Esettanulmány egy külföldi kiküldetés példájából

Adóztatás helye

Az adókötelezettség meghatározásához első lépésben meg kell határozni az adóztatás helyét. A kettős adós egyezmény kategóriái között az ügyvezető részére juttatott jövedelem jogcíme a nem önálló munka. Az adóztatás helye főszabály szerint Ausztria, kivéve, ha a munkát Magyarországon végzi. Az ügyvezető havi egyszer jön Magyarországra, feltehetőleg nem csak ebben az egy napban látja el az ügyvezető teendőit. Tehát az adóztatás helyét aszerint kell meghatározni, hogy a kapott jövedelemért melyik országban dolgozik meg.

Az utazási költségtérítést azért kapja, hogy a magyarországi munkáját el tudja látni, ezért kijelenthető, hogy az utalási költségek térítésére kapott összeget az Szja tv. alapján kell adóztatni.

Hivatali utazás

A következő lépésben azt kell eldönteni, hogy a külföldi címről való utazás tekinthető-e hivatali célú utazásnak.

A személyi jövedelemadó rendszerében hivatali, üzleti utazás alatt a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás értendő, kivéve a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelytől történő bejárást. Tehát a kérdés az, hogy az osztrák cím az egy lakcím vagy egy telephely (fióktelep) címe?

Amennyiben lakcímről van szó, akkor munkába járás jogcímén van lehetőség elszámolni a költségtérítést, ami azt jelenti, hogy kilométerenként 30 forintot lehet adómentes kifizetni. Ha ettől nagyobb összegben fizet a cég, akkor a 30 forint feletti rész az összevont adóalap részének tekinthető.

Külön esetként kezelendő, ha a külföldi lakcím egyben a magyarországi cég telephelye vagy fióktelepe. Ebben az esetben az utazás hivatali, üzleti utazásnak minősül.

Hivatali, üzleti utazás esetén az utazás érdekében kifizetett költségek nem tekinthetők bevételnek sem, így értelemszerűen nem viselnek adókötelezettséget sem. A személygépkocsihoz kapcsolódó költségelszámolási szabályok speciálisak, ráadásul kétféle költségelszámolási lehetőség van. Az egyik opció a kiküldetési rendelvény, a másik pedig a klasszikus költségtérítés.

Kiküldetési rendelvény esetén az üzemanyagköltséget a jármű üzemanyagnormája alapján megállapított fogyasztás és a választott üzemanyagár (NAV, vagy a tankolás alapján) szorzata adja, és ezen felül minden költségre 15 forint kilométerenként az adómentesen adható maximális összeg.

(Ha ezen felül adna összeget, akkor a teljes összeg adóköteles bevétel, mellyel szemben költségelhet, de ez akkor adminisztrációs terhet is ró az ügyvezetőre.) Ha a kiküldetési rendelvényre legfeljebb az adómentesen elszámolható összeg kerül, akkor nincs cégautóadó-fizetési kötelezettsége az ügyvezetőnek.

Ha útnyilvántartás, akkor cégautóadó is?

Klasszikus költségtérítés esetén útnyilvántartás vezetése válik szükségessé. Az útnyilvántartásból derül ki a hivatali célú út hossza, mely alapján megállapítható a fogyasztás, majd az üzemanyagár ismeretében az üzemanyagköltség. Az üzemanyagköltségen felül fenntartási, javítási és felújítási költségeket lehet az utazással szemben figyelembe venni. Az úthasználat díját, továbbá a parkolási díjat nem tekintjük üzemeltetési költségnek, ezzel együtt költségtérítés külön ezekre a tételekre is fizethető. A költségekkel való elszámolás azt is jelenti, hogy cégautóadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.

A fenntartási, javítási és felújítási költségeket

• számla alapján, de csak a hivatali célú út arányában lehet elszámolni vagy
• a hivatali célú út kilométereire 15 forint számolható el.

Az üzemanyagköltség elszámolásánál most már kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy a személygépkocsi milyen üzemanyagot használ. A jármű üzemanyag szerinti típus alapján a következő elszámolási lehetőségek állnak rendelkezésre:

Benzin vagy dízelüzemű jármű esetén

• a kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag-mennyiség és a NAV által közzétett ár szorzataként meghatározott összeg;
• a számlával igazolt üzemanyag-vásárlás költsége.

Tölthető hibrid jármű használata esetén – a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján

• a kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási norma 70 százaléka vagy
• a számlával igazolt üzemanyag-vásárlás és az elektromos töltés számlával igazolt költsége.

Tisztán elektromos meghajtású jármű használata esetén

• 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összege, vagy
• az elektromos töltés számlával igazolt költsége.