A nyár közeledtével foglalkoztató keresi a lehetőséget a rövid távú munkaerőigénye kielégítésére, amelyre a jelenlegi foglalkoztatási szabályok keretei között több lehetőség is adódik. A következőkben ezeket a lehetőségeket járjuk körül.
Nyári munka – rövid távú munkaerőigény kielégítésének lehetőségei
Diákmunka
A leginkább kézenfekvő megoldás a nyáron tanítási szünetben munkát vállaló tanulók, hallgatók foglalkoztatása, amelyre a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szövetkezeti tv.) szerinti iskolaszövetkezeti foglalkoztatás keretében kerülhet sor a legköltséghatékonyabban.
Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásról tudni kell, hogy bár arra több, a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti szabályt alkalmazni kell, az nem munkaviszony, hanem önálló, sajátos jogviszony, amelyet a Szövetkezeti tv. szabályoz. A jogviszony célja, hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja egy harmadik személynél (szolgáltatás fogadójánál) végezze a tevékenységét, amelyért a szolgáltatás fogadója az iskolaszövetkezetnek díjat fizet. A diák díjazását pedig közvetlenül a szövetkezettől kapja. A jogviszonyra alapvetően a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) megbízásra vonatkozó szabályai irányadóak, és az Mt.-ből csak azokat a szakaszokat kell alkalmazni, amelyeket a Szövetkezeti tv. meghatároz [Szövetkezeti tv. 10/B § (2) bekezdés].
A foglalkoztatás során a szolgáltatás fogadója széles körű utasítási joggal rendelkezik, amely kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására [Szövetkezeti tv. 10/B § (3) bekezdés].
A tanulók, hallgatók ilyen módon történő foglalkoztatására az Mt. szabályai közül az alábbiakat kell alkalmazni:
- Munkaközi szünet: ha a feladatteljesítés tartama a napi 6 órát meghaladja, napi 20, ha a napi 9 órát meghaladja, további napi 25 (összesen 45) perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
- Napi pihenőidő: amennyiben a diák két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.
- Szabadság: a külső szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzés esetén nappali tagozatos tanulók, hallgatók szabadságra nem jogosultak.
- Minimális díj: a tanuló, hallgató számára járó díjazásnak el kell érnie a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot [Szövetkezeti tv. 10/B § (4) és (6) bekezdés]. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy amennyiben egy diák szakmai gyakorlatát teljesíti iskolaszövetkezeti foglalkoztatás keretében (és nem hallgatói munkaszerződéssel dolgozik közvetlenül a gyakorlatot szervezőnél), úgy a munkakör megnevezésétől függetlenül biztosan garantált bérminimumra jogosult, hiszen a szakmai gyakorlat feltétele a felsőoktatási jogviszony, amelyet viszont érettségi nélkül senki sem létesíthet.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Adónemváltás bevételei
Az egyéni vállalkozók esetében akár háromféle adózási mód is előfordulhat, így az ezek közötti váltásoknál mindig nagy kérdés, hogy mikor melyikhez kell az adott bevételeket hozzáadni. Az szja-bevallások főszezonjában foglaljuk össze a tudnivalókat.
Érdekel
Munkabaleset, úti, üzemi baleset esetén a baleseti táppénzre való jogosultság, időtartama, alapja, mértéke
Az alábbiakban a baleseti táppénzt mint az egészségbiztosítás keretében üzemi baleset következtében igénybe vehető ellátást érintő főbb szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel