Nyereményjáték adózása

Amikor a marketingosztály ötletel

Gyakran találkozunk olyan esettel, hogy a marketingesek kitalálják a tutit a forgalom növelésére, de nem kalkulálnak az adóterhekkel. Egy céges megbeszélésen pedig praktikus, ha minden szaktudás egyben képviselteti magát.

Ilyen lehet például a nyereményjátékok szervezése, aminek célja a vásárlásösztönzés. A kérdéses esetben a nyereményjátékban való részvétel feltétele mindössze a regisztráció elvégzése.

Az adókötelezettségek teljesítése szempontjából első lépcsőben azt érdemes tisztázni, hogy a nyereményjáték a Szerencsejáték tv. hatálya alá tartozik-e vagy sem. A szerencsejátékokat szabályozó törvény alá tartozásról egyrészt akkor beszélhetnénk, ha a regisztrációval együtt pénzt mint tétet kellene fizetni, másrészt az ajándéksorsolás tartozhatna ide. Tét fizetéséről itt szó sincs, tehát az első eset kizárható.

Az ajándéksorsolás több mint 30 éves múltra visszatekintő szabályát pedig kivették a szerencsejátékokat szabályozó törvényből, tehát ez a nyereményjáték nem tartozik a Szerencsejáték törvény hatálya alá.

Személyi jövedelemadó

Kezdjük a vizsgálódást a személyi jövedelemadóban. Ebből a szempontból a személyi jövedelemadó azon szabálya jöhet szóba, miszerint adómentes az a nyeremény, melyre az alábbi feltételek együttesen igazak:

• A juttatás üzletpolitikai (reklám) célt szolgál, vagyis a juttató célja saját forgalmának növelése.
• A juttatás vásárláshoz kötött.
• A cég a magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében nyújtja a juttatást.
• A nyeremény nem pénz formátumú.

A regisztráció önmagában nem tekinthető vásárlásnak, tehát ez az adómentes kategória kiesik.

A következő lépésben azt célszerű megvizsgálni, hogy egyes meghatározott juttatásként lehet-e kezelni a nyereményeket. A vonatkozó rendelkezés szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. A nyeremények közül ennek a kategóriának a tárgynyeremény és ajándék utazás egyértelműen megfelel.

Az ajándékutalvány akkor felel meg, ha az utalványon rögzítve van, hogy milyen termékkör vásárlására használható fel (pl. irodaszer, élelmiszer, műszaki cikk stb.). Az nem probléma, hogy több termékkör is fel van sorolva. Ha ez hiányzik (például adott áruházak bármely portékájára beváltható), akkor nem sorolható ide az ajándék.

Az egyes meghatározott juttatásra tekintettel a juttató félnek keletkezik a nyeremény szokásos piaci értéke 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége.

Maradékelven, az előző kategóriából kimaradó utalványok és a pénzbeni nyeremény az egyéb összevonás alá eső jövedelem kategóriába tartozik. A pénzbeni nyereményből a személyi jövedelemadó levonható, de az utalványra tekintettel a magánszemélynek a bevallásában kell rendeznie a személyi jövedelemadót.

Áfa

Következő lépcsőben nézzük meg, milyen áfakötelezettség merülhet fel. A tárgynyeremény és az utazás esetén vizsgálandó a kérdés.

Az ingyenes termékátadás minden esetben áfafizetési kötelezettséggel jár:

• Ha már az ajándék beszerzésekor ismeretes az, hogy azt ellenérték nélkül fogják átadni, akkor a beszerzéskor felszámított áfa nem vonható le.
• Ha a beszerzéskor (vagy előállításkor, ha a cég saját termékéről van szó) még nem egyértelmű, hogy azt eladják vagy ingyenes átadják, ennek megfelelően a beszerzéskor az áfát levonja, akkor az ingyenes átadáskor a tárgynyeremény szokásos piaci értéke alapján keletkezik áfafizetési kötelezettsége az ajándékot átadó vállalkozónak.

Az ingyenes szolgáltatás (ajándék utazás) esetén a kép árnyaltabb. Az ingyenes átadás abban az esetben vált ki adófizetési kötelezettséget, ha a beszerzéskor az adó levonható volt, és az ingyenes átadás magánszükségletet vagy vállalkozástól idegen célt szolgál. Több dolgot is vizsgálni kell.

A kérdéses esetben nem beszélhetünk sem magánszükségletről, sem vállalkozástól idegen céltól, tehát az ingyenes átadásra tekintettel egész biztosan nem keletkezik fizetendő adó.

Viszont azt is külön vizsgálni kell, hogy egyáltalán az adólevonási jog az utazásra történő befizetéskor fennáll-e. Az utazásra a nyereményjátékot szervező cég azért fizet be, hogy azt a potenciális vásárlói körében kisorsolja. Ez az indok megfelelhet annak a kritériumnak, hogy adólevonási jogot érvényesítsen rá.

Tehát az utazásra tekintettel az áfa levonható, az átadáskor pedig nem keletkezik fizetendő áfa.

Társasági adó

A nyereményjátékok kapcsán érdemes még külön kitérni a társasági adóra. A társasági adó külön, elismert költségkategóriaként kezeli azt az esetet, amikor a vállalkozó üzletpolitikai (reklám) célból, magánszemélynek ad azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között visszatérítést, terméket, szolgáltatást, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti juttatást. A társasági adó tehát egyértelműen elismert költségként kezeli a nyereményekkel kapcsolatos kiadásokat.