Cikksorozatunk előző két részében összefoglaltuk a követelések év végi értékelésének főbb számviteli szabályait és a kapcsolódó könyvelési tételeit példákkal. A címben említett téma 3. részeként a Társaságiadó-törvény szerinti előírásokat ismertetjük. Annak érdekében, hogy a társaságiadó-hatások érthetők legyenek, előbb tisztázni szükséges a témához kapcsolódó törvénybeli fogalmakat.
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 3. rész
Követelésekhez kapcsolódó fogalmak
Behajthatatlan követelés fogalma a Társaságiadó-törvényben
A Társaságiadó-törvénynek a behajthatatlan követelésre vonatkozó adóalap-módosító rendelkezései egyrészt hivatkoznak a Számviteli törvény fogalmainál részletezett előírásokra, ugyanakkor külön szabályt is megfogalmaznak a 365 napon túli követelésekre vonatkozóan.
A Tao tv. 4. § (4) a) szerint behajthatatlan az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
2021. január 1-jéig a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló behajthatatlan követeléseknél az adóalap-csökkentés feltétele volt a társaságiadó-bevallásnál (29) külön nyomtatványon történő adatszolgáltatás (’TAOASZ) az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról.
2021. január 1-jétől az adóhatósági adatszolgáltatás helyett külön nyilvántartás szükséges az adóalap-csökkentéshez, melynek főbb adatai:
- a kapcsolt vállalkozás megnevezése, adószáma,
- az érintett követelés bekerülési értéke és annak behajthatatlanná vált összege,
- az ügyletet megalapozó valós gazdasági okok, az ügylet létrejöttének adatai, a behajtás érdekében tett intézkedések.
Elengedett követelés a Társaságiadó-törvényben
Külön fogalom nincs nevesítve a törvényben, ugyanakkor, ha egy követelés nem érvényesíthető és nem minősül behajthatatlannak, úgy arra vonatkozóan az elengedett követelés szabályai érvényesülnek.
Nyilvántartott értékvesztés a Társaságiadó-törvényben
A Tao törvény főszabályként nem ismeri el az adólapnál a bizonytalanná vált követelésekre egy adott évben elszámolt számviteli értékvesztés összegét, tehát adóalap-növelő tételt jelent annak tárgyévi értéke. Ehhez a korábbi üzleti évek adóalap-növelő tételéhez kapcsolódik 2010-től a nyilvántartott értékvesztés szabályrendszere. Ugyanis a Társaságiadó-törvény késleltetve teremti meg a lehetőségét bizonyos esetekben, hogy egy korábban ráfordításként elszámolt, de a tao szerint nem érvényesített összeg is levonható legyen (például később behajthatatlannak minősített követelésnél).
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Nyereségminimum és a tagi kölcsön
A nyereségminimummal és a tagi kölcsönnel kapcsolatos kérdések általában egymástól függetlenül merülnek fel. És talán nem is gondolunk arra, hogy ha csak átmeneti likviditási megoldásként teszünk tagi kölcsönt a cégbe, akkor is növekedhet a nyereségminimum alapja. A szabály nem új, de az év végi zárás előtt talán érdemes ismét áttekinteni.
Érdekel
Kiva választási lehetőségének újraszabályozása egyesüléseknél és szétválásoknál
Az egyesülésekben és szétválásokban részt vevők részéről visszatérően felmerülő kérdés az, hogy milyen feltételekkel maradhatnak kivaalanyok a jogelőd és a jogutód társaságok az átalakulási folyamat bejegyzését követően.
Érdekel