Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi tevékenységét az, aki megbízási, felhasználási szerződés, illetve vállalkozási jellegű jogviszony alapján végez munkát személyesen. Az alábbiakban olyan bejelentési, bevallási gyakorlati kérdések, problémák elkerülésében igyekszünk segítséget nyújtani – a teljesség igénye nélkül –, amelyek bármely kifizetőnél előfordulhatnak.
Megbízási jogviszonyok bejelentési és bevallási kötelezettségének kérdései
Megbízás a jogszabályokban
A megbízási jogviszonyt mögöttes jogként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XXXIX. fejezete (továbbiakban: Ptk.) szabályozza.
A szerződő feleknek a közöttük létrejött megbízási szerződésben célszerű rögzíteni (a későbbi félreértések elkerülése végett) szerződő felek azon egybehangzó szerződéskötési akaratát, hogy a meghatározott ügy/tevékenység elvégzésére közöttük polgári jogi jogviszony létesül.
Hogyan szerződjünk?
A megbízási szerződésben (keretszerződésben) célszerű rögzíteni a feladat ellátásának időtartamát is, pl. határozatlan ideig tart, határozott időre jön létre, vagy csak egyes napokra. Ennek szerződésben rögzítése nagyban megkönnyíti a kifizető részéről a biztosítási kötelezettség elbírálását.
A biztosítási kötelezettség megállapítása során a magyar jog szerinti jogviszonyokkal azonosan kell a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) alkalmazásában megítélni, ha a szerződő felek a külföldi jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszonyt létesítettek (Tbj. 4. § 13. pont).
A cikk csak előfizetőknek érhető el! Ez a tartalom az Irányadó Magazin előfizetői számára érhető el, kérjük, a cikk elolvasásához, megtekintéséhez jelentkezzen be a honlapon!
További cikkek
Biztosítási jogviszony kérdései e.v. tevékenység szüneteltetése alatt
Az esetet a Kúria mint felülvizsgálati bíróság határozata alapján dolgozzuk fel. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatának indokolásában kifejtette, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultság megállapítása során a biztosítás szünetelése alatt létrejött újabb biztosítási jogviszonyhoz hozzászámítható-e a szünetelést megelőző biztosítási idő, azaz különbséget kell-e tenni a biztosítás szünetelése és megszűnése között.
Érdekel
Példák a kiküldetés témaköréből
Az előző számban a kiküldött munkavállalók után fizetendő járulékalapot képező jövedelmek megállapításának főbb szabályait mutatjuk be példákkal – a teljesség igénye nélkül – a 2024. január 1-től hatályos szabályozás alapján. Nézzük most a témát példákon keresztül!
Érdekel