Üzleti ajándék és reprezentáció

Mi a reprezentáció?

Reprezentáció fogalmát az Szja-törvényben keressük: „A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.).”

A fenti fogalom alapján nem csak a karácsonyi (év végi záró) ebéd, vacsora étkezés és italfogyasztás számlája tartozik tehát a reprezentáció fogalmába, de a rendezvény céljából kibéreltünk egy termet, az is. Azaz, ha a munkavállalóinknak a rendezvényhez csak termet béreltünk pl. egy étteremben, és ott (tegyük fel) a munkavállalók saját költségen „batyus bulit” tartottak, akkor a rendezvényhez kapcsolódó bérleti díj is reprezentációnak fog minősülni.

Fontosnak tartom még kiemelni, hogy a rendezvényhez kapcsolódó minden szolgáltatás is része lesz a reprezentációnak, így akként elszámolandó és adóztatandó. Ilyen lehet például egy művész, egy zenekar fellépésének a díja is.

A terembérlettel kapcsolatban elterjedt az a gyakorlat, hogy azt nem reprezentációnak számoljuk el. A fentiek alapján ez csak akkor lehetséges, ha a terembérlet pl. egy szakmai rendezvény keretében merül fel költségként. Ekkor a terembérlet nem, csak az ott felszolgált étel és ital lesz a reprezentáció része.

A karácsonyi vacsora alkalmával egy prezentációban bemutatjuk, hogy milyen sikeres évet zártunk, véleményem szerint még nem elegendő ahhoz, hogy a teljes költség – beleértve a terembérletet – ne lenne reprezentáció.

A reprezentáció fogalma egyébként tovább folytatódik, amit egyébként elég sokszor kell az ügyfeleknek idézni.

Tehát „nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható”.

Ha egy külföldön megrendezett vásárra látogatunk, hogy megnézzük, milyen újdonságok vannak az iparágunkban a határon túl, és ezt a szakmai napot összekötjük a családdal egy 10 napos nyaralással, akkor az még nem lesz céges költség.

Mi az üzleti ajándék?

Üzleti ajándék az Szja-törvényben van definiálva: „a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány”.

A meghatározásból kiderül, hogy alkalmazottak nem kaphatnak üzleti ajándékot!

Reprezentáció és üzleti ajándék adózása

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá

• az évente három alkalommal adott csekély értékű (max. 26 680 Ft) ajándék (nyilvántartás kell),
• egyidejűleg több magánszemély részére rendezett rendezvény, esemény költsége (maximum ajándékérték a minimálbér 25%-a).

Azaz, a munkavállalókat évente három alkalommal meg lehet ajándékozni, természetesen az értékhatárig.

A karácsonyi vacsorán, azaz rendezvény keretében átadott ajándék értéke maximum 66 700 Ft lehet. Az értékhatár feletti értékű ajándékok a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősülnek, és az értéket 15% szja-levonás és 18,5% egyéni társadalombiztosításijárulék-levonás is terheli a 13% szociális hozzájárulási adó mellett.

Egyes meghatározott juttatások esetében a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa. A megemelt adóalap alapján kell számítani a szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget is.

Azaz, pl. egy 100 000 Ft-os juttatási érték mellett a társaság teljes, adókkal növelt költsége 133 040 Ft:

• Alap 100 000 Ft
• Szja 100 000 × 1,18 × 15% = 17 700 Ft
• Szocho 100 000 × 1,18 × 13% = 15 340 Ft

Ez a számítás egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég esetében ez 127 700 Ft:

• Alap 100 000 Ft
• Szja 100 000 × 1,18 × 15% = 17 700 Ft
• Kiva 100 000 × 10% = 10 000 Ft

Áfakérdések

A reprezentációval kapcsolatban áfalevonási jogosultságunk nincs, hiszen az nem közvetlenül az adóköteles termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás érdekében merült fel. Igaz ez az előbb említett terembérletre vagy egyéb szolgáltatásra, ha az reprezentációnak minősül.

