Az alábbiakban a készenlét, ügyelet főbb szabályait tekintjük át figyelemmel a fogalmi meghatározásokra, elrendelés-beosztás szabályaira, díjazásra – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a munkavállalók, illetve a foglalkoztatók részére a felmerülő kérdésekre.
Készenlét – ügyelet főbb kérdései
A készenléti jellegű munkakör elhatárolása a készenléttől és az ügyelettől
A készenléti jellegű munkakört meg kell különböztetni mind az ügyelettől, mind a készenléttől.
A készenléti munkakörről akkor beszélünk, ha a feladat ellátása nem kíván állandó munkavégzést, hanem részben vagy egészben olyan kisebb fokú igénybevétellel jár, amely lehetővé teszi a munkavállaló pihenését, kikapcsolódását.
Annak eldöntésénél azonban, hogy a munkakör készenléti jellegű-e, nem a munkakör elnevezését, hanem az eset összes körülményeit kell vizsgálni. Ezért a mindenkori beosztás, vagy a munkáltató belső szabályzatai alapján lehet megítélni, hogy a munkakör készenléti jellegű-e vagy sem.
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [továbbiakban: Mt.] előírja a munkáltató és a munkavállaló alapvető kötelezettségei között a munkáltatót terhelő foglalkoztatási kötelezettséget, illetőleg a munkavállaló főkötelezettségét mint ellenkötelmet, azaz a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettséget.
A készenlét és az ügyelet fogalmi különbözősége
A munkáltató oldalán fennálló, rendelkezésre állásra vonatkozó kötelezés egyik fajtája lehet a készenlét és az ügyelet, mely esetben a munkavállaló munkaidőn túl ún. „passzív” magatartást tanúsít oly módon, hogy a kötelezés teljes időtartamára a munkára képes állapotát megtartva elérhető, hogy a munkáltató utasítását fogadni tudja.
Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen töltheti el, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni.
Ügyelet esetén azonban a rendelkezésre állás helyét a munkáltató határozza meg [Mt. 110. § (4) bek.].
Megjegyzés:
Ügyelet alatt nem a készenlét alatti tényleges munkavégzés értendő, hanem a munkáltató által kijelölt helyen történő rendelkezésre állást, ha arra a munkaidőn kívül kerül sor.
A készenlét és az ügyelet tartamának korlátai
A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal – eltérő megállapodás hiányában – rendelhető el [Mt. 112. § (1)–(2) bek.; Mt. 135. §].
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
A hallgatói munkaszerződés főbb szabályai
Az alábbiakban a hallgatói munkaszerződés főbb szabályait, alkalmazhatóságát mutatjuk be, figyelemmel a biztosítási kötelezettség elbírálására, díjazásra, szocho-, járulékfizetési kötelezettségre, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani – a teljesség igénye nélkül – a hallgató munkavállalók, valamint a gazdálkodó szervezetek részére.
Érdekel
Borravaló és szervizdíj adózása
A felszolgálási díj és borravaló témájával korábban már sokat foglalkoztunk. A téma azonban egy új lendületet kap azáltal, hogy már a borravaló is átfuthat a munkáltatón keresztül, ráadásul adómentesen.
Érdekel