Nem realizált árfolyamveszteség

Év végi átértékelés

Az már egy nagyon régi szabály, hogy minden devizás és devizaalapú tételt az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó, a választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Az átszámításnál keletkező különbözetet nevezzük összevont árfolyam-átértékelési különbözetnek.

Az átértékelésben szinte minden devizás tétel érintett:

• valutapénztárban lévő valutakészlet,
• devizaszámlán lévő deviza,
• külföldi pénzértékre szóló követelés,
• követelésjellegű aktív időbeli elhatárolás,
• befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír,
• kötelezettség,
• kötelezettségjellegű passzív időbeli elhatárolás.

Abban az esetben, ha az év végi átértékelés összevontan árfolyamveszteséget mutat, akkor jöhet szóba ennek a ráfordításnak az elhatárolása, mégpedig a Számvitel törvény 33. § (2) bekezdése alapján.

Szó szerint, ezt most nem idézem, mert meg tudod keresni ezt a 88 szóból álló gyönyörű körmondatot.

A helyzet viszont sajnos az, hogy bár hosszú és bonyolultnak tűnik a szabály, de minden benne levő szófordulatnak óriási jelentősége van.

Halasztott ráfordítás

Bontsuk tehát elemeire, mikor és hogyan is lehet élni az elhatárolással.

Feltételek az elhatároláshoz:

• a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett: azaz nincs a hitelnek megfelelő mennyiségű devizakészletünk a bankban (még lekötve sem),
• beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó: a tartozás tehát nem eredhet például áruvásárlásból, csak beruházás vagy vagyoni értékű jog vásárlása lehet az ok,
• külföldi pénzértékre szóló tartozások, ami nemcsak szállítói tartozás, hanem akár hiteltartozások vagy devizakötvény-kibocsátásból származó tartozás is lehet,
• mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett. Tehát nem határolható el az az árfolyamveszteség, ami például a pénzügyi teljesítéskor keletkezik,
• a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összege, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével.

Céltartalék és lekötött tartalék

Több esetben fordult elő, hogy a társaság könyvelője (vagy az ő tanácsaira az ügyvezetője) úgy döntött, hogy elhatárolja a nem realizált árfolyamveszteséget, de céltartalékot nem kíván képezni. A helyzet az, hogy ez nem egy „kívánságműsor”.Előfizetői tartalom!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Már csatlakoztál hozzánk? Akkor lépj be a folytatáshoz!Előfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK