Az örökbefogadói díj főbb szabályai

Jogszabályi háttér

Az örökbefogadást a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza. Az örökbefogadáshoz az örökbe fogadni szándékozó személynek, a gyermek törvényes képviselőjének egyező kérelme és a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának a hozzájárulása szükséges.

Az örökbefogadói díj, mint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása az örökbefogadási szándékkal nevelésbe vett gyermek(ek) esetén 2020. január 1-jétől igényelhető, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.

Az öfd-re való jogosultság feltételei

Az örökbefogadói díjnak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/H § szakasza alapján az alábbi jogosultsági feltételei vannak:

• a gyermek által betöltött második. (ikergyermekek esetén harmadik) életév,
• a gyermeknevelésbe vétele napját megelőző kettő éven belül legalább 365 napi előzetes biztosítási idő,
• biztosítási jogviszony fennállása az ellátásra való jogosultság megnyílásakor,
• az örökbefogadó szülő a gondozásba vétel időpontját megelőzően egy évnél rövidebb ideje neveli a gyermeket a saját háztartásában.

Előzetes biztosítási időbe beszámítható

Az örökbefogadói díjra (továbbiakban: ÖFD) való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

• a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj (kivéve a hallgatói gyed), öfd folyósításának az idejét,
• a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb 180 napot,
• a rehabilitációs ellátás folyósításának az idejét,
• a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) 49/A § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási időt [Ebtv. 40. § (2) bek.].

Tehát a fentiek alapján az öfd-re való jogosultság feltétele, hogy örökbefogadási szándékkal történjen a gyermeknevelésbe vétele, továbbá, hogy az igénylő a nevelésbe vétel napját megelőző kettő éven belül 365 napon át biztosított legyen. Az előzetes 365 napi biztosítási idő megállapításánál összeszámítási szabály alkalmazandó, azaz nem szükséges, hogy a biztosítás folyamatosan fennálljon, lehetnek 30 napnál hosszabb megszakítások a biztosítási időben.

Az öfd-re való jogosultság további feltétele, hogy az igénylő a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonnyal rendelkezzen.

A biztosítási jogviszony megszűnését követően ún. passzív jogon az öfd nem állapítható meg, azonban, ha az megállapításra került, a biztosítási jogviszony megszűnését követően is folyósítható.

Megjegyzés:

Az öfd-t kettő év feletti, illetve ikergyermekek esetén három év feletti gyermeket örökbe fogadni szándékozó szülők vehetik igénybe, mert a gyermek(ek) fiatalabb életkora előtt a nevelésbe vétel napjától csedre, illetőleg gyedre szerezhetnek jogosultságot.

A nevelésbe vétel napjához képest kell vizsgálni azt a jogosultsági feltételt, hogy a gyermek betöltötte-e már a második, ikergyermekek esetén a harmadik életévét. Ha a nevelésbe vételkor a gyermek még nincs kettő (ikergyermekek esetén három)-éves, az öfd nem állapítható meg, akkor sem, ha az öfd megállapítását olyan későbbi időponttól kérelmezik, amikor a gyermek már betöltötte a második (ikergyermekek esetén a harmadik) életévét.

Az öfd a gyermeknevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár. Az örökbefogadó szülő joga (nem feltétlen az örökbefogadó anya), hogy a gyermeknevelésbe vételének napjától számított 168 napon belül melyik naptól kéri az öfd-ellátás megállapítását.

Azon esetben, ha az igénylő nem a nevelésbe vétel napjától, hanem ahhoz képest későbbi időponttól kéri az ÖFD megállapítását, a 168 napból le kell vonni a nevelésbe vétel napjától az ellátásra való jogosultság kezdetét megelőző napig eltelt időtartam napjainak a számát.

Öfd szüneteltetése, jogosultsági időtartam

A biztosított írásbeli kérelmére az öfd folyósítását szüneteltetni kell az általa kért, megjelölt időtartamra, de a szüneteltetés időtartamával nem hosszabbodik meg a jogosultság időtartama.

Példa:

Az öfd a biztosított részére megállapításra került a gyermeknevelésbe vételének napjától, 2023. június 5-től számított 168. napig, 2023. november 19-ig. Biztosított kérelmére az öfd folyósítását szüneteltették 2023. július 1-jétől 2023. július 10-ig. Szüneteltetés időtartamával nem hosszabbodik meg az öfd-re való jogosultság időtartama. Tehát az öfd-re való jogosultág megszűnik 2023. november 19. napjával.

Az öfd folyósításának korlátozása

Az öfd-re való jogosultság megállapítása esetén is érvényesül a folyósítási korlát szabálya, azaz nem lehet az ellátást folyósítani az alábbi esetekben.

Nem jár az öfd, ha

• a jogosult a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a gyedet, a csedet, az öfd-t, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyodot, az álláskeresési járadékot, a Tbj. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást;
• a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá, ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
• a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, minibölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújt;
• a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt;
• a gyermek az öfd-re való jogosultság ideje alatt meghal (az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól, azzal, hogy ha az előzőek által meghatározott időpontok túlnyúlnak a nevelésbe vétel napjától számított 168. napon, akkor az öfd folyósítása a 168. napon szűnik meg) [Ebtv. 42/C § (1) bek. b)–e); g) pont].

Öfd melletti keresőtevékenység

Az öfd mellett keresőtevékenység folytatható, akár teljes munkaidőben is. A fentiek alapján, ha az öfd-re jogosult személy keresőtevékenységet nem folytat, de a gyermeket bölcsődében, minibölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben helyezi el, az öfd nem jár.

A gyermek óvodai vagy iskolai elhelyezése nem érinti az öfd folyósítását akkor sem, ha az ellátott keresőtevékenységet nem folytat.

