Az előző számban a kiküldött munkavállalók után fizetendő járulékalapot képező jövedelmek megállapításának főbb szabályait mutatjuk be példákkal – a teljesség igénye nélkül – a 2024. január 1-től hatályos szabályozás alapján. Nézzük most a témát példákon keresztül!
Példák a kiküldetés témaköréből
1. Átlagkeresetnél kevesebb alapbér, pótlékokkal kiegészítve
A magánszemély kiküldetésben dolgozik külföldön, havi jövedelme teljes egészében külföldön adóköteles az adott országgal hatályban lévő kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében, azaz nem keletkezik adóalap az érintett hónapban Magyarországon.
A magyar munkáltató fizeti a magánszemély részére a külföldi munkavégzéssel kapcsolatos juttatásokat és téríti az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket (pl. napidíj, utazási és szállás költségek).
A magyarországi munkáltató által a munkavállalónak fizetett munkaviszonyból származó havi jövedelme:
| Alapbér | 500 000 Ft |
| Külföldi munkavégzésre tekintettel elszámolt juttatás, pótlékok | 80 000 Ft |
| Tárgyhónapra elszámolt bérpótlék | 80 000 Ft |
| Bérnek minősülő cafetériajuttatás | 30 000 Ft |
| Tárgyhónapra vonatkozó összes munkaviszonyból származó jövedelem | 690 000 Ft |
A munkavállaló alapbére nem éri el a bruttó átlagkeresetet, azonban pótlékokkal együtt meghaladja azt, ezért a járulékalapot képező jövedelem a bruttó átlagkereset.
2. Az átlagkeresetnél kevesebb alapbér, kiegészítve külföldről származó jövedelemmel
A magánszemély a magyar munkáltatótól a bruttó átlagkeresetnél kevesebb alapbért kap, a kiküldetéséhez kapcsolódó juttatásokat és szállás, valamint utazási költségeket a fogadó munkáltató téríti meg a magánszemély részére. A magánszemély összes jövedelme a kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében mentesített az adóztatás alól Magyarországon az adott hónapban.
| Magyar munkáltatótól kapott alapbér | 310 000 Ft |
| Külföldi munkáltatótól kapott juttatások | 360 000 Ft |
| A tárgyhónapra vonatkozóan összes munkaviszonyból származó jövedelem | 670 000 Ft |
A példa szerinti esetben a magyar és külföldi munkáltatótól juttatott jövedelem összege meghaladja az átlagkeresetet, ezért a járulékalapot képező jövedelem a bruttó átlagkereset lesz.
3. Az átlagkeresetnél kevesebb alapbér és külföldről kapott juttatások
| Magyar munkáltatótól kapott alapbér | 326 000 Ft |
| Külföldi munkáltatótól kapott juttatások | 50 000 Ft |
| A tárgyhónapra vonatkozóan összes munkaviszonyból származó jövedelem | 376 000 Ft |
| Társadalombiztosítási járulék alapja | 376 000 Ft |
A magánszemély munkavállaló magyar és külföldi foglalkoztatótól kapott jövedelemének összege együttesen nem haladja meg a bruttó átlagkeresetet, ezért a megszerzett jövedelem egésze járulékalapot képező jövedelemnek minősül, függetlenül annak kifizetőjétől.
4. Ha az átlagkeresetnél magasabb az alapbér
A munkavállaló a tárgyhónap felében (50%) végez munkát fizetés nélküli szabadság igénybevétele miatt.
