Egy magyarországi cég ügyvezetője külföldi (osztrák). Havonta utazik Magyarországra saját autóval. Az utazási költségek megtérítésére milyen lehetőségek adódnak? Cégautóadó-fizetési kötelezettség felmerülhet-e?
Esettanulmány egy külföldi kiküldetés példájából


Adóztatás helye
Az adókötelezettség meghatározásához első lépésben meg kell határozni az adóztatás helyét. A kettős adós egyezmény kategóriái között az ügyvezető részére juttatott jövedelem jogcíme a nem önálló munka. Az adóztatás helye főszabály szerint Ausztria, kivéve, ha a munkát Magyarországon végzi. Az ügyvezető havi egyszer jön Magyarországra, feltehetőleg nem csak ebben az egy napban látja el az ügyvezető teendőit. Tehát az adóztatás helyét aszerint kell meghatározni, hogy a kapott jövedelemért melyik országban dolgozik meg.
Az utazási költségtérítést azért kapja, hogy a magyarországi munkáját el tudja látni, ezért kijelenthető, hogy az utalási költségek térítésére kapott összeget az Szja tv. alapján kell adóztatni.
Hivatali utazás
A következő lépésben azt kell eldönteni, hogy a külföldi címről való utazás tekinthető-e hivatali célú utazásnak.
A személyi jövedelemadó rendszerében hivatali, üzleti utazás alatt a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás értendő, kivéve a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelytől történő bejárást. Tehát a kérdés az, hogy az osztrák cím az egy lakcím vagy egy telephely (fióktelep) címe?Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
A kiküldetés esetén az érintett munkavállalók járulékalapját érintő előírások – 1. rész
Az uniós szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a magyarországi munkáltatók munkavállalóikat az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT-térség) valamely tagállamába, illetve Svájcba küldjék ki munkavégzés céljából. Az alábbiakban a kiküldött munkavállalók után fizetendő járulékalapot képező jövedelmek megállapításának főbb szabályait mutatjuk be példákkal – a teljesség igénye nélkül – a 2024. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján.
ÉrdekelKülönbözeti bírság a bevallásban
Sokan figyelmen kívül hagyják, hogy ha téves vagy valótlan nyilatkozatot tesznek év közben, és emiatt visszafizetési kötelezettségük keletkezik, akkor arra a bírságot nekik kell a bevallásban megállapítaniuk. Apró jelekből ezt a NAV is tudja, így kockázatot jelenthet, ha nem foglalkozunk vele.
Érdekel