Ki ne találkozott volna ilyennel? Esetünkben az egyéni vállalkozó a hónap nem egészében szünetel, majd a szünetelésből hóközben megszűnik. Hogyan alakul ilyenkor egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége? Problémás téma, fűszerezve azzal, hogy a szünetelés, megszűnés bejelentése és rögzítése napja körül is vannak gondok.
Egy problémás egyéni vállalkozó
Szünetelés speciális szabályai
A szünetelés jogintézménye – annak bevezetése óta – folyamatosan generál kérdéseket az adózásban. 2024. január 1. óta a főállású egyéni vállalkozó szünetelése és a minimum járulék-, szochoalaphoz kapcsolódóan van sok kérdés. Nehéz elfogadni azt a jogszabályi rendelkezést, miszerint ha nem a hónap egészében szünetel az egyéni vállalkozó, akkor a szünetelés napjaira is meg kell fizetni a minimum járulékot és szochót.
A szabályozás legnagyobb gondja, hogy a józan ésszel teljesen szembemegy, hiszen a szünetelésnek pont az a lényege, hogy nem dolgozik az egyéni vállalkozásában, azaz nem is kellene ebben a jogállásában biztosítani. És akkor erre dob rá egy lapáttal egy másik rendelkezés, miszerint a szünetelés idejére – feltéve, hogy más ellátás vagy biztosítás nincs – meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Tehát a szünetelés napjaira tekintettel kétszeresen is biztosítva van az egészségügyi ellátásra való jogosultság.
Erre csak azt lehet mondani, hogy abszurd. Remélhetőleg egyszer majd egy jogszabályi változás kisöpri ezeket az ellentmondásokat.
Nézzük tehát a problémás szabályt, lépésenként!
- Minden egyes hónapot fel kell bontani napokra, aszerint, hogy mely napokon volt szünetelés, élő heti 36 órát elérő munkaviszony, táppénz.
- A heti 36 órát elérő munkaviszony napjait és a táppénz napjait le kell vonni a hónap napjai számából.
- A szünetelés napjaira tekintet nélkül az előbbi számítás szerinti napok számát (tehát a különbséget) meg kell szorozni az egy napra számított minimum járulék- és szochoalappal, majd ezen alap után kell megállapítani a járulékot és a szocho összegét.
- Ha van családi járulékkedvezmény vagy szocho alapját csökkentő összeg, akkor ezen csökkentő tétellel számolva állapítjuk meg a fizetendő járulék és szocho összegét.
- Ha van olyan nap a hónapban, amikor csak szünetelés van és más jogviszony nincs, akkor ezen napokra kiszámítjuk a fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összegét.
A szabály megértéséhez nézzünk példákat!
A példákban feltételezzük, hogy garantált bérminimum vonatkozik az adott vállalkozóra. A példákban kizárólag azt vizsgáljuk, hogy mennyi lenne a minimum járulék és szochoalap. A tételes költségelszámolású egyéni vállalkozók esetén a kivét összege, az átalányadózók esetén a bevétel összege emelheti a járulék és szocho alapját.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
A hallgatói munkaszerződés főbb szabályai
Az alábbiakban a hallgatói munkaszerződés főbb szabályait, alkalmazhatóságát mutatjuk be, figyelemmel a biztosítási kötelezettség elbírálására, díjazásra, szocho-, járulékfizetési kötelezettségre, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani – a teljesség igénye nélkül – a hallgató munkavállalók, valamint a gazdálkodó szervezetek részére.
Érdekel
Borravaló és szervizdíj adózása
A felszolgálási díj és borravaló témájával korábban már sokat foglalkoztunk. A téma azonban egy új lendületet kap azáltal, hogy már a borravaló is átfuthat a munkáltatón keresztül, ráadásul adómentesen.
Érdekel