Az előző cikkünkben kiemelt zárási feladatként bemutattuk a tárgyi eszközök számviteli elszámolásával kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, a leírási lehetőségek választási szempontjait, a témával kapcsolatban felmerülő fontosabb gyakorlati kérdéseket. Jelen írásunkban összefoglaljuk a témára vonatkozó társaságiadó-szabályokat.
Tárgyi eszközök zárási feladatai – II. rész A Társaságiadó-törvény szerinti szabályozásról
Adóalap-korrekciókról
A társasági adó alapját minden esetben növeli a Számviteli törvény szerint elszámolt
- terv szerinti értékcsökkenés összege (egyösszegű leírás esetén is),
- terven felüli értékcsökkenés,
- a tárgyi eszköznek, az immateriális jószágnak az állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az érintett eszközök (számviteli) könyv szerinti értéke,
- növeli az adózás előtti eredményt az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel [Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pont].
A fentiekhez érdemes kiemelni, hogy az immateriális jószágnak a tárgyieszköz-állományból bármely jogcímen történő kivezetéséhez kapcsolódik az a gazdasági esemény is, ha forgóeszközök átsorolására kerül sor.
Az adóalapot növelő tétel összege az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag (haszonanyag) értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a Számviteli törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el.
Az adózás előtti eredményt csökkenti:
- a Tao tv. 1. és 2. számú melléklete szerint megállapított értékcsökkenési leírás összege, ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is,
- a terven felüli értékcsökkenés adóalapnál érvényesíthető összege a Tao tv. 1. és 2. számú mellékletek előírása alapján,
- a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben a terven felüli értékcsökkenés – a Tao tv. 1. számú melléklet 10. pontja szerinti esetekben – csökkentette az adózás előtti eredményt, úgy a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összege nem vehető figyelembe csökkentő tételként,
- a tárgyi eszköznek, az immateriális jószágnak az állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az adott eszközök (társasági adó szerinti) nyilvántartás szerinti értéke.
Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén főszabály szerint adóalap-korrekciós kötelezettség kapcsolódik a jogelőd részéről a jogutódnak átadott tárgyi eszköz és immateriális javak könyv szerinti és társasági adó szerinti nyilvántartási értékének különbözetével [Tao tv. 16. § (2) a)].
A kedvezményezett átalakulás választása során ugyanakkor a jogutódnál nem szabad módosítani a jogutód részére átadott immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti és adótörvény szerinti nyilvántartási értékkülönbözetével az adóalapot. Fontos megemlíteni ezzel kapcsolatban, hogy csak akkor nincs adóalap-korrekciós tétel, ha a kedvezményezett átalakulásra vonatkozó egyéb feltételek is teljesülnek, Tao tv. 16. § (9)–(11) bekezdés:
- jogutód társasági szerződése tartalmazza a következő kötelezettségvállalást: jogutód az átalakulást követően a jogelődtől átvett vagyont figyelembe véve, adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg,
- a jogutód az átértékelt vagyont elkülönítve tartja nyilván.
Elszámoltnak tekintendő értékcsökkenés
A fejlesztési tartalék Társaságiadó-törvény szerinti felhasznált, feloldott összegét az adóalap csökkentéseként elszámolt összegnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a társasági adó szabályai szerint számított nyilvántartási értéket csökkenti a felhasznált összeg, vagyis ennek mértékéig a tárgyi eszköz vonatkozásában nem számolható el értékcsökkenési leírás. Abban az esetben, ha a beruházás értéke több a fejlesztési tartalék igénybevételénél, akkor a bekerülési érték maradékrésze után az általános szabályok szerinti értékcsökkenési leírással kell számolni.
Tao tv. 1. számú és 2. számú melléklete szerinti előírások
Terv szerinti értékcsökkenés kezdő időpontja
A terv szerinti értékcsökkenés összegének meghatározás az üzembe helyezés (használatbavétel) napjától lehetséges, amelyet megfelelő dokumentummal szükséges alátámasztani.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Taotörvény változásai, 2024–2025 1. rész
A 2024–2025. évet érintő törvényváltozások jelentős része az uniós jogharmonizációval kapcsolatosak, melyek többsége már a kihirdetés napját követő napon, 2024. november 29-én lépett hatályba, a továbbiak pedig 2025. január 1-jétől alkalmazandók. Cikkünk 1. részében a filmalkotással kapcsolatos szabályokat ismertetjük.
ÉrdekelSzámviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 2. rész
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat a jogelőd és jogutód társaságoknál külön-külön. Ebben a cikkben a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertetjük.
Érdekel