Nagyszülői gyermekgondozási díj jogosultsági feltételei

Nagyszülői gyed a jogszabályokban

A nagyszülői gyed szabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/A és 42/G szakaszai szabályozzák, illetve mögöttes jogként a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. és 128. szakaszaira is figyelemmel kell lenni.

A nagyszülői gyedre való jogosultság

Kiemelendő elöljáróban, hogy nyugdíjas nagyszülők nem igényelhetnek nagyszülői gyedet, mivel ez a gyed is egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely jogosultsági feltételként előzetes biztosítási jogviszonyt ír elő. Nyugdíjas nagyszülőkre pedig annak ellenére sem terjed ki a biztosítás, ha a nyugdíj folyósítása mellett dolgoznak.

Az Ebtv. megkülönbözteti és nevesíti az alapjogosultat és a jogosultat. Alapjogosult a szülő, jogosult pedig a nagyszülő.

Az Ebtv. 42/A §-a szerint gyedre jogosult személy (a továbbiakban: alapjogosult) jogán annak vagy az alapjogosulttal együtt élő házastársának – ide nem értve a családba fogadó gyám házastársát – vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülője, továbbá az ezen szülővel együtt élő biztosított házastárs (a továbbiakban együtt: nagyszülő) jogosulttá válhat nagyszülői gyermekgondozási díjra, ha

• a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át (összeszámítási szabály) biztosított volt,
• a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt a Tbj. 6. §-a szerinti jogviszony – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – alapján biztosítottként keresőtevékenységet végez,
• a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,
• a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyed nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, és
• azon gyermekre tekintettel, aki után a nagyszülői gyedet megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.

Az ellátásra való jogosultság szempontjából nagyszülőnek kell tekinteni:

• az alapjogosult vér szerinti szülőjét, örökbe fogadó szülőjét, vér szerinti szülőjével együtt élő házastársat, örökbe fogadó szülőjével együtt élő házastársat,
• az alapjogosulttal együtt élő házastárs vér szerinti szülőjét, együtt élő házastárs örökbe fogadó szülőjét, együtt élő házastárs vér szerinti szülőjével együtt élő házastársat, együtt élő házastárs örökbe fogadó szülőjével együtt élő házastársat.

Az ellátásra való jogosultság kezdő napján a nagyszülői gyed megállapításához rendelkezni kell az említett 365 nap biztosítási idővel, de ezen, jogosultsági feltételekkel egyaránt rendelkeznie kell a szülőnek és a nagyszülőnek is.

Előzetes biztosítási időbe beszámítható

A gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napba a külföldi biztosítás ideje is beszámítható, ha a nagyszülő

• az EGT valamelyik tagállamában, vagy Svájcban, vagy az Egyesült Királyságban volt biztosított a fenti időszakban, illetve
• Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt, vagy szociálpolitikai egyezményt kötött országban szerzett biztosítási időt a nagyszülő, akkor az egyezményben foglaltak szerint lehet figyelembe venni a fenti időszakban a biztosítási időt.

Keresőtevékenység mint további feltétel

További feltétel, hogy a nagyszülői gyed folyósításának teljes időtartama alatt biztosítási jogviszonyban keresőtevékenységet kell végezni mindkét szülőnek mint alapjogosultnak.

Ha az egyik szülő nem dolgozik, otthon van, akkor a nagyszülő nem jogosult gyedre, továbbá, ha az ellátás folyósítása alatt szűnik meg a szülő keresőtevékenysége, a nagyszülő tovább nem jogosult az ellátásra [Ebtv. 42/G § (1) bek. b) pont].

A keresőtevékenységnek a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerinti olyan biztosítási jogviszony minősül, amely biztosítási jogviszonyt eredményez.

A keresőtevékenység nem állapítható meg, ha a szülő kizárólag csak nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.

Megjegyzés: Tehát nem lehet keresőtevékenységnek tekinteni az olyan munkavégzést, amely biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet (pl. egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett alkalmi munka, vagy nem biztosított vállalkozási, megbízási jogviszony).

A nagyszülői gyedre való jogosultság időtartama

A jogosultág időtartama az általános szabályokhoz igazodik. A nagyszülői gyed legkorábban a csed (vagy az annak megfelelő időtartam) lejártát követő naptól állapítható meg, és a gyermek 2 éves koráig – ikergyermekek esetén további 1 évig – jár.