A szerződés szerinti alapbére meghaladja a bruttó átlagkeresetet, de a részleges munkavégzése következtében az érintett a tárgyhónapban az alapbérénél kevesebb jövedelmet szerez.
| Szerződés szerinti alapbér | 700 000 Ft |
| Ténylegesen kifizetett alapbér | 350 000 Ft |
| Kiegészítő juttatás | 100 000 Ft |
| Tevékenység ellenértéke (időarányos alapbér 50% + kiegészítő juttatás) | 450 000 Ft |
| Társadalombiztosítási járulék alapja | 450 000 Ft |
Tört havi jövedelem számítása
Egy olyan munkavállaló esetében, akinek a jövedelme részben külföldön, részben Magyarországon volt adóztatható, 2022. augusztus 25-ig a magánszemély jövedelmének külföldön adóztatható része utáni járulékalapot a naptári napokkal kellett arányosan meghatározni [Tbj. 27. § (6) bekezdésének b) pont].
Ezen szakasz módosítását követően, 2022. augusztus 26-tól a b) pontban szereplő „naptári napokra” vonatkozó szövegrész hatályon kívül került. Ez azt jelenti, hogy az arányosítást a munkanapok alapján kell figyelembe venni.
Ezen Tbj.-módosítás a szocho (2018. évi LII. törvény) 1. § (8) bekezdésében is átvezetésre került.
Példa a tört havi jövedelem számítására
A magánszemély tárgyhavi jövedelmének egy része Magyarországon, a többi külföldön adózik. Amikor Magyarországon végez tevékenységet, akkor keletkezik szja-előlegfizetési kötelezettség, ez lesz a járulékalap egyik része. A külföldön adóztatható jövedelemnél a Tbj. 27. § szerint meghatározott járulékalap. A járulékalapot külön-külön szükséges kiszámítani a magyar és a külföldi részre.
Külföldön adóztatható jövedelemből járulékalapként csak azt a részt lehet figyelembe venni, amely azon munkanapokra vonatkozik (arányosan), amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.
Ausztriában dolgozó munkavállaló 2024. április 10-től 30-ig kiküldetésben dolgozik
| Alapbére | 326 000 Ft |
| Bérkiegészítés | 500 000 Ft |
| 2024. április hónap: 30 naptári nap, 22 munkanap, munkanapok megosztása: magyar 7, Ausztria 15 | |
| Magyarországon adózik: 326 000 Ft / 22 × 7 | 103 727 Ft |
| Ausztriában adózik: 326 000 Ft / 22 × 15 | 222 273 Ft + 500 000 Ft = 722 273 Ft |
Tört havi jövedelem járulékalapja a Tbj. 27. § (6) bekezdése alapján
| A Magyarországon szja-előleg fizetésére köteles jövedelemhányad | 326 000 / 22 × 7 = 103 727 Ft |
| Ausztriában adóztatható időszakra arányosított járulékalap | 576 601 Ft / 22 × 15 = 393 137 Ft |
| A 2024. április havi járulékalap | 103 727 Ft + 393 137 Ft = 496 864 Ft |
Harmadik országbeli kiküldöttek járulékalapja
A 2024. január 1-jei módosítás értelmében a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a járulékalap egyenlő a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelemmel.
Megjegyzés:
Kizárólag ezen, személyi kör esetében szűnt meg a kiküldetés esetében alkalmazható kedvezményes szabály, mely szerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset [Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pont].
A módosítás miatt a szociális hozzájárulási adó alapja is változott.
További cikkek
Társas vállalkozás ügyvezetésének ellátása egyéni vállalkozóként
Az elmúlt időszakban több szakmai vélemény alakult ki azon kérdéskörben, hogy a természetes személy egyéni vállalkozóként elláthatja-e az ügyvezetői feladatokat egy társas vállalkozás részére. Az alábbiakban e kérdéskört érintő lehetőséget, szabályokat tekintjük át az adóhatóság iránymutatása alapján – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
ÉrdekelA megbízási szerződésről
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi tevékenységét az, aki megbízási szerződés alapján végez munkát személyesen. Az alábbiakban olyan gyakorlati kérdések, problémák elkerülésében igyekszünk segítséget nyújtani, amelyek bármely kifizetőnél-munkáltatónál előfordulhatnak.
Érdekel