Cikksorozatunk előző két részében összefoglaltuk a követelések év végi értékelésének főbb számviteli szabályait és a kapcsolódó könyvelési tételeit példákkal. A címben említett téma 3. részeként a Társaságiadó-törvény szerinti előírásokat ismertetjük. Annak érdekében, hogy a társaságiadó-hatások érthetők legyenek, előbb tisztázni szükséges a témához kapcsolódó törvénybeli fogalmakat.
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 3. rész
Követelésekhez kapcsolódó fogalmak
Behajthatatlan követelés fogalma a Társaságiadó-törvényben
A Társaságiadó-törvénynek a behajthatatlan követelésre vonatkozó adóalap-módosító rendelkezései egyrészt hivatkoznak a Számviteli törvény fogalmainál részletezett előírásokra, ugyanakkor külön szabályt is megfogalmaznak a 365 napon túli követelésekre vonatkozóan.
A Tao tv. 4. § (4) a) szerint behajthatatlan az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
2021. január 1-jéig a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló behajthatatlan követeléseknél az adóalap-csökkentés feltétele volt a társaságiadó-bevallásnál (29) külön nyomtatványon történő adatszolgáltatás (’TAOASZ) az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról.
2021. január 1-jétől az adóhatósági adatszolgáltatás helyett külön nyilvántartás szükséges az adóalap-csökkentéshez, melynek főbb adatai:
- a kapcsolt vállalkozás megnevezése, adószáma,
- az érintett követelés bekerülési értéke és annak behajthatatlanná vált összege,
- az ügyletet megalapozó valós gazdasági okok, az ügylet létrejöttének adatai, a behajtás érdekében tett intézkedések.
Elengedett követelés a Társaságiadó-törvényben
Külön fogalom nincs nevesítve a törvényben, ugyanakkor, ha egy követelés nem érvényesíthető és nem minősül behajthatatlannak, úgy arra vonatkozóan az elengedett követelés szabályai érvényesülnek.
Nyilvántartott értékvesztés a Társaságiadó-törvényben
A Tao törvény főszabályként nem ismeri el az adólapnál a bizonytalanná vált követelésekre egy adott évben elszámolt számviteli értékvesztés összegét, tehát adóalap-növelő tételt jelent annak tárgyévi értéke. Ehhez a korábbi üzleti évek adóalap-növelő tételéhez kapcsolódik 2010-től a nyilvántartott értékvesztés szabályrendszere. Ugyanis a Társaságiadó-törvény késleltetve teremti meg a lehetőségét bizonyos esetekben, hogy egy korábban ráfordításként elszámolt, de a tao szerint nem érvényesített összeg is levonható legyen (például később behajthatatlannak minősített követelésnél).
Nyilvántartott értékvesztés fogalma:
Tao tv. 4. § 26.:
„A követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel.”
Követelésekhez kapcsolódó társaságiadóalap-korrekciók
Az adózás előtti eredményt növelő tételek
a.) a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve,
- ha a követeléselengedése magánszemély javára történik, vagy
- ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll [Tao tv. 8. § (1) h)].
Ehhez kapcsolódóan érdemes kiemelni, hogy 2021-től a számviteli szabályok változása miatt a Tao tv. átmeneti szabályai közül az osztalékelengedésre vonatkozó kivétel-előírás megszűnt. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az osztalékot megállapító kapcsolt vállalkozás elengedi osztalékkövetelését, akkor alkalmaznia kell a növelő tételt.
Fontos tehát, hogy a nem érvényesíthető követelések megfeleljenek a behajthatatlanság kritériumának a Társaságiadó-törvény alapján is, mivel ehhez nem kapcsolódik adóalap-növelő tétel.
b.) Nem a vállalkozás érdekében felmerült alábbi ráfordítások – Tao 8. § (1) d)
- Bíróság előtt nem érvényesíthető követelés, valamint
- elévült követelések, hiába felelnek meg a fentiek a Számviteli törvény szerint behajthatatlan követelés kritériumának, az ilyen jogcímen a könyvekből kivezetett követelésekhez adóalap-növelő korrekciót kell elszámolni (Tao 3/A sz. melléklet 10. pont).
c.) A térítés nélkül átadott vevőkövetelések könyv szerinti értéke is adóalap-növelő tétellel jár a Tao tv. 3/A sz. melléklet 13. pont szerinti nyilatkozat hiánya esetén.
d.) Az adóévben a Számviteli törvény szerint elszámolt értékvesztés összege bizonyos kivételekkel adóalapot jelent a tárgyévben.
