Be nem jelentett alkalmazott: mi a teendő?

Utólagos bejelentés

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság egyik gyakori szankciós intézkedése, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmazó vállalkozó tettenéréskor arra kötelezi, hogy legalább 30 napra visszamenőleg jelentse be a munkavállalót.

A bejelentési kötelezettség teljesítése nem okoz gondot, egy T1041-es nyomtatványon ez teljesíthető. A problémák ezt követően kezdődnek, hiszen a munkaviszonnyal együtt bérfizetési, adó- és járulékfizetési kötelezettségek is együtt járnak.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság bér kifizetésére nem kötelezi a munkáltatót a visszamenőleges bejelentés idejére, tehát első körben azt kell végiggondolni, hogy a dolgozó mikor és mennyi összegért dolgozott a munkáltatónál. Igen, itt arra kellene gondolni, hogy „feketén” mennyi pénzt kapott. Nyilvánvaló, hogy az emlékekre való támaszkodás nem feltétlenül egy biztos kiindulópont, és mivel nincs kontrolladat (dolgozó részére nem volt pénzátadásról papír írva, nem utalta stb.), így a munkáltató akár azt is kijelentheti, hogy az illető nála korábban nem is dolgozott. Természetesen tényszerűen is igaz lehet, hogy amikor elkapták a munkáltatót, akkor az a dolgozó éppen aznap kezdett.

Rövidre zárva a gondolatmenetet, a gyakori kiindulópont a nulla forint bér lesz. Adózási szabályok sem írják azt elő, hogy az így bejelentett dolgozó részére kötelező lenne utólag bért fizetni. (De polgárjogilag is aggályos lenne azt mondani, hogy mindenféle bizonyított munkavégzés nélkül a munkáltatónak fizetnie kellene.)

Nulla forint bér

Adózási szempontból a nulla forint bért kell lekezelni. A nulla forint után személyi jövedelemadót fizetni nem kell. A minimum járulékalap szabályai viszont kőkeményen belépnek, és a minimálbér 30%-a után a járulékot a munkáltatónak ki kell fizetni, ahogyan ugyanezen alap után a szociális hozzájárulási adót is. Mindkét tételt értelemszerűen a 08-as bevalláson kell bevallani.

Efo kontra biztosítás

A „napi bejelentéssel” foglalkoztatott munkavállalókkal tele van az ország, így nem nehéz azt a helyzetet elképzelni, hogy a 30 napra visszamenőlegesen történő bejelentés érint olyan napot, amikor a munkavállalót szabályos alkalmi munkavállalós bejelentés mellett foglalkoztatták.

Amit rögtön le kell szögezni, hogy a normál munkaviszony üti az egyszerűsített foglalkoztatást, azaz a már aznapra szabályosan kifizetett bért újra kell hangolni.

Ha, mondjuk, a dolgozónak két egyszerűsített foglalkoztatással érintett napjára tekintettel volt 30 000 forint bérkifizetése, akkor ebből a 30 000 forint bérből kell kiindulni.

Az már vita tárgya lehet, hogy ezt a bért bruttó vagy nettó módon kezeljük, azért a munkáltatói korrektség irányából megközelítve azt lehet kijelenteni, hogy a munkáltató az utólagos számfejtést úgy igazítsa, hogy a 30 000 forint nettó összegként jelenjen meg, azaz a dolgozótól utólag ne kelljen járulékot követelni, és a dolgozó szja-bevallási tervezete se tartson meglepetéseket.

A visszarendezéssel kapcsolatosan problémákkal fog találkozni a munkáltató:

• Ha az érintett egyszerűsített foglalkoztatási napok már be lettek vallva, akkor az érintett 08-as bevallásból az efós lapon a bért és a dátumot is ki kell húzni. Ezzel együtt a T1042E már nem vonható vissza, így előfordulhat, az adóhatóság jelzést küld a munkáltatónak, hogy a bejelentő és az önellenőrzési bevallási nyomtatványon közöltek között ellentmondást tapasztalt. Erre pedig megoldásként küldi a munkáltató az ePapírt, és elindul egy levelezgetés…
• Az egyszerűsített foglalkoztatásra felhasználható napok száma utólagos növekedésének is meg kellene valósulnia, hiszen a normál munkaviszonyra „áthangolt” napokat nem szabadna figyelembe venni például a 120 napos korlát szabályánál. A gyakorlatban erősen kérdéses, hogy a NAV rendszerén mit lehet áterőltetni, annak ellenére, hogy jogos lenne a vállalkozó igénye. Mindenesetre kérelem szintjén be kell próbálkozni.

A leírtakból jól látszik, hogy itt a 30 napos visszamenőleges bejelentés intézménye nem lett lekísérve az egyes adónemek szabályozásán, és ebből adódóan felemás megoldásokkal kell dolgozni.