Az osztott munkaidő főbb szabályai

Faragó Gábor Faragó Gábor| 2026. június |Előfizetői cikk |#munkajog

Az alábbiakban az osztott munkaidő alkalmazhatóságának főbb kérdéseit, szabályait tekintjük át, figyelemmel a teljes, illetve a részmunkaidős jogviszonyra, az osztott beosztás mértékére, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra, nyilvántartására, a munkaközi szünetre, mikor kell éjszakai és műszak pótlékot fizetni.

Az osztott munkaidő feltételei

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [továbbiakban: Mt.] szerint az osztott napi munkaidő azt jelenti, hogy a munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt kettő részletben oszthatja be, azaz a munkanapon teljesítendő munkaidőt nem egyhuzamban teljesíti a munkavállaló. Feltétel, hogy a beosztás szerinti napi munkaidők között legalább kettő óra pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 100. §].

A felek megállapodásán a munkáltató és a munkavállaló megállapodása értendő. Ebből következően a munkaszerződésben vagy külön íven szerkesztett megállapodást igényel az Mt. előírása.

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja [Mt. 93. § (1) bek.].

Nincs korlátozó rendelkezés, hogy az osztott munkaidő-beosztást vállaló munkavállaló munkaidejét a munkáltató egyenlőtlenül ossza be, azaz, hogy egy adott munkanapon összesen hány órát kell két részletben teljesíteni.

Az Mt. nem írja elő feltételként, hogy a két munkaidőrész egyenlő óraszámú legyen, így például az általános teljes munkaidő megosztható egy hatórás és egy kétórás részre is.

Ebből következően az osztott és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabadon kombinálható, figyelemmel mindkét beosztás sajátos szabályaira.

Ha a felek egybehangzó akarata alapján munkaszerződésben kerül rögzítésre a megállapodás, a megállapodás megszüntetésére a munkaszerződés módosításával kerülhet sor, amelyhez a két fél kölcsönös és egybehangzó nyilatkozata szükséges [Mt. 14. §, 58. §].

A munkáltató részéről az egyoldalú megszüntetésre a munkaviszony megszüntetésével van csak lehetőség.

Ha munkaszerződésen kívüli külön megállapodás megléte teszi lehetővé az osztott napi munkaidő alkalmazását, érdemes rendezni, a feleknek milyen lehetőségük van a megállapodás felmondására, és milyen feltételek mellett.

Miután az osztott napi munkaidő alkalmazását a törvény a felek megállapodásához köti, kollektív szerződés e munkaidő-beosztás alkalmazását – Mt. 135. §. (6) bekezdése kivételével – nem rendelheti el.

Megjegyzés:

Az Mt. 46. szakasza által rögzített tájékoztató egyoldalú jognyilatkozat, melyben az osztott munkaidő közlése nem tekinthető megállapodásnak.

Osztott munkaidő alkalmazható-e részmunkaidőben

Főszabályként a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg egyoldalúan, az osztott munkaidő-beosztás kivételével, a fent említett feltételek betartása mellett [Mt. 96. § (1) bek.].

Olyan rendelkezés nincs, hogy csak teljes munkaidőben lehetne élni vele, azaz nincs akadálya, hogy a felek részmunkaidő mellett állapodjanak meg az osztott munkaidőről.

Munkaközi szünet osztott munkaidőben

A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a munkanapi beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, illetve ha a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani [Mt. 103. § (1) bek.].Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK

További cikkek

munkajog
2025. július |Dr. Kártyás Gábor |Előfizetői cikk

A közös megegyezés lényege, hogy a munkaviszony megszüntetése a felek kölcsönös, valódi, félreérthetetlen akaratán alapul. A jogviszony megszüntetésének valamennyi körülményéről a felek maguk állapodhatnak meg, lényegében bármiben megegyezhetnek. Közös megegyezéssel mind a határozott, mind a határozatlan idejű munkaviszony bármikor megszüntethető [a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. § (1) bek. a) pont].

Érdekel
munkajog
2025. március |Faragó Gábor |Előfizetői cikk

Az alábbiakban a munkavállaló munkaköri alkalmatlansága esetén fennálló jogok és kötelezettségek változását mutatjuk be, figyelemmel az Alkotmánybíróság 2025. februári határozatában foglaltakra – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani az érintett munkavállalók, illetőleg a foglalkoztatók részére.

Érdekel