„Ha az adózó az előző részben ismertetett Sztv. rendelkezése alapján értékvesztést számol el, akkor annak összege növeli a társaságiadó-alapot. Mentesülnek a növelő tétel alkalmazása alól a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követeléseik tekintetében” [Tao 8. § (1) gy)].
Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek
- a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés összege,
- a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint
- a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel,
de mindhárom esetben legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegében.
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások az értékvesztés visszaírásával érintett követeléseik tekintetében a csökkentő tételt sem érvényesíthetik [Tao tv. 7. § (1) n)].
Összefoglalás
A fogalmak és a kapcsolódó előírások összefüggéseiből érdemes kiemelni, hogy az adójogi minősítés szerinti speciális behajthatatlan követelés – 20%-os 5 évi leírás – 2010-től hatályos szabálya szerint az 1 éven túl lejárt összeg csak akkor lehet adóalap-csökkentő tétel, ha azokra korábbi év(ek)ben számviteli értékvesztést számoltak el, és a társasági adóban még annak összegét nem érvényesítették (nyilvántartott értékvesztés).
További korlát a társasági adónál, hogy évenként a lejárt követelések 20-20%-os mértéke érvényesíthető mint behajthatatlan követelés. Mivel jellemzően a számviteli nyilvántartások ezeket az adatokat nem tartalmazzák, így kiemelt jelentőségű megfelelő adó-nyilvántartással dokumentálni a Társasági adó egyes évekre vonatkozó érvényesített adóalap-korrekcióit és a nyilvántartott értékvesztés összegeit.
A 20%-os behajthatatlan követelés jogcím az egymást követő adóévekben addig érvényesíthető, amíg
- a követelés nem évül el, vagy
- bíróság előtt érvényesíthető.
Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy az ezen a jogcímen adóalap-csökkentés legkésőbb a könyvekből történő kivezetésének adóévében lehetséges.
Amennyiben egy követelés a Számviteli törvény előírásai szerint válik behajthatatlanná, a követelést a könyvekből ki kell vezetni, és a korábban adóalap-csökkentésként még figyelembe nem vett összeg, – a még nyilvántartott értékvesztésig – egy összegben levonható az adózás előtti eredményből. Ezek a kapcsolódó előírások tehát biztosítják, hogy a behajthatatlan követelés teljes eredeti értéke csökkenthesse az adóalapot.
Az év végi értékelésre vonatkozó döntéseknél kiemelt szempont legyen tehát, hogy 5 év áll rendelkezésre a fizetési határidőt követő 365 napon belül ki nem egyenlített követeléseknél a bekerülési érték teljes összegének adóalap-csökkentő tételként történő érvényesíthetőségére az alábbiak figyelembevételével:
- a követelés jogosultja előzetesen a követelés teljes összegét elszámolta értékvesztésként, és
- ezzel együtt adóalap-növelő jogcímként figyelembe vette, valamint
- a követelés nem került kivezetésre,
- a követelések – Ptk. 6:22. § – 5 év alatt elévülnek, az elévülési idő megváltoztatása csak írásbeli megállapodás alapján lehetséges.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a fenti szabályok a Társaságiadó-törvénynek a behajthatatlan követelés fogalmára vonatkozó külön előírások esetén érvényesek, a számviteli definíciónak való megfeleléskor – elévült és bíróság előtt nem érvényesített eseteket kivéve – a teljes követelés legkésőbb a kivezetéskor leírható az adóalapból.
Cikkünk folytatásaként a fentieket példákkal illusztráljuk!
További cikkek
Devizában kiállított számlák átváltási árfolyama
A devizás számlák átváltási árfolyama mindig akkor kérdés, amikor éppen szembejön a számla. A mostani összefoglaló táblázatot akár az irodád falára is kiteheted, hogy csak rá kelljen pillantani, amikor éppen eljön ez a pillanat.
Érdekel
Nyereségminimum és a tagi kölcsön
A nyereségminimummal és a tagi kölcsönnel kapcsolatos kérdések általában egymástól függetlenül merülnek fel. És talán nem is gondolunk arra, hogy ha csak átmeneti likviditási megoldásként teszünk tagi kölcsönt a cégbe, akkor is növekedhet a nyereségminimum alapja. A szabály nem új, de az év végi zárás előtt talán érdemes ismét áttekinteni.
Érdekel