Előző cikkünkben az értékpapírok egyik típusának, a részesedések értékelésének és elszámolásának főbb szabályait ismertettük. Az értékpapírok értékelése és elszámolása különböző a Számviteli törvény szerinti alábbi fajtáinak esetében.
Értékpapírok kiemelt számviteli kérdései
Tulajdoni részesedést jelentő befektetés
Minden olyan, nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
Ide tartozik különösen:
- a részvény,
- az üzletrész,
- a szövetkezeti részesedés,
- a vagyonjegy,
- az egyéb társasági részesedés,
- a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy,
- a kockázati tőkerészvény.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Minden olyan, nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a kölcsön összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.
Ide tartozik különösen:
- a kötvény,
- a kincstárjegy,
- a letéti jegy,
- a pénztárjegy,
- a célrészjegy,
- a takaréklevél,
- a jelzáloglevél,
- a hajóraklevél,
- a közraktárjegy,
- az árujegy,
- a zálogjegy,
- a kárpótlási jegy,
- a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.
Diszkontértékpapír
Olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be.
Számviteli előírások
Hasonlóan a részesedéseknél leírtakhoz, az alábbi tényezők határozzák meg az értékpapírok számviteli elszámolások módját.
- Értékpapír típusa (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, diszkontértékpapír).
- Az értékpapír célja (tartós, illetve forgatási célú).
- Milyen gazdasági esemény révén került az értékpapír a könyvekbe, illetve csökken az állománya/értéke (apport, vásárolt, térítés nélküli átvétel/átadás, átalakulás, értékhelyesbítés, értékesítés, értékvesztés)
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Átalakulás kivaalanyisággal
Mégis lehetségessé válik a kivás cégek egyesülése és szétválása az adóstátuszuk megőrzésével. Vajon mennyire lesznek adókockázatosak ezek az eljárások?
ÉrdekelÜzleti év fogalma
Az üzleti év igen részletesen van szabályozva a Számviteli törvényben. Tudjuk, hogy minél nem lehet hosszabb, és azt is, hogy mikor lehet rövidebb, mint 12 hónap. Összegyűjtjük a speciális eseteket, illetve az ezekkel járó előnyöket és hátrányokat.
Érdekel