A nagyszülői gyedet nem kötelező annak teljes időtartamára igénybe venni, az igényelhető rövidebb időszakra, akár szakaszosan is.

Az alapjogosult halálának hatása a jogosultságra

A nagyszülő részére már megállapított nagyszülői gyermekgondozási díjra való jogosultságot az alapjogosult halála nem befolyásolja. A szülő halála esetén a jogosultság továbbra is fennáll, az ellátás tovább folyósítható a nagyszülő részére a megállapító határozatban foglalt időtartamra [Ebtv. 42/G §. (2) bek.].

A nagyszülő fizetés nélküli szabadsága, munkajogi védelme

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján a nagyszülőt fizetés nélküli szabadság illeti meg – gyermekgondozás céljából – a nagyszülői gyermekgondozási díj igénybevételének időtartamára [Mt. 128. § (3) bek.].

A nagyszülőt munkajogi védelem illeti meg a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, azzal, hogy a munkaviszony munkáltatói felmondással nem szüntethető meg ilyen távollét alatt [Mt. 65. § (3) bek. e) pont].

Az ellátás igénybevétele nem jár hátránnyal a nagyszülő részére, mivel a nagyszülő biztosítása a gyed tartama alatt – annak ellenére, hogy fizetés nélküli szabadságon van – nem szünetel. A nagyszülő tehát az ellátás ideje alatt is munkaviszonyban álló munkavállalóként szerez szolgálati, illetve jogosultsági időt.

Nagyszülői gyed és a szülő keresőképtelensége

A nagyszülő megállapított gyermekgondozási díjra való további jogosultságát nem befolyásolja, ha az alapjogosult saját, illetve gyermeke ápolása címén keresőképtelensége időtartamára táppénzt igényel [Ebtv. 42/G § (5) bek.].

Nem jár a nagyszülői gyed, ha

• a nagyszülő keresőtevékenységet folytat.

Megjegyzés: kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi, kiemelendő, hogy keresőtevékenység alatt nemcsak a munkaviszonyt, hanem az egyéni vagy társas vállalkozást is kell érteni, melyek csak akkor folytathatók, ha kizárólag otthon végzi a vállalkozói tevékenységet a nagyszülő.

• A gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el.

Megjegyzés: Jellemzően napközbeni ellátást biztosító intézmény lehet a bölcsőde, de mindegy, hogy állami, magán, munkahelyi, alapítványi fenntartású, továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabály azonos elbírálás alá vonja, ha a gyermek például hetente csak három napot, vagy nem egész napot tölt a bölcsődében, de ezekben az esetekben sem jár a nagyszülői gyed. Bármely esetben az igénylőt terheli a felelősség, hogy a nagyszülői gyedet lemondja, ha a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben kerül elhelyezésre.

• A nagyszülő a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve az otthonában végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a csedet, valamint a különböző korú gyermek jogán járó gyest és gyedet).
• A nagyszülő letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést tölt.
• Az alapjogosult gyedre való jogosultsága megszűnik.
• A gyermek szülei (vagy egyedülálló szülője) visszavonják azt a nyilatkozatukat, amelyben hozzájárultak, hogy a gyedet a nagyszülő vegye igénybe.

A nagyszülői gyed összege

A nagyszülői gyed naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét kizárólag a nagyszülő jövedelméből (az ellátásra való jogosultság kezdő napján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni) a gyedre vonatkozó általános szabályok alapján kell megállapítani.

A nagyszülői gyed esetében a kedvezményszabályt nem lehet alkalmazni.

A maximális összegben megállapított nagyszülői gyed összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt összeghatár figyelembevételével – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

Több jogviszony esetén a gyedmaximumot az ellátások egybeszámított összegéhez képest kell megállapítani, de a több gyermek utáni nagyszülői gyed esetén az ellátás maximális összegét gyermekenként kell megállapítani.

A kifizetőhelynek személyi jövedelemadó-előleget és nyugdíjjárulékot is le kell vonni a nagyszülői gyedből.

A nagyszülői gyed iránti kérelem elbírálása

A nagyszülői gyed iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, a biztosítási jogviszony fennállása alatt és annak megszűnését követően is.