Mivel az öfd tartama alatt a jogszabály nem tiltja a keresőtevékenységet, így egyéni vállalkozás is szabadon folytatható. Ugyanakkor ezen időszakban az egyéni vállalkozót a Szocho tv. 9. § (1) bekezdésének c) pontja, illetve a Tbj. 40. § (4) bekezdésének a) pontja értelmében nem terheli minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség.

Az öfd összege

Az öfd naptári napi alapját az Ebtv. 48. § (1)–(3) bekezdése alapján kell megállapítani. Ha a naptári napi alap nem állapítható meg az Ebtv. 48. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a naptári napi alap megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

Az öfd összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

Az öfd összege maximálva van. A maximális összegben megállapított öfd a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt összeghatár figyelembevételével – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

Amennyiben a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult öfd-re, a jogviszonyonként megállapított ellátások összegét egybe kell számítani, és az ellátás összege összeszámítás esetén sem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70%-át.

Ugyanakkor, ha a biztosított igénylő több örökbe fogadott gyermeke után is jogosult öfd-re (kivéve, ha az örökbefogadott gyermekek ikergyermekek), az ellátás maximális összegét gyermekenként kell meghatározni.

Az öfd nem alapja a társadalombiztosítási járuléknak, nyugdíjjáruléknak, de összege szja-előleg-alapot képez.

Az öfd iránti kérelem benyújtása

Az öfd iránti kérelmet a MÁK Központ által a kérelem benyújtására rendszeresített – „Igénybejelentés örökbefogadói díjra” elnevezésű – nyomtatványon kell benyújtani.

Öfd iránti kérelemnél is kiemelt jelentősége van az igénylő biztosítottnak az esetlegesen fennálló több jogviszonyáról szóló nyilatkozatának, egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén ugyanis a kérelmet csak az egészségbiztosító bírálhatja el.

A biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is az öfd iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni.

Az öfd iránti kérelemhez csatolni kell:

• a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
• a korábban átvett tb-igazolványt (ha az igénylő a biztosítás megszűnését követően nyújtja be az öfd iránti kérelmét ­– ebben az esetben a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a tb-igazolványba bejegyzi a passzív jogú öfd folyósításának időszakát az ellátás folyósításának befejezésekor),
• a gyámhatósági döntést a gyermek örökbefogadási szándékkal történő nevelésbe vételéről.

Az öfd iránti kérelem elbírálása

Az öfd iránti kérelmet kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhelynek kell elbírálnia, kifizetőhely hiányában az egészségbiztosító bírálja el.

Ettől eltérően, ha a biztosított egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik – függetlenül attól, hogy valamennyi jogviszonyában nyújtott-e be kérelmet –, a kérelmet kizárólag csak az egészségbiztosító bírálhatja el.

Az öfd-t megállapító szerv határozatban rendelkezik az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről. Az öfd megállapításáról egyszerűsített határozat hozható.

Az öfd iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely a jogosultat – kérelmére – tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámításáról.

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott öfd iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, az öfd-t az eredeti határozatban megállapított összegben kell továbbfolyósítani.

Az öfd folyósítása havonta egyszer utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon történik.

Ha az öfd folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, és nem létesít újabb biztosítási jogviszonyt, továbbra is a volt foglalkoztatónál működő kifizetőhelynek kell folyósítania az ellátást. Ha azonban az öfd folyósításának ideje alatt az ellátott foglalkoztatót vált, az ellátást a továbbiakban az új foglalkoztató mellett működő kifizetőhelynek (vagy annak hiányában az egészségbiztosítónak) kell folyósítania.

Az öfd folyósításának felfüggesztése

Az EGT-rendeletek alkalmazása szempontjából az öfd családi ellátásnak minősül, ezért valamely külföldi érintettség felmerülése esetén sor kerülhet az ellátás folyósításának a felfüggesztésére, amelyről a folyósító szervnek (kifizetőhelynek) határozatban kell döntenie.

Speciális szabályok a gyes vonatkozásában örökbefogadás esetén

Az örökbefogadó szülő – a házastársi és a rokoni örökbefogadás kivételével – a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult:

• amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor a harmadik életévét már betöltötte, illetve az ikergyermekek már tankötelesek, de a tizedik életévüket még nem töltötték be;
• amennyiben az örökbe fogadni szándékozott gyermek a harmadik, illetve a tizedik életévét az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, illetve ikergyermekek esetén az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül a gyermekek tankötelessé válnak, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága az előbbiekben meghatározott életkor betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számítva hat hónappal meghosszabbodik, maximum a gyermek tízéves éves koráig [Cst. 20/B § (1)-(2) bek.].

Az egyszeri anyasági támogatás is jár az örökbefogadó szülőnek

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 29. § (1) b) bekezdése értelmében anyasági támogatásra jogosult az örökbefogadó szülő, ha az örökbefogadást véglegessé vált határozatban engedélyezték, és a gyermeket a végleges engedélyezés időpontját megelőzően legfeljebb egy éve nevelte folyamatosan saját háztartásában.

A Cst. 32. § (1) bekezdése szerint az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani, a (2) bekezdés értelmében az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a 29. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az örökbefogadás végleges engedélyezését követő hat hónapon belül lehet benyújtani.

A fentiek szerint kiemelendő, hogy az anyasági támogatás örökbefogadás esetén az örökbefogadó szülőnek jár (nem feltétlen az örökbefogadó anyának), nem a gyermek születésének a napja, hanem az örökbefogadás végleges engedélyezésének a napja számít, azt követően hat hónapon belül érvényesíthető.

Így, ha nagyobb gyermeket fogadnak örökbe, legyen akár kamaszkorú, az anyasági támogatás érvényesíthető ilyen esetben is.

Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában hatályos szociális vetítési alap összegének (2023. évben 28 500 forint) 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.