Belföldi társaság kap osztalékot belföldi társaságtól, amit a bevételek közé el kell számolni. Ezzel, ugye, csökkenthető az adózás előtti eredmény, azaz a taoalapot lehet csökkenteni...
Kérdés-válasz
Kérdés:
Szeretném a segítségedet kérni az alábbi kérdésben:
Belföldi társaság kap osztalékot belföldi társaságtól, amit a bevételek közé el kell számolni. Ezzel, ugye, csökkenthető az adózás előtti eredmény, azaz a taoalapot lehet csökkenteni.
Jól látom, hogy a minimumnyereség alapban benne marad, ott nincs lehetőség a csökkentésre?
Válasz:
Egy vállalkozás életében nem csak osztalékfizetés keretében kerül szóba az osztalék kérdése, hiszen az osztalékot kapó fél is lehet vállalkozás.
A Számviteli törvény 83. § (2) bekezdése szerint a pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak:
- a kapott (járó) osztalék és részesedés,
- a részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek,
- a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek,
- az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei.
A kapott (járó) osztalék az az osztalék jóváhagyásáról szóló határozat alapján járó összeg, amennyiben az a mérlegfordulónapig ismertté vált.
Ha ezek alapján a tárgyévi bevételek között könyvelésre kerül a kapott osztalék, akkor az valóban a teljes bevétel része, így a nyereségminimum alapja. A jövedelem (nyereség)-minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti
- a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés nyilvántartásba vétele következtében az adóévben elszámolt bevétel, árfolyamnyereség;
- az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;
- a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.
Mindezek alapján igen, helyes a következtetés, a kapott osztalék mint pénzügyi bevétel a nyereségminimum alapjának része.
További cikkek
Tanulságos eset a beruházási kedvezményről
Sokan a kisvállalati adó (kiva) legnagyobb konkurenciájának tartják a Társaságiadó-törvényben található beruházási kedvezményt. Míg előbbi ugyan azonnal, de csak egyszer ismeri el a beruházást kiadásként, az utóbbi az eszköz kétszeri leírását is segítheti. Persze a kiva is tartalmaz beruházással kapcsolatos kedvezményeket, de ahhoz „más csillagoknak kell együtt állni”. A kkv-szektor kedvelt társaságiadóalap-csökkentő tételét azonban az adóhatóság is kiemelt figyelemmel kíséri, és ha veszélyben látja a rendeltetésszerű joggyakorlás intézményét, akkor azonnal közbelép.
ÉrdekelKivaalap egyszerűsített foglalkoztatás esetén
A kisvállalati adó két terület adóztatását váltja ki: az eredményesség utáni társasági adót és a foglalkoztatás utáni munkáltatói járulékterheket. Pontosabban a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. De vajon mi a helyzet az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy akár az ekho eseteivel?
Érdekel