A munkaviszonyban a munkavállaló csak akkor teljesíti megfelelően kötelezettségeit, ha az előírt helyen és időben rendelkezésre állva egyben munkára képes állapotban is van. A gyakorlatban számos jogvitát keletkeztet, hogy milyen esetekben sérül ez a munkavállalói kötelezettség, és ezt hogyan, milyen módon ellenőrizheti a munkáltató.
Munkavállaló munkára képes állapotának ellenőrzése
Az alábbiakban az alkoholszondás ellenőrzés főbb kérdéseit, munkajogi, munkavédelmi szabályait tekintjük át, hogy milyen jogi keretek között kerülhet sor annak ellenőrzésére.
Alapelvek
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény [továbbiakban: Mvt.] alapján a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg.
A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait [Mvt. 2. § (1) bek. 2-4 pont].
A foglalkoztatóknak és a munkavállalóknak, továbbá az állami szerveknek e törvényben és a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük [Mvt. 6. §].
Az Mvt. 60. §-a értelmében a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások betartásával és a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavégzés során köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy az a saját és mások egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse.
A munkáltató jogosult és köteles is a munkavállaló munkára képes állapotát ellenőrizni.
A munkára képes állapot fogalma
A rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésének három feltételét határozza meg a törvény: a munkavállaló a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban köteles megjelenni, illetve a munkáltató rendelkezésére állni.
A munkára képes állapot elsősorban a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotot jelenti, amit a munkavédelmi törvény is rögzít. A munkára képes állapot alatt olyan fizikai és szellemi állapotot kell érteni, amely nem gátolja a munkaköri feladatok elvégzését.
A munkavállaló ellenőrzése
A munkáltatónak a munkavédelemről szóló törvény előírásain kívül a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [továbbiakban: Mt.] 51. § (4) bekezdése alapján is kötelessége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása.
Ez a kötelezettség magában foglalja azt is, hogy a munkáltató köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállalók megtartják-e az alkoholos befolyástól mentességre, illetve az alkoholtilalomra vonatkozó rendelkezéseket.
Megjegyzés:
Mindezen – a munkáltatót terhelő – előírásokat a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK 122. számú állásfoglalása is egyértelműen rögzíti.
Az alkoholos befolyásoltság ellenőrzésének menetét ajánlatos munkaügyi vagy munkavédelmi szabályzatban rögzíteni.
Az alkohol-ellenőrzési szabályzat készítésekor az alábbi szempontok figyelembevétele ajánlott
Az alkohol-ellenőrzés személyes adatok kezelésével jár együtt, ezért a munkáltatói szabályozás érdekmérlegelési teszt eredményén alapul.
Az érdekmérlegelési teszt előzetes elvégzése és dokumentálása feltétele az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETÉNEK – (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) való megfelelés szerinti jogalap alkalmazásának; ez következik az átláthatóság, elszámoltathatóság elvéből.
A jogos érdek fennálltának bemutatása az adatkezelő jogos érdeke, melyet érdekmérlegelési teszt elvégzésével az alkohol-ellenőrzéssel járó adatkezeléssel kapcsolatban a jogos érdeken alapuló adatkezelésre tekintettel a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján mutat be.
Az érdekmérlegelési teszt szempontjai lehetnek
- A munkáltató mint adatkezelő jogos érdeke/az adatkezelés célja, az érintett természetes személyek és adatok köre
- Az érintettek érdekei, elvárásai, alapjogok
- A kezelt adatok időtartama
- Biztosítékok
- Az adatkezelő jogos érdekének és az érintettek érdekeinek összevetése, az érdekmérlegelési teszt eredménye
Szabályzat hatályának szövegezése, például:
- A szabályzat hatálya kiterjed a munkáltató valamennyi munkavállalójára – jogviszonytól függetlenül –, valamint az alvállalkozók munkavállalóira és megbízásából eljáró személyekre is.
- A munkáltató általánosan, valamennyi személyi, munkavállalói kör vonatkozásában teljes alkoholtilalomról rendelkezik, ebből következően a munkavállaló köteles:
- a számára előírt munkaidőben teljesen alkoholmentes állapotban megjelenni, rendelkezésre állni és munkát végezni (ami azt jelenti, hogy a szervezetében nem lehet szeszes ital fogyasztásából származó alkohol);
- a munkaidő kezdetét megelőző alkoholfogyasztása során is biztosítani, hogy munkaidőben teljesen alkoholmentes állapotban legyen;
- alkoholmentes állapotát a munkaközi szünetben is megőrizni.
