Tárgyi eszközök zárási feladatai – II. rész A Társaságiadó-törvény szerinti szabályozásról

Adóalap-korrekciókról

A társasági adó alapját minden esetben növeli a Számviteli törvény szerint elszámolt

• terv szerinti értékcsökkenés összege (egyösszegű leírás esetén is),
• terven felüli értékcsökkenés,
• a tárgyi eszköznek, az immateriális jószágnak az állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az érintett eszközök (számviteli) könyv szerinti értéke,
• növeli az adózás előtti eredményt az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel [Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pont].

A fentiekhez érdemes kiemelni, hogy az immateriális jószágnak a tárgyieszköz-állományból bármely jogcímen történő kivezetéséhez kapcsolódik az a gazdasági esemény is, ha forgóeszközök átsorolására kerül sor.

Az adóalapot növelő tétel összege az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag (haszonanyag) értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a Számviteli törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el.

Az adózás előtti eredményt csökkenti:

• a Tao tv. 1. és 2. számú melléklete szerint megállapított értékcsökkenési leírás összege, ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is,
• a terven felüli értékcsökkenés adóalapnál érvényesíthető összege a Tao tv. 1. és 2. számú mellékletek előírása alapján,
• a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben a terven felüli értékcsökkenés – a Tao tv. 1. számú melléklet 10. pontja szerinti esetekben – csökkentette az adózás előtti eredményt, úgy a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összege nem vehető figyelembe csökkentő tételként,
• a tárgyi eszköznek, az immateriális jószágnak az állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az adott eszközök (társasági adó szerinti) nyilvántartás szerinti értéke.

Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén főszabály szerint adóalap-korrekciós kötelezettség kapcsolódik a jogelőd részéről a jogutódnak átadott tárgyi eszköz és immateriális javak könyv szerinti és társasági adó szerinti nyilvántartási értékének különbözetével [Tao tv. 16. § (2) a)].

A kedvezményezett átalakulás választása során ugyanakkor a jogutódnál nem szabad módosítani a jogutód részére átadott immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti és adótörvény szerinti nyilvántartási értékkülönbözetével az adóalapot. Fontos megemlíteni ezzel kapcsolatban, hogy csak akkor nincs adóalap-korrekciós tétel, ha a kedvezményezett átalakulásra vonatkozó egyéb feltételek is teljesülnek, Tao tv. 16. § (9)–(11) bekezdés:

• jogutód társasági szerződése tartalmazza a következő kötelezettségvállalást: jogutód az átalakulást követően a jogelődtől átvett vagyont figyelembe véve, adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg,
• a jogutód az átértékelt vagyont elkülönítve tartja nyilván.

Elszámoltnak tekintendő értékcsökkenés

A fejlesztési tartalék Társaságiadó-törvény szerinti felhasznált, feloldott összegét az adóalap csökkentéseként elszámolt összegnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a társasági adó szabályai szerint számított nyilvántartási értéket csökkenti a felhasznált összeg, vagyis ennek mértékéig a tárgyi eszköz vonatkozásában nem számolható el értékcsökkenési leírás. Abban az esetben, ha a beruházás értéke több a fejlesztési tartalék igénybevételénél, akkor a bekerülési érték maradékrésze után az általános szabályok szerinti értékcsökkenési leírással kell számolni.

Tao tv. 1. számú és 2. számú melléklete szerinti előírások

Terv szerinti értékcsökkenés kezdő időpontja

A terv szerinti értékcsökkenés összegének meghatározás az üzembe helyezés (használatbavétel) napjától lehetséges, amelyet megfelelő dokumentummal szükséges alátámasztani.

Terv szerinti értékcsökkenés alapja

Az adózó a Taotörvény szerint az eszköz bekerülési értéke után köteles meghatározni a korrekciós tételt, tehát a maradványérték nem módosítja a számítás alapját.

Átalakulások, egyesülések, szétválások esetén speciális választási lehetőség, hogy a jogutód a jogelőd által már üzembe helyezett eszközre az értékcsökkenési leírást a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás időpontjában kimutatott bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. Ugyanis főszabályként az átalakulás alapján a vagyonmérlegben szereplő könyv szerinti (nettó) értéket kell a jogutódnál az új bekerülési értéknek tekinteni, tehát a számviteli értékcsökkenés alapja a nettó érték lesz. Adózói döntés alapján tehát folytatható a jogelődnél kimutatott bekerülési (bruttó) érték után is a Társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenés elszámolása. Azzal, hogy az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás összege nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét.

Terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsairól

Amennyiben több lehetőséget tartalmaznak a mellékletek, úgy döntés szükséges, és akár az ott meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb is választható, de ilyenkor az Sztv. szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegénél nem lehet kevesebb a Tao tv. szerinti értékcsökkenés.

A Taotörvény 1. számú melléklet 5. pontja tartalmazza azokat a taxatív tételeket, amelyeknél a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenéssel megegyező leírás (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető.

Taotörvény 1. számú melléklet 5. pontja

A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető

a) immateriális javaknál (kivéve az üzleti vagy cégértéket) és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál,

b) a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél, valamint a közfeladatot ellátó víziközmű-szolgáltató által vagyonkezelési jogviszony keretében üzemeltetett és az alaptevékenység ellátásához szükséges tárgyi eszközöknél,

c) az ipari park közműnek minősülő – út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló – tárgyi eszközeinél,

d) a bányászatban a kizárólag egy bánya célját szolgáló épületek, építmények, speciális gépek, berendezések, felszerelések, a föld alatti bányatérségek és építmények, valamint az ezekhez tartozó speciális gépek és az igénybe vett földterület esetében, valamint a villamosenergia-iparban az atomerőművi technológiai épületek, építmények,

e) a legfeljebb kétszázezer forint bekerülési értékű, valamint a 2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontja szerinti 33 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök esetében,

f) tenyészállatok esetében,

g) a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz esetében,

h) a közúti személyszállításhoz használt járműveknél,

i) a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek esetén.

Megjegyezzük, hogy eddig nem szerepelt a felsorolásban a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterületre, telekre vonatkozóan értékcsökkenési leírás tétel. Ezt igazítja ki – már 2024. adóévre választhatóan – a beiktatott új Taotörvény 1. számú melléklet 5. i) pont, melynek révén azonos az adóalap-növelő és -csökkentő tétel összege a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterületre vonatkozóan.

Kivételszabályok

Főszabály szerint nem számolható el értékcsökkenési leírás a társasági adó alkalmazása során, tehát csökkentő tétel nem érvényesíthető azokra az eszközökre, amelyekre az Sztv. szerint nem számolható el vagy nem szabad elszámolni értékcsökkenést. Ezek – 52. § (5), (6) és 53. § (6) –, mint ahogy az előző részben írtuk, különböző esetek a Számviteli törvényben.

A Számviteli törvényben megfogalmazott kivételszabályokhoz képest ugyanakkor mégis elszámolható Taotörvény szerinti értékcsökkenés:

• a nulla (és a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása alapján a maradványértéknek megfelelő) könyv szerinti értékkel rendelkező eszközökre, valamint
• az épületekre, építményekre, továbbá
• az 1. számú melléklet 10. pont tételeire vonatkozóan a Számvitel törvény szerint megállapított terven felüli értékcsökkenés érvényesíthető

Tao tv. 1. sz. melléklet 10. pont

„Az adózó a számvitelről szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést érvényesítheti az adóév utolsó napján állományban lévő

a) vagyoni értékű jogra, ha az a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;

b) kísérleti fejlesztés aktivált értékére, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;

c) olyan eszközre (kivéve a beruházást), amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést;

d) az a)–c) alpontban nem említett szellemi termékre, tárgyi eszközre (ideértve a beruházást is), ha az eszköz megrongálódása elháríthatatlan külső ok miatt következett be.”

A fenti 10. ponthoz kapcsolódó kiegészítő szabályt érdemes megemlíteni, mely szerint:

„Ha az adózó – a 10. pontban foglaltak alapján – az eszköz terven felüli értékcsökkenésének az adóévre megállapított összegét nem érvényesíti adóalapjánál, akkor a terven felüli értékcsökkenés adóévre megállapított, de nem érvényesített összegét az adóévet követő négy adóévben egyenlő részletekben érvényesítheti.”

A 10. pont szerinti lehetőség alapján tehát dönthet úgy is a vállalkozó, hogy a terven felüli értékcsökkenés tao szerinti érvényesítését nem a tárgyévben, hanem az adóévet követő 4 adóévben teljesíti, az adóévre elszámolt terven felüli értékcsökkenés 25-25%-ának levonásával.