Esettanulmány egy külföldi szolgáltatásról

Teljesítési hely

A magyar egyéni vállalkozó által nyújtott szolgáltatás teljesítési helyének a meghatározása az első kérdés. A szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó főszabályt kell ebben az esetben alkalmazni, azaz a teljesítési hely Portugália lesz. Első ránézésre egyszerű esetről van szó, hiszen áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásról beszélünk, ezért az egyéni vállalkozó ennek megfelelő számlát állítana ki és szolgáltatna adatot, tovább adná a soron kívüli havi áfabevallást és az A60-ast.

Csakhogy a szituáció az, hogy a portugál vevő állítja ki a számlát az egyéni vállalkozó helyett. Kérdésként merül fel, hogy az így kiállított számláról ki szolgáltat adatot. Itt a szabály az, hogyha az EU-s tagállambeli vevő állítja ki a számlát az eladó helyett, akkor számlázási szabályokra (és így az adatszolgáltatási szabályokra is) a külföldi vevő országa szabályai vonatkoznak. Tehát az adatszolgáltatást sem gépileg, sem kézileg nem kell utólag az egyéni vállalkozónak teljesíteni. A vevő számlázása nem érinti az egyéni vállalkozó bevallási és A60-as nyilatkozattételi kötelezettségét.

Alanyi adómentesség

Az egyéni vállalkozó oldalán felmerült annak a lehetősége is, hogy külföldi alanyi adómentességet választ. A lehetőséggel tud élni, még abban az esetben is, ha a vevő nem fizet adót az igénybe vett szolgáltatására tekintettel.

Megjegyzést érdemel, ha külföldön adóköteles volna az ügylet és a vevő az általa fizetendő adót nem vonhatná le, akkor a szolgáltatást nyújtó félnek (különösen akkor, ha a szolgáltatásában a hozzáadott érték magas) célszerű választani a külföldi alanyi adómentességet.

Az egyéni vállalkozó egyes adókötelezettségei viszont másképpen fognak alakulni:

• Soron kívüli áfabevallásra, A60-asra nem lesz kötelezett.
• SME-felületen negyedévente be kell vallania a Portugáliában teljesített szolgáltatásai ellenértékét.
• A számlázás tekintetében nincs eltérés, adatszolgáltatással nem kell foglalkoznia.

A külföldi alanyi adómentesség kapcsán nem árt rögzíteni, hogy ennek van értékhatára. Egyrészt a portugál, 15 000 eurós értékhatárt is tartani kell, másrészt az EU-s szintű 100 000 eurós értékhatárt is. Külön azt is érdemes kiemelni, hogy a 15 000 eurós értékhatárnál a portugál szabályokra kell figyelemmel lenni (például a portugál tárgyi adómentes tevékenység beszámít-e vagy sem), ugyanakkor a 100 000 eurós értékhatárnál a hazai alanyi adómentességi szabályok szerint kell átszámolni a bevételt. Tehát előfordulhat, hogy egy adott bevétel a 15 000 euró értékhatárba beszámít, míg a 100 000 euró értékhatárba nem, vagy akár fordítva.