- Az érintett személy saját és más munkát végző személy egészségének, illetve testi épségének védelmében külön általános követelmény az is, hogy a munkavállaló a munkáltató területén, a munkaidőn kívüli időszakban nem tartózkodhat alkoholos állapotban.
- A munkavállalók vagy más személyek esetleges befolyásoltságának és az ebből eredő esetleges sérülések, balesetek megelőzése érdekében – a munkáltató székhelyére, telephelyére tilos szeszes italt bevinni, továbbá ott árusítani, esetileg eladni és vásárolni, ajándékba adni, valamint fogyasztani.
Meg kell határozni az alkoholfogyasztás ellenőrzésének rendjét, például:
- A munkáltató üzemi területén, géppel, gépi berendezéssel dolgozó munkavállalók, vagy kézi anyagmozgatást végzők, karbantartó munkát végzők esetében indokolt lehet az ellenőrzés a napi pihenőidőt, a szabadnapot, heti pihenőnapot vagy munkaszüneti napot követő első munkakezdés alkalmával az adott műszakba beosztott (adott időszakban megjelenő) valamennyi személy (munkavállaló) esetében.
- Munkabaleset bekövetkezésekor minden érintett személy esetében sor kerül az ellenőrzésre.
- A fel nem sorolt eseteken kívül ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a munkavállalónál (a székhelyen, üzemi területen tartózkodó más személynél) fizikai, viselkedési jelek észlelése alapján felmerül annak gyanúja, hogy az érintett alkoholtól befolyásolt állapotban van.
Meg kell határozni az ellenőrzést végző személyeket, például: ügyvezető, operatív irányító, üzemvezető, munkavédelmi megbízott.
Amennyiben a munkáltató alvállalkozója munkavállalóit, illetve megbízottját kell szondáztatni, előtte mindenképpen be kell szerezni az érintett előzetes, írásbeli nyilatkozatát.
Lehetőség szerint a vizsgálatot – a munkáltatói jogkört gyakorló által kijelölt – kettő személy (tanú) jelenlétében kell elvégezni. A mindenkori vizsgálatot végzők felelőssége, hogy a vizsgálat az emberi méltóság tiszteletben tartásával, udvariasan történjen.
Az alkoholszondás vizsgálat menete, például:
- A szondáztatást végző tájékoztatja a munkavállalókat a szondáztatás menetéről.
- Az érintett munkavállaló adatai rögzítésre kerülnek a „Jegyzőkönyv alkoholszondás ellenőrzés eredményéről” elnevezésű nyomtatványon, amelyet a jelen lévő személyek aláírásukkal látnak el.
- Az érintett munkavállaló megfújja a szondát.
- A szondáztatást végző leolvassa és rögzíti az eredményt.
- Az ellenőrzött személy nyilatkozik, hogy elfogadja-e a szondáztatás eredményét.
- Amennyiben az ellenőrzés eredménye az, hogy az ellenőrzött személy nem fogyasztott alkoholt, a jegyzőkönyv aláírásra kerül, nincs további teendő.
- Amennyiben a szonda alkoholos befolyásoltságot rögzít, a helytelen, téves mérés elkerülése érdekében ismételten el kell végezni az ellenőrzést, mindkét eredmény jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett.
- Amennyiben az ismételt ellenőrzés eredménye az, hogy az ellenőrzött személy fogyasztott alkoholt, akkor két lehetőség van:
- ha elismeri – ebben az esetben a felelős vezető dönt a továbbiakról,
- ha nem ismeri el – a véralkohol-vizsgálat megfontolandó.
JEGYZŐKÖNYVMINTA
alkoholszondás ellenőrzés eredményéről
Az ellenőrzés ideje: 2026. év……………………hónap………….nap…………..óra
Az ellenőrzés helye:_______________________________________________________
Az ellenőrzést, szondázást végző(k) neve, beosztása:
Ellenőrzött munkavállaló neve, beosztása (munkaköre):
Anyja neve:_____________________________________________________________
Születési helye, ideje:_____________________________________________________
Az ellenőrzés során használt szonda típusa:____________________________________
A szondázás jogcímének és okának meghatározása:
A szondázás véralkoholszintjének, illetve eredményének meghatározása, rögzítése:
Ellenőrzött személy: a szondázás eredményét
⊗ elfogadom,
⊗ nem fogadom el .
