Gyakori, hogy egy vállalkozó a tevékenységéhez szükséges termékeket külföldi webáruházakból vásárolja meg, és valamilyen elektronikus rendszerben fizet. Az egyik gond, hogy a vásárlásról az eladó nem ad bizonylatot, a másik kérdés pedig az, hogy pl. a PayPal-fizetés esetén mit tekintünk kifizetés időpontjának.
Egyéni vállalkozó és a PayPal


Elszámoláshoz számla kell
A személyi jövedelemadó-költségek elszámolhatóságára vonatkozó egyik alaptézise, hogy ha az adott termék eladója számla kiállítására kötelezett, akkor az adott termékvásárlás csak az eladó által kiállított számla birtokában számolható el.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy egy egyéni vállalkozó külföldi eladótól vásárol a vállalkozásához terméket vagy tárgyi eszközt. Külföldi eladó esetén a magyar áfaszabályozás szerinti számla már nem követelhető meg, ugyanakkor valamilyen módon illik alátámasztani az adott beszerzés megtörténtének valódiságát.
Külföldi eladó esetén a következő dokumentumok beszerzéséről célszerű gondoskodni:
- Megrendelés megtörténtét igazoló levelezés, visszaigazolás (ez utóbbi szerződésként is tud funkcionálni).
- Az ellenérték kifizetését rögzítő banki visszaigazolás.
- A termék leszállítása megtörténtének tényét igazoló levelezés, visszaigazolás.
Elég macerásnak hangzik, de ha a költségek jelentős részét teszik ki ezek a típusú internetes vásárlások, akkor szükség van a bizonylatok ilyen módon való gyűjtésére is. Ilyen esetben is egy esetleges NAV-ellenőrzés sem azt fogja mondani, hogy pontosan milyen bizonylatot vár, hanem a bizonylatok hiánya vezethet oda, hogy nem fogadják el a költséget.
Közvetítőn keresztüli vásárlás
Külön érdemes kitérni arra az esetre is, amikor a vállalkozó egy internetes piactérről vásárol, azaz a felületet üzemeltető vállalkozás csak a közvetítő szerepét vállalja, saját nevében nem értékesíti az ott hirdetett termékeket.
Ebben az esetben a valódi eladóval történő kapcsolatfelvételt követően kell az eladóval folytatott kommunikációt megőrizni. Ha kiderül, hogy a tényleges eladó egy belföldi adóalany, akkor az adott kiadás költségként elszámolásához szükség lesz a számlára. Ha az eladó nem adóalany, akkor természetesen bizonyító eszközként fel lehet használni a közvetítő oldal által történt visszajelzéseket is.
Ha a közvetítő szerepet betöltő külföldi internetes oldal külön jutalékot is felszámít, akkor tőle származó bizonylatot, illetve a jutalék kifizetését alátámasztó igazolást is célszerű megőrizni a jutalék költségkénti elszámolásának alátámasztására.
Kiegyenlítés elektronikus pénztárcával
Mint például a PayPal, vagy bármilyen más elektronikus pénztárca.
Szóval a bizonylatok beszerzése mellett még külön gondot jelenthet az ellenérték elektronikus kiegyenlítése. A vállalkozó bankszámlájáról az elektronikus rendszerbe átemelt összeg nem tekinthető még kiadásnak. Amint pl. a PayPal-rendszerben nyilvántartott összegből leemelik az ellenértéket, ezen a napon lehet a költséget is elszámolni. A kifizetés megtörténtének igazolására a rendszerből lekérhető bármilyen olyan kimutatás megfelelő lehet, amiből ki lehet olvasni (vagy ki lehet következtetni), hogy ki az utalás kedvezményezettje.
Összefoglalva: nem kell elzárkózni a jelzett beszerzések költségkénti elszámolásától, valamiféle természetes megközelítéssel kell megpróbálni a bizonylatokat, levelezéseket begyűjteni, annak érdekében azt később ne tudja megkifogásolni a NAV.
További cikkek
Elektronikus szolgáltatások
Az online világban már nincsenek korlátok, hogy kinek és mikor tudunk szolgáltatást eladni. A legkisebb cégek is sokat gondolkodnak azon, hogy ha a tevékenységüket át tudták tenni az online világba, akkor miért ne célozzák a határon túli vevőket is. A fő kérdés természetesen itt is az áfa.
ÉrdekelKövetelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 2. rész
Cikksorozatunk első részében összefoglaltuk a követelések év végi értékelésének főbb számviteli szabályait és a kapcsolódó fontosabb értelmezési problémákat. Jelen írásunk a kapcsolódó könyvelési feladatokat példákkal illusztrálja.
Érdekel