Az alábbiakban a hallgatói munkaszerződés főbb szabályait, alkalmazhatóságát mutatjuk be, figyelemmel a biztosítási kötelezettség elbírálására, díjazásra, szocho-, járulékfizetési kötelezettségre, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani – a teljesség igénye nélkül – a hallgató munkavállalók, valamint a gazdálkodó szervezetek részére.
A hallgatói munkaszerződés főbb szabályai
Hallgatói munkaszerződés a jogszabályokban
A hallgatói munkaszerződés létesítésekor az alábbi jogszabályokban foglaltakat kell figyelembe venni:
- évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (továbbiakban: Nftv.),
- a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján (továbbiakban: Mt.),
- a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Tbj.),
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.),
- a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.).
- 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet.
A hallgatói munkavégzés szabályai
Elöljáróban kiemelendő, különbséget kell tenni az alapján, hogy a képzésben érintett hallgatóval milyen munkavégzésre jön létre a hallgatói munkaszerződés.
Az alábbiak szerint a törvény 2 típusú munkaszerződést különböztet meg:
a) a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső, vagy belső gyakorlóhelyen,
b) a képzési programhoz nem kapcsolódóan, a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége körében a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben [Nftv. 44. § (1) bek.].
Megjegyzés:
Az a) pont szerinti esetben az érintett hallgató a képzéshez kapcsolódóan gyakorlati ismeretek megszerzése céljából végez munkát a hallgatói munkaszerződés alapján (ez esetben a gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés szervezője).
A b) pont szerinti esetben a munkavégzés nem kapcsolódik a képzéshez (a foglalkoztató: felsőoktatási intézmény vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezet, ahol a hallgató a munkát végzi.
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a Munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg [Nftv. 44. § (2) bek.].
Ez alapján a felsőoktatási törvény és végrehajtási rendelete számára lehetőség, hogy a hallgatók részére az általános munkajogi rendelkezéseknél kedvezőbb szabályokat állapítson meg.
Hallgatói munkaszerződés díjazása részmunkaidőre
A hallgatói munkaszerződésben meg kell állapodni a díjazásra, azzal, hogy a gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának időtartama, valamint a duális képzés képzési ideje alatt kötelező díjazást fizetni, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér 65 százaléka.
Gyakorlatigényes szaknak minősül a képzési és kimeneti követelményei alapján legalább 6 hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak [Nftv. 85. § (3) bek.].
A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell – többek között – a hallgató napi munkaidejét, a fentiek szerint a hallgatót megillető díjazás összegét, illetve a díjazás hiányát [230/2012. Korm. rendelet 18. § (1) bek. f) pont].
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell [Nftv. 44. § (2) bek.].
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Be nem jelentett alkalmazott: mi a teendő?
Most arról fogunk írni, ha megtörtént a baj. A be nem jelentett alkalmazottakra tekintettel a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bírságolhat, és emellett ez a hatóság kötelezi a munkáltatót, hogy jelentse be legalább 30 napra visszamenőleg az alkalmazottat. Ez utóbbi bejelentéshez kapcsolódóan számos kérdés felmerül, mint például mennyi bér után kell közterhet fizetni, ha egyszerűsített foglalkoztatás is volt ebben az időszakban, akkor ezeket a napokat hogyan kell kezelni, a dolgozónak kifizetett nettó bért utólag lehet-e/kell-e módosítani.
Érdekel
A minimálbér összege változásának hatása a gyed maximumösszegére
A minimálbér összegének 2025. január 1. napjától történő emelése felülvizsgálati kötelezettséget jelent a kifizetőhelyeknek (kormányhivataloknak) a maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjakat érintően.
Érdekel