Lakáscélú keretösszeggel kapcsolatos kérdések

FRISSÍTVE: 2025.07.23.

Az eredeti cikk egy adóhatósági egyeztetés nyomán született, bár már akkor is elég meredeknek tartottam a hivatal álláspontját. Azóta kiderült, hogy a hatóság akkori értelmezése hosszú távon tényleg nem tartható. A példák megoldását javítottuk, így a cikk az adóhatóság jelenlegi állásfoglalását tükrözi.

Bérlet vagy hitel?

A lakhatási támogatás szabályozása számos gyakorlati problémát is felvetett, mellyel érdemes külön foglalkozni.

A munkáltató a lakhatási támogatást

• lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy
• lakáscélú hitel törlesztéséhez adhatja.

A tapasztalatok szerint a hiteltörlesztésnél merül fel több kérdés, hogy mit is kell a munkáltatónak vizsgálnia a támogatás nyújtásánál.

A lakhatási célú támogatást a szerződése alapján a bérleti díjat, a hitelt fizető munkavállaló kaphatja. Tehát van jelentősége annak, hogy a szerződés kinek a nevére szól.

A szerződésben a bérlő, a hitelt felvevő személyének egyeznie kell a támogatni kívánt munkavállaló személyével, illetve, ha több szerződő fél van, akkor az egyik szerződő személyének kell egyeznie.

Több szerződő esetén felmerülhet annak a lehetősége, hogy minden szerződő fél elkéri a teljes bérleti díjat a munkáltatójánál. Ezzel a munkáltatónak nincs dolga, mivel a szabály annyit mond, hogy ha nem cél szerint használja fel a munkavállaló, akkor személyi jövedelemadóként a fel nem használt összeg felét be kell vallania.

Hova kell utalni?

A lakhatási célú támogatást a munkavállaló bármilyen, általa megnevezett számlaszámra kérheti. Tehát ez a számlaszám lehet a saját, a bérbeadó, a hitelintézet, sőt bárki bankszámlaszáma. Nincs elszámolási kötelezettség a munkáltató felé, hogy a támogatás cél szerinti felhasználása megtörtént-e. Ebben a tekintetben a felelősség teljes egészében a munkavállaló vállát nyomja.

Keretösszeg a 35 éveseknél

A szabályozás kimondja, hogy az éves keretösszegen (alapesetben 1 800 000 Ft) felüli juttatás nem béren kívüli juttatásnak, hanem egyes meghatározott juttatásnak minősül. Kérdés lehet, hogy ez igaz-e akkor, ha a lakhatási támogatást 35. életévét betöltött munkavállaló részére folyósítja a munkáltató. A válasz az, hogy nem, azaz 35. életévét betöltött munkavállaló részére már csak bérként adható a juttatás, egyes meghatározott juttatásként nem.

Az éves keretösszeg meghatározására külön szabályozás van arra az esetre, ha a dolgozó 2025. év folyamán tölti be a 35. életévét, illetve az a körülmény is csökkenti az éves keretösszeget, ha a dolgozónak nem teljes éve van a munkáltatónál.

A 35. életév betöltése hónapjára még a teljes hónapra eső keretösszeg (150 000 Ft) jár. A munkáltatónál töltött töredékévnél pedig napi arányosítással kell számolni. A két számítás sorrendje sem mindegy.

Példa 1.

Egy munkavállaló 2025. március 20-tól 2025. szeptember 10-ig dolgozik a munkáltatónál. Ez a munkavállaló 2025. november 3-án tölti be a 35. életévét.

Elsőként a korára tekintettel kell megállapítani a keretösszeget. 11 hónapra jár a részére a támogatás, 11 *150 000 = 1 650 000Ft lesz a keretösszeg.

A 2025. év január 1. és november 30. időszakból 160 van munkaviszonyban, ezért erre az időszakra nem jár a kedvezmény. 160/365 * 1 800 000 = 789 041Ft-tal kell tehát csökkenteni az 1 650 000Ft összeget, így a felhasználható keretösszeg 860 959Ft lesz.

Példa 2.

Egy dolgozó 2025. február 20-án tölti be a 35. életévét. 2025. évben az adott munkáltatónál január 1-től február 28-ig dolgozik.

A korára tekintettel a keretösszeg 300 000Ft, melyből levonandó a nem az adott munkáltatónál töltött napokra eső összeg, ami azt jelenti, hogy 8/365 * 1 800 000Ft, azaz 39 452Ft lesz a csökkentő tétel. A keretösszeg így 260 548Ft lesz.

Érdemes megemlíteni még, hogy a NAV a honlapján is elérhető 2025/3. adózási kérdés formájában számos egyéb kérdéssel is foglalkozik.