az elektronikus pénzeket, aminél ez a fenti esemény nem történt meg.
2026-tól a pénztár növekményének adóztatását nem szüntették meg, de felmérték az elektronikus pénz miatti indokolatlan adóalapot.
Ezért a kivában – sajnos nem visszamenőlegesen – 2026-tól a pénztár értékének a számvitel szerinti pénztár értékéből ki lehet vonni az elektronikus pénzeszközök értékét. És ehhez képest kell megvizsgálni, hogy van-e növekmény.
Gondolom, hogy a főkönyvi számlák kialakításánál egyébként is külön vezetjük az elektronikus pénz összegét, így ez különösebb gondot nem fog okozni.
További cikkek
Kivaalap egyszerűsített foglalkoztatás esetén
A kisvállalati adó két terület adóztatását váltja ki: az eredményesség utáni társasági adót és a foglalkoztatás utáni munkáltatói járulékterheket. Pontosabban a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. De vajon mi a helyzet az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy akár az ekho eseteivel?
ÉrdekelKivásként alakult cégek dilemmái
Foglalkoztunk a kérdéssel, de a NAV egyedi válaszai alapján most már egyre inkább körvonalazódik a hatóság jelenlegi álláspontja. A témakör pedig a jogelőd nélkül alapított, már a kezdetben kivát választók adóalap-korrekciós tételei a pénztár és a jegyzett tőke vonatkozásában.
Érdekel