Katás egyéni vállalkozók végzett tevékenységei

Faragó Gábor Faragó Gábor| 2024. április |Előfizetői cikk |#kata
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

A kisadózó egyéni vállalkozók kerülhetnek olyan élethelyzetbe, hogy átmenetileg valamilyen oknál fogva – rövid időtartamra – a vállalkozói nyilvántartásban szereplő tevékenységet magánszemélyként végeznék. A kérdés, hogy munkaviszonyban vagy a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási jellegű jogviszonyban, esetlegesen egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban végezhetik-e, vagy kisadózó adózási lehetőségét elveszítik. Az alábbiakban e kérdéskört érintő szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.

Katázni csak főállásban

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 1. § (1) bekezdése alapján a főfoglalkozású egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkező adó- és más közteherfizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget.

A kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) szerinti adózás választására tehát kizárólag az az Evectv. szerinti egyéni vállalkozó jogosult, aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenységeit főfoglalkozású egyéni vállalkozóként folytatja.

A Kata tv. 2. § 2. pontja ezzel összefüggésben meghatározza azon feltételeket, körülményeket, melyeknek a tárgyhónap egészében történő fennállása esetén az egyéni vállalkozó nem tekinthető főfoglalkozású egyéni vállalkozónak.

  • Legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
  • A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
  • A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül.
  • A kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül.
  • Olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
  • Rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű.
  • A kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.
  • A kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül.
  • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.
  • A köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

Az egyéni vállalkozó nem válhat a kata alanyává, ha az adóalanyiság választásakor nem számít főfoglalkozásúnak, ha pedig a főfoglalkozású státusz megszűnését eredményező körülmények valamelyike a kata adóalanyiság keletkezését követően következik be, akkor az a kisadózói adóalanyiság megszűnését eredményezi [Kata tv. 5. § (1) bekezdés h) pontja].

Bevétel csak kifizetőtől

Minden olyan esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozó az Evectv. szerinti tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés ellenértékeként Art. szerinti kifizetőtől szerez bevételt (a külföldi kifizetőt is ideértve), akkor ezen, bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik a kisadózói adóalanyiság (kivéve a TESZOR’15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt) [Kata tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja].

Ebből következően minden olyan esetben, amikor a katás egyéni vállalkozó által végzett szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés ellenében kifizető juttat bevételt a kisadózónak, az a Kata tv. szerinti adóalanyiság elvesztését eredményezi.

Vállalkozás és az egyéb jogviszonyok

Ha a katás egyéni vállalkozó az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói tevékenységre megbízási vagy vállalkozási szerződést köt kifizetővel és az általa értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás ellenértékét kifizető fizeti ki a részére, akkor ez (az adóhatóság tájékoztatásai szerint) a bevételszerzés a kataalanyiság megszűnéséhez vezet.

A hatóság álláspontja szerint a fentiekből levezethető, hogy az Evectv. szerinti egyéni vállalkozó olyan esetben teljesítheti adókötelezettségeit a vonatkozó Kata tv. szakaszai szerint, ha az egyéni vállalkozói nyilvántartásba rögzített tevékenységeit kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozóként végzi.

Így, ha egy katás egyéni vállalkozó valamely ÖVTJ-kód alá sorolt tevékenységnek az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő bejegyzését kéri, akkor ezt a tevékenységet kizárólag egyéni vállalkozóként folytathatja, nincs arra lehetősége, hogy e tevékenység végzésére egyes kifizetőkkel munkaszerződést kössön.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony atipikus munkaviszony (munkaviszony legegyszerűbb típusa), tehát arra sincs mód, hogy a katás egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített valamely tevékenységét egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében végezze.

Annak nincs törvényi akadálya, hogy a katás egyéni vállalkozó egy olyan tevékenységet, amely nincs felvéve az egyéni vállalkozói nyilvántartásban, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti megbízási szerződés vagy az Mt. szerinti munkaszerződés (az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt is ideértve) alapján végezzen, azzal, hogy munkaviszony(ok) alapján végzett tevékenység esetében figyelemmel kell lenni a Kata tv. 2. § 2. pont a) pontjában foglalt előírásokra is.

Megjegyzés:

Ha egy egyéni vállalkozó olyan tevékenységet is folytat, amely nem szerepel az egyéni vállalkozói nyilvántartásban, akkor ezt az egyéni vállalkozói nyilvántartáson kívül, például vállalkozási, megbízási szerződés alapján végzett adóköteles tevékenységét be kell jelenteni „BEJELENTŐ – ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP”-on az adóhatóság részére [24T101E-A01. 5. blokk].

További cikkek

efokata
2025. augusztus |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Korábban a hivatal azzal borzolta a katások kedélyét, hogy ha vállalkozásuk mellett akár részmunkaidős munkaviszonyban vagy megbízásban jövedelmet szereztek, akkor kifizetőtől származó bevétel okán megszűnik a kataalanyiságuk. Ez már akkor is hajmeresztő volt, most úgy tűnik, a minisztérium rendet tett ezen a területen.

Érdekel
kata
2024. november |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

És itt persze nem csak a cégekkel kötött szerződésekre kell gondolni. Beszéljünk a támogatások kezeléséről, önkéntes egészségpénztáraktól kapott utalásokról, vagy a MOHU-hulladékfelvásárlásokról.

Érdekel