Az üzleti ajándékoknál van egy kis lehetőség. Főszabály az, hogy mivel az üzleti ajándék a partnerek részére ingyenesen kerül átadásra, így a beszerzéshez kapcsolódó áfa nem helyezhető levonásba. Azonban az 5000 Ft alatti ajándékok beszerzésénél levonásba helyezhető az áfa, és átadáskor sincs áfafelszámítási (számlázási) kötelezettség. Ez a szabály érvényes egyébként az árumintákra is.

Ha egészen pontos akarok lenni, akkor a kis értékű ajándékokra vonatkozik a kivétel, és az Áfatörvény a „kis érték”-re ad egy fogalmat: „a juttatott vagyoni előny értéke nem haladja meg az 5000 forintnak megfelelő pénzösszeget, amelyet a termék átengedéskori – adót is tartalmazó – szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani”.

Számviteli elszámolás

A juttatás elszámolása a bejövő számla alapján a személyi jellegű egyéb kifizetések (55-ös számlacsoport) kell elszámolni. Persze az ajándékok esetében előfordulhat, hogy azt még nem a beszerzéskor osztjuk ki, hanem később, így azokat először készletre vesszük, majd az ajándék átadásakor átvezetjük az 55-ös számlacsoportba.

A ki nem osztott üzleti ajándékokat leltárazni szükséges tényleges mennyiségi felvétellel, és azokat a mérlegben a készletek között kell kimutatni.

A juttatás adóvonzatának elszámolása a bérszámfejtés, havi adó- és járulékbevallás (’08-as) alapján történik:

• az szja-kötelezettséget a személyi jellegű egyéb kifizetések (55.) közé kell könyvelni, míg
• a szociális hozzájárulási adót bérjárulékként (56.) mutatjuk ki,
• a kivás cégek nem szochót, hanem kivát fizetnek, amit végül az adófizetési kötelezettség (89) soron kell kimutatni.

Célszerű a számviteli információs rendszert, a főkönyvi elszámolásokat úgy kialakítani, hogy abból egyértelműen kiderüljön, az adott időszakban van-e, volt-e adóköteles béren kívüli juttatás vagy egyes meghatározott juttatás a munkavállalók vagy más magánszemélyek felé, így csökkenthető a hibalehetőség, és ezzel a szükséges önellenőrzések száma.

A zárlati egyeztetések keretében mindenképpen ellenőrizni szükséges a tárgyévben elszámolt béren kívüli juttatásokat és egyes meghatározott juttatásokat (ezen belül van a reprezentáció és üzleti ajándék), hogy azok megfelelő időszakban, megfelelő számítással alátámasztva adóztatásra kerültek-e.

Adómentes is lehet az ajándék

Fontos tudni, hogy a sport- vagy kulturális belépőjegy, bérlet a minimálbér mértékéig (idén 266 800 Ft-ig) adható adómentesen magánszemélyeknek. Egyetlen kitételre kell itt figyelni, hogy utalvány formájában nem adható.

És a tavalyi év újdonsága a bor juttatása. Erről korábban rengeteg írás volt, hogy milyen feltételhalmaz van az adómentességhez. Ha ezeket mind meg tudjuk ugrani, akkor már csak egy lépés az adómentesség.

Az egyébként adóköteles juttatások, mint

• a reprezentáció,
•  a nem reprezentációs célú vendéglátás,
• az üzleti ajándék vagy
• a csekély értékű ajándék

adhatók adómentesen is, ha annak tárgya a palackozott bor.

Üzletpolitikai (reklám) célú ajándék – ez is egy ajándékkategória

Az ajándékok kapcsán van még egy létező kategória.

Adómentes az üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemély számára adott áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó árura vagy szolgáltatásra váltható érték.

Ez persze nem egy karácsonyi ajándék, hiszen pl. vásárláshoz kötjük a mellé adott ajándékot. De végül ez is ajándék.