A hallgatói munkaszerződés főbb szabályai

Hallgatói munkaszerződés a jogszabályokban

A hallgatói munkaszerződés létesítésekor az alábbi jogszabályokban foglaltakat kell figyelembe venni:

• évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (továbbiakban: Nftv.),
• a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján (továbbiakban: Mt.),
• a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Tbj.),
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.),
• a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.).
• 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet.

A hallgatói munkavégzés szabályai

Elöljáróban kiemelendő, különbséget kell tenni az alapján, hogy a képzésben érintett hallgatóval milyen munkavégzésre jön létre a hallgatói munkaszerződés.

Az alábbiak szerint a törvény 2 típusú munkaszerződést különböztet meg:

a) a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső, vagy belső gyakorlóhelyen,

b) a képzési programhoz nem kapcsolódóan, a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége körében a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben [Nftv. 44. § (1) bek.].

Megjegyzés:

Az a) pont szerinti esetben az érintett hallgató a képzéshez kapcsolódóan gyakorlati ismeretek megszerzése céljából végez munkát a hallgatói munkaszerződés alapján (ez esetben a gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés szervezője).

A b) pont szerinti esetben a munkavégzés nem kapcsolódik a képzéshez (a foglalkoztató: felsőoktatási intézmény vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezet, ahol a hallgató a munkát végzi.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a Munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg [Nftv. 44. § (2) bek.].

Ez alapján a felsőoktatási törvény és végrehajtási rendelete számára lehetőség, hogy a hallgatók részére az általános munkajogi rendelkezéseknél kedvezőbb szabályokat állapítson meg.

Hallgatói munkaszerződés díjazása részmunkaidőre

A hallgatói munkaszerződésben meg kell állapodni a díjazásra, azzal, hogy a gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának időtartama, valamint a duális képzés képzési ideje alatt kötelező díjazást fizetni, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér 65 százaléka.

Gyakorlatigényes szaknak minősül a képzési és kimeneti követelményei alapján legalább 6 hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak [Nftv. 85. § (3) bek.].

A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell – többek között – a hallgató napi munkaidejét, a fentiek szerint a hallgatót megillető díjazás összegét, illetve a díjazás hiányát [230/2012. Korm. rendelet 18. § (1) bek. f) pont].

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell [Nftv. 44. § (2) bek.].

A felsorolt szabályok nem tartalmaznak olyan tiltást, hogy a felek a hallgatói munkaszerződésben, részmunkaidőben nem állapodhatnak meg.

Mivel a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaidő mértékével összefüggő díjazási elemek időarányosan járnak, ilyenkor a minimális díjazásra előírt összeget is arányosítani szükséges.

Kérdésként merülhet fel, hogy a hallgatói munkaszerződés időtartama meghosszabbítható-e.

Minden esetben feltétele a hallgatói munkaszerződésnek, hogy a munkavállaló hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen.

A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal azonos módon a szakképzettség megnevezését és a képzési időt [230/2012. Korm. rendelet 18. § (1) bek. d) pont].

Nincs tiltó rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony a hivatalos képzési időnél hosszabb ideig álljon fenn, feltétel, hogy a hallgatói jogviszony továbbra is fennálljon.

A hallgatói munkaszerződés meghosszabbítása lehetséges, a felek egybehangzó közös megegyezésével [Mt. 58. §].

A társadalombiztosítási járulék, szocho-, szja-fizetési kötelezettség

A hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra nem terjed ki a biztosítás a Tbj. 17. § (2) bekezdés b) pontja alapján, ebből következően nem keletkeztet társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget sem.

Olyan esetben, ha nem a képzés keretében, hanem a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőfokú vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben végez a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján munkát és díjazásban részesül, akkor a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosítási kötelezettség alá tartozik és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A Szocho tv. 5. § (1) bekezdés e) pontjának eb) pontja alapján e jogviszony tekintetében a kifizetőnek nincs szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. Ebből következően a képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyra tekintettel a kifizetőt nem terheli szociális hozzájárulási adó a díjazás összegétől függetlenül, az szja-mentes összeghatárt meghaladó díjazás összege után sem.

Az Szja tv. 1. számú melléklete 4.12. pontjának b) alpontja alapján a díjazás összegéből havonta a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része mentes a személyi jövedelemadó alól.

A képzéshez nem kapcsolódó hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett díjazást az Szja tv. nem mentesíti az adó alól, így azt 15%-os mértékű személyi jövedelemadó terheli.

Nem magyar egyetemen tanuló magyar diák hallgatói munkaszerződése

Az a magyar állampolgár, aki államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaihoz kapcsolódóan szakmai tapasztalatszerzés céljából a külföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonya időtartama alatt az Nftv. 44. § (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja és (3.a) bekezdése szerinti feltételekkel magyarországi munkáltatóval jogviszonyt létesíthet [Nftv. 79. § (1.a) bek.].

Ebből következően a külföldi egyetemen tanuló hallgatóval létesített hallgatói munkaszerződésre azonos szabályok vonatkoznak, mintha a hallgató tanulmányait Magyarországon folytatná, hallgatói munkaszerződés esetén, a díjazása havonta a minimálbér erejéig mentes a személyi jövedelemadó alól, és nem terheli társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó.

A hallgatói munkavégzés díjazása

A hallgatót az Nftv. 44. § (3) bekezdése értelmében a hallgatói munkaszerződésben részletezett módon díjazás a gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 65 százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti.

Megjegyzés:

Figyelemmel azon jogszabály-módosításra, hogy Nftv. 44. § (3) bekezdése 2024. május 9-ig tartalmazott olyan kitételt, hogy a díjazás csak legalább 6 hét egybefüggő időtartamú szakmai gyakorlat esetén illette meg a hallgatót.

Ebből következően 2024. május 10-től jelenleg is a szakmai gyakorlat időtartamától függetlenül jár a díjazás.

Kivétel az, amikor költségvetési szervnél, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynél kerül sor – hallgatói munkaszerződés nélkül – a szakmai gyakorlatra. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a Munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.

Nem minősül szakmai gyakorlatnak, ezért eltérő szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan kerül sor hallgatói munkaszerződés alapján munkavégzésre. Ilyen esetben a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg a hallgatót.