Előző cikkünkben az értékpapírok egyik típusának, a részesedések értékelésének és elszámolásának főbb szabályait ismertettük. Az értékpapírok értékelése és elszámolása különböző a Számviteli törvény szerinti alábbi fajtáinak esetében.
Értékpapírok kiemelt számviteli kérdései
Tulajdoni részesedést jelentő befektetés
Minden olyan, nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
Ide tartozik különösen:
- a részvény,
- az üzletrész,
- a szövetkezeti részesedés,
- a vagyonjegy,
- az egyéb társasági részesedés,
- a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy,
- a kockázati tőkerészvény.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Minden olyan, nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a kölcsön összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.
Ide tartozik különösen:
- a kötvény,
- a kincstárjegy,
- a letéti jegy,
- a pénztárjegy,
- a célrészjegy,
- a takaréklevél,
- a jelzáloglevél,
- a hajóraklevél,
- a közraktárjegy,
- az árujegy,
- a zálogjegy,
- a kárpótlási jegy,
- a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.
Diszkontértékpapír
Olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be.
Számviteli előírások
Hasonlóan a részesedéseknél leírtakhoz, az alábbi tényezők határozzák meg az értékpapírok számviteli elszámolások módját.
- Értékpapír típusa (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, diszkontértékpapír).
- Az értékpapír célja (tartós, illetve forgatási célú).
- Milyen gazdasági esemény révén került az értékpapír a könyvekbe, illetve csökken az állománya/értéke (apport, vásárolt, térítés nélküli átvétel/átadás, átalakulás, értékhelyesbítés, értékesítés, értékvesztés)
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Az átalakulások, beolvadások, szétválások aktuális kérdései – 1. rész
Bár sokszor téma, de egy könyvelő életében nem mindennap történik ilyen, így ismét foglaljuk össze, hogy milyen feladatok vannak egy átalakulás folyamatában.
Érdekel
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 4. rész
Cikksorozatunk utolsó részében a Társaságiadó-törvény és a Számviteli törvény témabeli főbb összefüggéseit példákkal illusztráljuk.
Érdekel