A nyár közeledtével foglalkoztató keresi a lehetőséget a rövid távú munkaerőigénye kielégítésére, amelyre a jelenlegi foglalkoztatási szabályok keretei között több lehetőség is adódik. A következőkben ezeket a lehetőségeket járjuk körül.
Nyári munka – rövid távú munkaerőigény kielégítésének lehetőségei
Diákmunka
A leginkább kézenfekvő megoldás a nyáron tanítási szünetben munkát vállaló tanulók, hallgatók foglalkoztatása, amelyre a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szövetkezeti tv.) szerinti iskolaszövetkezeti foglalkoztatás keretében kerülhet sor a legköltséghatékonyabban.
Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásról tudni kell, hogy bár arra több, a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti szabályt alkalmazni kell, az nem munkaviszony, hanem önálló, sajátos jogviszony, amelyet a Szövetkezeti tv. szabályoz. A jogviszony célja, hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja egy harmadik személynél (szolgáltatás fogadójánál) végezze a tevékenységét, amelyért a szolgáltatás fogadója az iskolaszövetkezetnek díjat fizet. A diák díjazását pedig közvetlenül a szövetkezettől kapja. A jogviszonyra alapvetően a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) megbízásra vonatkozó szabályai irányadóak, és az Mt.-ből csak azokat a szakaszokat kell alkalmazni, amelyeket a Szövetkezeti tv. meghatároz [Szövetkezeti tv. 10/B § (2) bekezdés].
A foglalkoztatás során a szolgáltatás fogadója széles körű utasítási joggal rendelkezik, amely kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására [Szövetkezeti tv. 10/B § (3) bekezdés].
A tanulók, hallgatók ilyen módon történő foglalkoztatására az Mt. szabályai közül az alábbiakat kell alkalmazni:
- Munkaközi szünet: ha a feladatteljesítés tartama a napi 6 órát meghaladja, napi 20, ha a napi 9 órát meghaladja, további napi 25 (összesen 45) perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
- Napi pihenőidő: amennyiben a diák két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.
- Szabadság: a külső szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzés esetén nappali tagozatos tanulók, hallgatók szabadságra nem jogosultak.
- Minimális díj: a tanuló, hallgató számára járó díjazásnak el kell érnie a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot [Szövetkezeti tv. 10/B § (4) és (6) bekezdés]. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy amennyiben egy diák szakmai gyakorlatát teljesíti iskolaszövetkezeti foglalkoztatás keretében (és nem hallgatói munkaszerződéssel dolgozik közvetlenül a gyakorlatot szervezőnél), úgy a munkakör megnevezésétől függetlenül biztosan garantált bérminimumra jogosult, hiszen a szakmai gyakorlat feltétele a felsőoktatási jogviszony, amelyet viszont érettségi nélkül senki sem létesíthet.
Előfizetői tartalom!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Már csatlakoztál hozzánk? Akkor lépj be a folytatáshoz!
További cikkek
Kriptovaluták az adózásban
Kriptovaluták között létezik olyan, amit kizárólag azért „üzemeltetnek”, mert helyettesíti a készpénzt, illetve banki költségeket lehet vele megtakarítani, azaz hiányzik belőle a befektetési funkció. Ilyen kriptovaluta használata vállalkozói és magánszemélyes körökben is előfordul. Személyi jövedelemadó, áfa, és kisebb mértékben számviteli szempontból elemzünk.
Érdekel
Négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye
A NÉTAK-ként rövidített kedvezmény már évek óta szerepel az Szja-törvényben. Mégis most azért vesszük elő, hogy felkészüljünk arra, ezt a szabályt terjesztik ki a kevesebb gyermekszámú családokra.
Érdekel