Az üzleti ajándékok és karácsonyi vacsorák időszaka érkezik. Megszaporodnak azok a kérdések, hogy ezeknek milyen adózási és számviteli kapcsolatai vannak. Egyáltalán, mi is az a reprezentáció vagy üzleti ajándék?
Üzleti ajándék és reprezentáció
Mi a reprezentáció?
Reprezentáció fogalmát az Szja-törvényben keressük: „A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.).”
A fenti fogalom alapján nem csak a karácsonyi (év végi záró) ebéd, vacsora étkezés és italfogyasztás számlája tartozik tehát a reprezentáció fogalmába, de a rendezvény céljából kibéreltünk egy termet, az is. Azaz, ha a munkavállalóinknak a rendezvényhez csak termet béreltünk pl. egy étteremben, és ott (tegyük fel) a munkavállalók saját költségen „batyus bulit” tartottak, akkor a rendezvényhez kapcsolódó bérleti díj is reprezentációnak fog minősülni.
Fontosnak tartom még kiemelni, hogy a rendezvényhez kapcsolódó minden szolgáltatás is része lesz a reprezentációnak, így akként elszámolandó és adóztatandó. Ilyen lehet például egy művész, egy zenekar fellépésének a díja is.
A terembérlettel kapcsolatban elterjedt az a gyakorlat, hogy azt nem reprezentációnak számoljuk el. A fentiek alapján ez csak akkor lehetséges, ha a terembérlet pl. egy szakmai rendezvény keretében merül fel költségként. Ekkor a terembérlet nem, csak az ott felszolgált étel és ital lesz a reprezentáció része.
A karácsonyi vacsora alkalmával egy prezentációban bemutatjuk, hogy milyen sikeres évet zártunk, véleményem szerint még nem elegendő ahhoz, hogy a teljes költség – beleértve a terembérletet – ne lenne reprezentáció.
A reprezentáció fogalma egyébként tovább folytatódik, amit egyébként elég sokszor kell az ügyfeleknek idézni.
Tehát „nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható”.
Ha egy külföldön megrendezett vásárra látogatunk, hogy megnézzük, milyen újdonságok vannak az iparágunkban a határon túl, és ezt a szakmai napot összekötjük a családdal egy 10 napos nyaralással, akkor az még nem lesz céges költség.
Mi az üzleti ajándék?
Üzleti ajándék az Szja-törvényben van definiálva: „a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány”.
A meghatározásból kiderül, hogy alkalmazottak nem kaphatnak üzleti ajándékot!
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Átalakulás és/vagy kiva adózás, 3. rész
Cikkünk első két részében ismertettük az átalakulásokhoz kapcsolódó fontosabb kivaszabályokat, illetve a kivaidőszakot lezáró beszámoló és bevallások fordulónapját. Ebben a cikkben bemutatjuk a kivastátuszt elvesztők záró beszámolóihoz kapcsolódó speciális zárlati teendőket.
Érdekel
Adónemváltás feladatai
A kisvállalati adó egyre népszerűbb adónem, és óriási előnye, hogy akár év közben is válaszható. De mire kell figyelni, ha valaki a tao rendszeréből a kivába megy át? És mire figyeljünk, ha a kivaalanyiság megszűnése után újra taós adóalanyok leszünk?
Érdekel