Ha számlázok egy belföldi cégnek előleget, ki is fizeti, megkaptuk a pénzt, és közben meghiúsul a vásárlás, akkor az előlegszámlát lehet sztornózni?
Kérdés-válasz
Kérdés:
Ha számlázok egy belföldi cégnek előleget, ki is fizeti, megkaptuk a pénzt, és közben meghiúsul a vásárlás, akkor az előlegszámlát lehet sztornózni?
Olvastam egy cikket, abból az derül ki, hogy ilyen esetben mínuszos számlát kell kiállítani, tehát nem lehet sztornózni.
Neked mi a véleményed erről?
A másik pedig, hogy a mínuszos számlánál, mivel előleg, akkor itt is előbb visszautalom a pénzt és utána készül el az előlegszámla mínuszosan, és a teljesítés dátuma az lesz, amikor visszautaltam a pénzt?
Válasz:
Bár valójában a sztornó is egy mínuszos számla, ebben az esetben az van a hátterében, hogy a sztornóról akkor beszélünk, ha a kiszámlázott ügylet meg sem valósult. Itt pedig ez nem igaz.
Az előleg megvalósult, de az ügylettől elállt a partner.
Így a számlát nevezzük helyesbítő számlának, majd azzal a nappal helyesbíted a számlát, amikor kiderül, hogy azt nem kéri, és vissza kell utalni.
Az előleg visszautalására az Áfatörvénynek már nincs külön szabálya, szerintem az a teljesítési időpont, amikor megállapodtok abban, hogy az előleg visszajár, szerencsés esetben az előleg visszautalásának is meg kellene történnie.
További cikkek
Lakásáfa, sokadik fejezet
Már a sokadik átmeneti szabály hosszabbítja meg az 5%-os lakásáfa alkalmazását, így most a két utóbbi átmeneti szabályt értelmezzük egy esettanulmány keretében. A már meglévő régi lakást részben lebontják és három új ingatlant hoznak létre. A generálkivitelező, az alvállalkozó és a megrendelő vajon milyen áfatartalommal állítja ki a számlát?
ÉrdekelKérdés-válasz
Nyílt végű pénzügyi lízingben van egy személygépkocsi, a futamidő januárban járt le. A cég megvásárolta az autót. A lízingbe adó kiállította a maradványérték + áfa számlát.
Érdekel