Azokat a pótbefizetéseket, amelyeket anno negatív eredmény miatt kellett befizetni a kft.-tulajdonosoknak, és a továbbiakban nincs rá szükség és ...
Kérdés-válasz
Kérdés:
Lenne egy olyan szakmai kérdésem, hogy te azokat a pótbefizetéseket, amelyeket anno negatív eredmény miatt kellett befizetni a kft.-tulajdonosoknak, és a továbbiakban nincs rá szükség és vissza kellene fizetni, átkönyveled a rövid lejáratú tartozások közé mérlegfordulónapon, vagy ott csücsül tovább a saját tőkében, amíg nem rendezik?
Válasz:
Nézzünk néhány idézetet a Számviteli törvényből:
A 37. § (1) d) pont szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a vállalkozó tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg.
38. § (4) bekezdése szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a vállalkozónál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik.
Ugyanezen paragrafus (9) bekezdése alapján a lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét.
És folytathatnánk, de a lényeg talán megvan. A lekötött tartalékként elszámolt pótbefizetés a pénzmozgással egyidejűleg könyvelendő, így azt nem kell áttenni a kötelezettségek közé, hanem addig, amíg azt vissza nem fizetik, addig a saját tőke része marad.
További cikkek
Még egyszer a vagyonmérlegek és leltárak közzétételéről
Főként a könyvelők részéről visszatérően felmerülő kérdés az, hogy ki és milyen módon tegye közzé a gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos vagyonmérlegeket és leltárakat. A kérdésre adott válasz aktualitására jelen cikkben térünk ki. Előrebocsátjuk, hogy a mostani írásunkban is az átalakulások fogalmába beleértjük a gazdasági társaságok formaváltásán kívül az egyesüléseket és a szétválásokat, valamint a szétválásos beolvadásokat is.
Érdekel
Elhatárolás vs. követelés/kötelezettség
Sose fog a téma nyugvópontra jutni, különösen nem az évzárások kapcsán. Természetesen azokról a tételekről van szó, amikor a fordulónapot megelőző időszakot terhelő, de a fordulónap után kiszámlázott tételek (és fordítva) vannak. Vajon mi ezeknek a helyes számviteli elszámolása? Cikkemben összegyűjtöm az általam ismert gyakorlatokat és ismertetem, hogy mi lenne a Számviteli törvény szerinti helyes megoldás.
Érdekel