Családi kedvezmény súlyos fogyatékosnak emelt összegben

Személyi kedvezmény

A tartós betegségre, a súlyos fogyatékosságra tekintettel a személyi jövedelemadó rendszere a személyi kedvezményt engedi igénybe venni, aminek lényege az, hogy a súlyos fogyatékos igazolás birtokában, vagy rokkantsági járadék folyósítása, vagy fogyatékossági támogatás folyósítása mellett, ha összevonás alá eső jövedelmet szerez a magánszemély, akkor ebből érvényesíthet kedvezményt.

Ez a típusú kedvezmény viszont más személyre nem testálható át. Ha ez a személy – gyakran a betegsége okán – nem képes jövedelemszerző tevékenységet folytatni, akkor ez a kedvezmény elvész.

Családi kedvezmény

A családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesülő személy családi kedvezményt vehet igénybe. A családi kedvezményt saját maga vagy vele együtt élő hozzátartozója is igénybe veheti.

A hozzátartozók körébe sorolandó az egyenes ágbeli rokon, a testvér, a házastárs, örökbe fogadott gyermek és szülő, a nevelőszülő és a nevelt gyermek, mostohagyermek és -szülő, az élettárs, egyenes ágbeli rokon házastársa, házastárs egyenes ágbeli rokona és a testvére, a testvér házastársa. A családi pótlékra saját jogán jogosult személyek közül sok olyan van, aki egyébként a személyi kedvezményt is igénybe tudja venni.

Ez a családi kedvezmény mozgatható, és akár gyermeklétszámot is befolyásolva, a háztartásban még lévő kedvezményezett eltartottakra eső kedvezményt is növeli. Ha a családi pótlékra saját jogán jogosult is igénybe tudná venni a kedvezményt, attól még érdemes átgondolni, hogy a kedvezményt átadva jóval nagyobb adóelőnyt érhetnek el.

Külön érdekessége a kedvezménynek, hogy az eredeti jogosulttal nem lehet megosztani a kedvezményt.

Viszont az eredeti jogosult a kedvezmény igénybevételének jogát átadja egy hozzátartozónak, akkor a hozzátartozó a házastársával, élettársával közös érvényesítéssel vagy megosztással is igénybe tudja venni.

Tehát tud úgy is működni, mint egy klasszikus, gyermek utáni családi kedvezmény.

Azt is érdemes megemlíteni, hogyha ez a személy rokkantsági járadékban nem részesül, emelt összegű családi pótlékot pedig kaphatna, de azt bármely okból nem igényli meg, attól a kedvezmény jár. A szabály ugyanis azt mondja, hogy családi pótlékra saját jogán jogosult személy veheti igénybe a kedvezményt. A családi pótlékra való jogosultság nem jelenti annak igénybevételét is.

Emelt összegű családi kedvezmény

A történetben a harmadik állomást a családi kedvezmény emelt összegben történő igénybevételének lehetősége jelenti.

Elsőként azt kell rögzíteni, hogy ez a kedvezmény csak az előző bekezdésben foglalt kedvezményre építhető rá, önállóan nem működik.

Tehát az előző pontnak megfelelő személyi kör egy része veheti csak igénybe, illetve adhatja át hozzátartozónak.

A kedvezmény összege adóban mérve:

• január 1. és június 30. között 10 000 Ft/hó
• július 1. és december 31. között 15 000 Ft/hó
• január 1-jétől 20 000 Ft/hó

Az emelt összegű kedvezményre a következő feltételeknek megfelelő személyek jogosultak:

• Családok támogatásról szóló törvény (Cst.) szerint tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, VAGY
• életévét betöltötte és a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

A jogértelmezési nehézség e két utóbbi – nem együttes – feltételt érinti.

A Cst. szerint tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos az a személy:

• aki 18 évesnél fiatalabb, és a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, továbbá
• aki 18 évesnél idősebb, és a 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a 18. életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Ez a személyi kör jogosult magasabb összegű családi pótlékra. A családi pótlékra való jogosultságot az 5/2003. ESzCsM rendelet 1. melléklete szerinti betegségekről, fogyatékosságokról szóló igazolás (említett rendelet 2. számú melléklete szerinti minta) támasztja alá. Ezt az igazolást szakorvos állítja ki 18 év alatt gyermeknek. A 18. életév betöltését követően is jogosult lehet valaki magasabb összegű családi pótlékra, ennek viszont előzménye az kell, hogy legyen, hogy már 18. életéve betöltése előtt is jogosult volt az emelt összegű családi pótlékra.

Még az is előfordulhat, hogy az adott személynél 18 év alatt a súlyos fogyatékosság vagy a tartós betegség fennállt, azonban arra annak idején a szülők nem igényeltek emelt összegű családi pótlékot. Adott esetben még az 5/2003. ESzCsM rendelet szerinti igazolás is hiányzik, viszont az igazolás kiállításához szükséges orvosi dokumentumok megvannak. Ebben az esetben modellezni lehet azt, hogy az igazolást kiállíthatták volna, amire tekintettel 18. életév alatt a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság fennállhatott volna, és akár a magasabb összegű családi pótlék 18. életéve betöltése utáni folyósítására való jogosultság is fennállhatott volna. A sok feltételes móddal fogalmazott „légvárra” tekintettel is igénybe lehet venni az emelt összegű családi kedvezményt. Itt már erősen szükség van mindenféle régi papirosra, azok hiányában nem lehet a kedvezménnyel számolni.

A gyakorlatban a magasabb összegű családi pótlék helyett a fogyatékossági támogatást igényelték meg sokan, így az emelt összegű családi pótlékra való jogosultságot elveszítik. Éppen azért, hogy emiatt hátrány ne érje őket, a szabály azt is kimondja, hogy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az, aki a 18. életévét betöltötte, és a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül. A fogyatékossági támogatás igénylésekor a magánszemélynek azt nem kell igazolnia, hogy az alapjául szolgáló betegség, fogyatékosság 18. életéve betöltése előtt fennállt, ezért önmagában a fogyatékossági támogatás folyósítása és az azt megalapozó igazolások nem elegendőek.

A családi kedvezmény igénybevételéhez azt is bizonyítani kell, hogy a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság fennállt, tehát rendelkezésre áll az 5/2003. ESzCsM rendelet 2. számú melléklete szerinti igazolás vagy az igazolást megalapozó szakorvosi anyag.

Viszont arra is vigyázni kell, hogy aki a fogyatékossági támogatásra a 18. életéve után vált jogosulttá, és korábban a magasabb összegű családi pótlékra nem volt jogosult, akkor sem a családi kedvezményre, sem annak kiegészítő összegére nem jogosult sem ő, sem a vele együtt élő hozzátartozója.

A kiegészítő kedvezmény úgy működik, mint az alap családi kedvezmény, azzal együtt mozgatható, és akár adható át egy háztartásban élő hozzátartozónak, aki azt ugyanúgy házastárssal, élettárssal megoszthatja.

Összefoglalva

Összefoglalásképpen azt ki lehet jelenteni, hogy az emelt összegű családi kedvezmény igénybevételéhez adott esetben kell némi utánajárás. Bemondásra semmiképpen nem fog menni, és ha nem klasszikus esetről van szó (tehát az igazolások mind a megfelelő tartalommal bírnak), akkor nem szabad feladni, a létező összes szakorvosi papír alapján lehet, hogy még menthető a helyzet. A kiegészítő kedvezmény 2026. évtől havi 20 000 forintot jelent, azért már érdemes lehajolni.