Digitális magazin értékesítése külföldre

Azonosítsuk a problémát

A magazinok digitális formában történő értékesítése egyáltalán nem számít újdonságnak, ugyanakkor az adózás terén még mindig akadnak bizonytalanságok. Ez nem sak a szabályozás bonyolultságából, hanem annak folyamatos változásából is következik.

A magazinok digitális értékesítése általában úgy zajlik, hogy a hozzáférési jogosultság birtokában a vevő a magazint letöltheti. A letöltött magazin ugyan ki is nyomtatható, de abban a formában, ahogy a vevő hozzájut, még nem veheti azt fizikálisan birtokba. A virtuálisan rendelkezésre bocsátott magazin az általános forgalmi adó rendszerében így terméknek nem minősülhet. És minden, ami nem termék, az szolgáltatás.

Ha a vevő kivételesen a magazin – akár nem nyomdai minőségben kinyomtatott – verzióját kívánja megvásárolni, akkor ez a formátum már termékértékesítés.

Az áfabeli szabályok alapvetően annak mentén csoportosíthatók, hogy kik a vevők.

Termékértékesítés közösségen belüli adóalany vevők, illetve közösségen kívüli adóalany és nem adóalany vevők részére

A magazin értékesítése közösségen belüli adóalany vevő részére közösségen belüli termékértékesítés jogcímén adómentes, harmadik országba irányuló értékesítés esetén pedig termékexport jogcímén adómentes. Az előbbi esetben az adómentességhez szükséges a magazin kiszállításának igazolt megtörténte, míg az utóbbi esetben a kiléptetést kell alátámasztani vámhatósági kiléptető papirossal.

Külön érdemes arra is kitérni, ha a magazin értékesítője alanyi adómentes adóalany. Ebben az esetben az alanyi adómentesség mindkét ügyletre kiterjed, így az adómentesség abban az esetben is megáll, ha a kiszállítás, a kiléptetés ténye semmilyen módon nincs alátámasztva.

Termékértékesítés közösségen belüli nem adóalany vevők részére

Közösségen belüli nem adóalany vevők esetén a távértékesítés szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vevő országa szerinti adómértéket kell felszámítani a magazin értékesítésére. Ennek egyik lehetséges módja, hogy minden érintett tagállamban bejelentkezik az eladó, és az ottani adózási szabályok szerint számlát állít ki és bevallást ad. A másik módszer pedig az, hogy az OSS-felületen keresztül vallja be és fizeti meg az áfát. A számlát pedig az Áfatörvény szabályai szerint állítja ki, azzal, hogy a felszámítandó adó mértéke az adott tagállam adómértéke lesz.

Külön érdemes megemlíteni azt az esetet, hogy ha a közösségen belüli nem adóalany vevői kör a nyomtatott vagy digitális formátumú magazinból 10 000 euró alatt vásárol, akkor megteheti az eladó, hogy belföldi teljesítési helyű adóköteles értékesítésként kezeli (alanyi adómentes jogállás esetén pedig mentesen). Ezt érdemes mérlegelni abból a szempontból is, hogy a magyar áfakulcs általában magasabb a többi ország áfakulcsától, azaz, ha minden országba ugyanazon a bruttó áron értékesít, akkor kisebb adókulcs alkalmazása mellett több marad – cserébe a többletadminisztrációért.

Szolgáltatásnyújtás közösségen belüli adóalany vevő részére

A digitális formátumú magazin értékesítése mint szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a vevő tagállama lesz, azaz külföld. A vevő közösségi adószámára áfa területi hatályán kívüli számlát kell kiállítania az eladónak, és az ügyletről az A60-as bevallásban is számot kell adni.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy akkor is ezek a szabályok, ha az eladó alanyi adómentes jogállású.

Szolgáltatásnyújtás közösségen belüli nem adóalany vevő részére

A magazin digitális formában történő értékesítése elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül, a teljesítés helye a vevő tagállama lesz. Tehát a magazin digitális formátumú értékesítése esetén – mivel a vevőtől adó fizetése nem követelhető – be kellene az eladónak a vevő országában adóalanynak jelentkeznie, és az ottani adómértékkel kiállított számla alapján bevallást benyújtania. Eme adminisztrációt is lehet helyettesíteni az OSS-felületen történő bevallással. Korábban a MOSS-felületen lehetett ily módon bevallani a külföldi adót. Ez a felület olvadt be az OSS-felületbe, így már itt lehet az adót elszámolni. Ez az eljárás a normál áfafizetésre kötelezett és az alanyi adómentes eladó esetén is.

Itt is működik az a kivételes szabály, hogy ha a közösségen belüli nem adóalany vevői kör a nyomtatott vagy digitális formátumú magazinból 10 000 euró alatt vásárol, akkor megteheti az eladó, hogy belföldi teljesítési helyű adóköteles értékesítésként kezeli (alanyi adómentes jogállás esetén pedig mentesen).

Szolgáltatásnyújtás harmadik országbeli illetőségű adóalany vevő részére

A magazin digitális formátumú értékesítésének a teljesítési helye a vevő országa, azaz harmadik ország. A szolgáltatás teljesítése helye áfa területi hatályon kívüli lesz. Az ügyletről nem kell A60-ast adni. Alanyi adómentes jogállású eladó esetén ugyanígy kell eljárni.

Szolgáltatásnyújtás harmadik országbeli illetőségű nem adóalany vevő részére

A digitalizált formátumú magazin eladása ebben az esetben is elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül, és a teljesítés helye harmadik ország lesz. Mivel a vevő nem adóalany, így kérdés lehet, hogy ki fizeti meg az adót. Az adófizetést ebben az esetben csak úgy lehetséges teljesíteni, hogy az eladó bejelentkezik az adott országba adóalanyként, és minden adókötelezettséget az ottani szabályok szerint teljesít. Ez igaz alanyi adómentes jogállású adóalany esetén is.

Nyugtaadás

A számla kiállításával különösebb probléma nincs, a megrendelő adatainak ismeretében ez teljesíthető. Felmerül azonban a kérdés, hogy elegendő lehet-e nyugtával kísérni az eladást.

A nyugta kiállításához az alábbi feltételeknek kell együttesen teljesülniük:

• A vevő nem adóalany és nem kér számlát.
• Az értékesítés összege a 900 000 forintot nem haladja meg.
• Az ellenértéket legkésőbb teljesítésig megkapja az eladó.

A harmadik feltétel talán minden esetben teljesül, hiszen digitális formátum esetén a hozzáféréshez ki kell fizetni az ellenértéket. Termék esetén pedig az utánvétellel történő értékesítéskor legkésőbb fizetni fog a vevő. A fizetés módja 2021. július 1-jétől bármilyen formátumú lehet (akár banki átutalás is).

Tehát, ha az eladó a regisztráció során kiszűri az adóalanyokat, illetve nem adóalany esetén azt, hogy kér-e számlát, akkor mindig meg tudja mondani, hogy milyen esetekben elegendő a nyugta.

A nyugta nem kell, hogy pénztárgéppel készüljön, lehet papíralapú vagy számlázóprogram-alapú is.

Mivel sajtótermékről van szó, felmerülhet még az az opció is, hogy nyugtaadás feltételei teljesülése esetén még azt sem kell adni. Ez valóban így van, de csak akkor, ha magazint termék formátumban értékesíti az eladó, digitális formátum esetén minimum nyugtát kell adni.