Bérbeadás vagy egyéb szolgáltatás

Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna| 2025. május |Előfizetői cikk |#áfa
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Az egyes ügyletek bérletként való kezelésének megítélése különösen áfa szempontjából fontos. Megpróbálunk néhány, gyakorlatban felmerült esetet kielemezni, mit is kell valójában számlázni.

A probléma

A nagy kockázat abban van, hogy az ingatlan bérbeadása az áfában főszabály szerint adómentes, de ha az ügylet tárgya valójában nem ingatlan bérbeadása, akkor az általános szabályok szerinti adómértékkel kell számolni. Fordítva is lehet hibázni: ha helytelenül számítjuk fel az áfát, akkor a számla befogadóját fogják nyaggatni a revizorok.

Induljunk el az Áfatörvény bérbeadás fogalmából: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.

A NAV a fogalmat kiterjesztően szokta értelmezni. Ennek egyik klasszikus példája, hogy nemcsak komplett ingatlan, hanem annak egy része használata is bérbeadásnak minősül. Gyakran találkozunk bérleti jog értékesítésével, mely első ránézésre adóköteles vagyoni értékű jog átadása, tartalmilag viszont két fél között kötött hosszú távú bérlet. A bérbeadásra vonatkozó szabályok alkalmazását az időtartam sem befolyásolja, néhány órányi ingatlanhasználat is bérbeadásnak minősül.

Az igazi kihívást az összetett ügyletek okozzák, amikor az ingatlan bérlete mellett más szolgáltatást tartalmaz a megállapodás. Irányadó szabályt meghatározni e témában nem nagyon lehet, inkább az esetekből lehet következtetéseket levonni.

Az Áfatörvény 70. § (1) bekezdés b) pontjából kell kiindulni, azaz meg kell vizsgálni, hogy van-e egyáltalán az egyes szolgáltatáselemek között alá-fölé rendeltségi kapcsolat (egyik a másik nélkül nem jön létre, az egyik a másik szolgáltatás teljesülését elősegíti), és ha igen, akkor melyik közülük a jellegadó.

Rendezvényszervezés

Vendéglátóegység egyik termét adja oda egy estére egy társaságnak, egyebekben vacsorát, italt is szolgáltat az ott-tartózkodók részére. Minden kiadást egy fő rendel meg, tehát nem külön-külön fizetnek a magánszemélyek. Ebben az esetben a terem bérlete, illetve a vendéglátóipari szolgáltatás egy komplex szolgáltatás, melyben a vendéglátás dominál, tehát a terem bérlete mint a vendéglátási szolgáltatás része adókötelesen számlázandó.

Hasonlóan kell megítélni azt az esetet, ha egy rendezvényszervező egy cég részére kibérel egy termet (nem feltétlenül vendéglátóegységben), oda vacsorát, projektort kér. A rendezvény szervezése mint fő szolgáltatás adóköteles lesz.

Ennek ellenére látunk számos esetben olyan megoldásokat, hogy azért számláztatnak külön terembérletet, hogy az után ne kelljen adózni, és még az áfáját is levonásba helyezik. Könyvelő kollégák! Hívjátok fel az ügyfelek figyelmét ennek kockázatára! Ez még akkor sem helyes, ha jellemzően azt a választ kapjuk, hogy „mások is így csinálják”.Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK

További cikkek

áfaalanyi adómentes
2025. december |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

A webáruház működtetése már egyáltalán nem kuriózum, ugyanakkor a webáruházat könyvelő szakember számára áfában továbbra is kihívás. Ez a cikk kimondottan annak a könyvelőnek szól, akinek először kerül az ügyfélkörébe webáruházas vállalkozó. Mire kell odafigyelni, milyen tudást kell elsajátítani, egyáltalán, arányban van-e a webáruházzal járó feladat a díjazással?

Érdekel
adatszolgáltatásáfa
2024. május |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

A számlákról történő azonnali adatszolgáltatás bevezetése már évekkel ezelőtt megtörtént, és szinte minden vállalkozásnál már automatikusan a háttérben zajlanak az események. A gyakorlatból azonban jól tudjuk, hogy az adatszolgáltatás nem mindig pontos. A felhasználói oldalról jól látszik, hogy van, akik a mai napig sem úgy teljesítik az adatszolgáltatást, ahogy a jogszabály előírja. A cikk apropóját – egy kis ismétlésen túl – az adja, hogy kb. 1800 cég kapott a NAV-tól levelet, hogy korábban volt téves adatszolgáltatása. Az adatok felhasználásának igénye pedig egyre több oldalról egyre nagyobb.

Érdekel