Megbízási jogviszonyok bejelentési és bevallási kötelezettségének kérdései

Faragó Gábor Faragó Gábor| 2024. augusztus |Előfizetői cikk |#szja#szocho#Tbj
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi tevékenységét az, aki megbízási, felhasználási szerződés, illetve vállalkozási jellegű jogviszony alapján végez munkát személyesen. Az alábbiakban olyan bejelentési, bevallási gyakorlati kérdések, problémák elkerülésében igyekszünk segítséget nyújtani – a teljesség igénye nélkül –, amelyek bármely kifizetőnél előfordulhatnak.

Megbízás a jogszabályokban

A megbízási jogviszonyt mögöttes jogként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XXXIX. fejezete (továbbiakban: Ptk.) szabályozza.

A szerződő feleknek a közöttük létrejött megbízási szerződésben célszerű rögzíteni (a későbbi félreértések elkerülése végett) szerződő felek azon egybehangzó szerződéskötési akaratát, hogy a meghatározott ügy/tevékenység elvégzésére közöttük polgári jogi jogviszony létesül.

Hogyan szerződjünk?

A megbízási szerződésben (keretszerződésben) célszerű rögzíteni a feladat ellátásának időtartamát is, pl. határozatlan ideig tart, határozott időre jön létre, vagy csak egyes napokra. Ennek szerződésben rögzítése nagyban megkönnyíti a kifizető részéről a biztosítási kötelezettség elbírálását.

A biztosítási kötelezettség megállapítása során a magyar jog szerinti jogviszonyokkal azonosan kell a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) alkalmazásában megítélni, ha a szerződő felek a külföldi jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszonyt létesítettek (Tbj. 4. § 13. pont).Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!Bejelentkezés az oldalraMég nincs előfizetésem

További cikkek

kiküldetésmunkajogTbj
2024. február |Faragó Gábor

Az uniós szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a magyarországi munkáltatók munkavállalóikat az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT-térség) valamely tagállamába, illetve Svájcba küldjék ki munkavégzés céljából. Az alábbiakban a kiküldött munkavállalók után fizetendő járulékalapot képező jövedelmek megállapításának főbb szabályait mutatjuk be példákkal – a teljesség igénye nélkül – a 2024. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján.

Érdekel
adószja
2023. október |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

A 2023. évközi változással bővültek a lehetőségek, így ez egy remek alkalom, hogy a meglévő és az új lehetőségeket rendszerezzük.

Érdekel