Az alkoholtól befolyásolt, illetve alkoholos állapot el nem fogadása esetén orvosi véralkohol-vizsgálatnak van helye!
A szondázást fegyelmi felelősség mellett megtagadó személy indoka, a szondáztató véleménye:
A szondázással kapcsolatos esetleges egyéb körülmények, előzmények és teendő vagy tett intézkedések leírása:
___________________________ __________________________
Ellenőrzést végző(k) aláírása Ellenőrzött munkavállaló aláírása
A munkahelyi alkoholos állapot bizonyításának kérdései, véralkohol-koncentráció értékei
A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) főigazgatója a 4/2020. (VIII. 6.) számú Módszertani Leírása szerint a véralkohol-koncentrációnak megfelelően meghatározott – értékhatárskála és a jelentése a következő:
Alkoholos befolyásoltság
„Az etilalkohol központi idegrendszerre kifejtett izgató, illetve narkotikus hatása, és az ennek következtében fellépő klinikai tünetegyüttes. Szeszes italtól befolyásolt állapoton olyan állapotot kell érteni, amelynél a véralkohol-koncentráció foka, valamint a klinikai tünetek együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a szeszes ital fogyasztása következtében az elkövető nem képes cselekménye biztonságos megítélésére.”
Mértéke
- 0,21–0,50 0/00 (21–50 mg%) = ivott, de alkoholosan nem befolyásolt,
- 0,51–0,80 0/00 (61–80 mg%) = igen enyhe,
- 0,81–1,50 0/00 (81–150 mg%) = enyhe,
- 1,50–2,50 0/00 (150–250 mg%) = közepes,
- 2,51–3,50 0/00 (251–350 mg%) = súlyos,
- 3,51 0/00 felett (351 mg%) = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.
Amennyiben az alkoholszondás vizsgálat alapján a foglalkoztatott alkoholos befolyásoltsága bebizonyosodik, illetve a foglalkoztatott a munkavégzésre képes állapot megállapításában nem működik közre, a további munkavégzéstől el kell tiltani.
Ez a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegésének minősül.
Az ellenőrzés eredményéről az érintett munkavállalót tájékoztatni kell, ez történhet az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben.
Abban az esetben, ha az ellenőrzés során a munkavégzésre alkalmas állapottal kapcsolatos megállapítást az alkalmazott vitatja, akkor őt véralkohol-vizsgálatra lehet küldeni, melyen a foglalkoztatott köteles részt venni. Az ellenőrzés alá vont foglalkoztatott figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben a véralkohol-vizsgálat eredménye pozitív, a vizsgálat költségei őt terhelhetik.
A véralkohol-vizsgálat céljára szolgáló vérvétel bármely egészségügyi intézményben elvégeztethető, melyre a vizsgálatot végző(k) – munkavédelmi megbízott és/vagy a közvetlen vezető – kíséri(k) a foglalkoztatottat, biztosítva a bontatlan véralkohol-vizsgálati egységdobozt. Az egységdobozban található vérvételi jegyzőkönyvben a véleményt kérő szervként a munkáltatót kell feltüntetni.
A véralkohol-vizsgálat eredményét bizonyíthatóan a vizsgált személy és a munkáltatói jogkört gyakorló vezető tudomására kell hozni.
További cikkek
Betegszabadságra való jogosultság főbb kérdései
Az alábbiakban a betegszabadságra való jogosultság főbb kérdéseit, szabályait tekintjük át, figyelemmel az érintett jogviszonyára, beosztás szerinti, illetve a munkanap-áthelyezés miatti kötelezettség, nyilvántartás szabályaira – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a munkavállalók, illetve a foglalkoztatók részére a felmerülő kérdésekre.
ÉrdekelA munkaszüneti napra járó díjazás kérdései
A munkaszüneti nap több szempontból speciális szabályozás alá esik a munkajogban. Egyrészt, nem minden munkavállaló foglalkoztatható ezen a napon. Másrészt, aki ezen a napon mégis dolgozik, az többletjuttatásra, bérpótlékra jogosult. Az alábbiakban ezeket a szabályokat járjuk körül, kitérve a „fizetett ünnep” fogalmára is, amely a munkaszüneti nap miatt csökkent munkaidőért járó speciális kompenzáció az óra- vagy teljesítménybérben díjazott munkavállalók számára.
Érdekel