Cikkünk 1. részében a társasági adóra vonatkozó, 2024–2025. évet érintő törvényváltozások közül az uniós jogharmonizációval kapcsolatos kérdéseket mutattuk be. Jelen írásunk az egyéb módosító rendelkezéseket ismerteti.
Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény változásai – 2024–2025 2. rész
Látványcsapatsport támogatásával kapcsolatos változások
A látványcsapatsportok a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a röplabda és a jégkorong, melyek taotámogatási szabályai 2011-től hatályosak, a vonatkozó előírások folyamatosan módosultak.
- 2024. 11. 29-től a látványcsapatsportok országos sportági szakszövetsége részére nyújtható támogatások keretében új jogcím kerül bevezetésre, így a sportcélú ingatlanok üzemeltetésének költségeire is adható már támogatás. Ehhez kapcsolódó kiegészítés szerint a támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a sportcélú ingatlan üzemeltetése meghatározott költségeinek maximum 80%-át, de legfeljebb a 651/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott bejelentési határértéknek megfelelő forintösszeget, vagyis évente 2 millió eurót. A 107/2011. (VI. 30.) kormányrendelet 2. § (1) 13. nevesíti, hogy sportcélú ingatlan üzemeltetésének támogatására milyen költségek számolhatók el, ide tartoznak többek között a személyi jellegű ráfordítások is. Erre vonatkozóan egy másik korlátot is érdemes megjegyezni, hogy az országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet személyi jellegű ráfordításainak támogatása a 2023/2831/EU rendelet alapján csekély összegű támogatásként nyújtható, amely három egymást követő adóévben 300 ezer eurónak megfelelő forintösszeget jelent.
- Fentiekhez kapcsolódóan további változás 11. 29-től, mely szerint a támogatási igazolásban meg kell erősíteni, hogy az Állami Számvevőszék vagyonmegóvási intézkedéssel nem fordult illetékes hatósághoz a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában. Tehát a támogatási igazolást kiállító szerv megtagadhatja a támogatási igazolás kiállítását, ha számvevőszéki ellenőrzés a támogatás olyan rendeltetésellenes felhasználást tár fel, hogy a kár megelőzése érdekében az Állami Számvevőszék szerint szükséges a vagyonmegóvási intézkedést alkalmazni.
- A Tao tv. 22/C § (8.a) módosítás szerint a hosszabbított támogatási időszakkal érintett tárgyi eszköz beruházásokat legkésőbb a 7. hosszabbított támogatási időszaknak a kormányrendeletben meghatározott végső időpontjáig kell üzembe helyezni.
- A legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési programok jóváhagyása során előírt véleményezéseknél emelkedik a tárcák eljárási határideje. A 2024. 11. 29-től hatályos módosítás alapján tárcák álláspontjának kialakítására és közlésére 45 nap az eljárási határidő az eddigi 10 nap helyett.
- Módosult a Tao tv. 22/C § (6.a) előírása is, mely szerint a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha az építési engedélyhez kötött tárgyieszköz-beruházás, felújítás állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon valósul meg. Itt a változás az, hogy a korábbi 30 nap helyett az üzembe helyezését követő 90 napon belül szükséges átadni a tulajdonos állam vagy helyi önkormányzat részére az ingatlant.
- A Tao tv. 22/C § (1.a) bekezdése a veszélyhelyzettel, a kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint a szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek támogatására vonatkoztak. Mivel az egészségügyi válsághelyzet megszűnt, így a továbbiakban e jogcím fenntartása szükségtelen, így ennek hatályon kívül helyezése indokolttá vált, kivezetésre került.
Látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezet számára nyújtott ingyenes juttatások
A Tao tv. 3. számú melléklet B) fejezet új 27. pontja 2025. 01. 01-jétől hatályos szabálya szerint továbbra is lehet a látványcsapatsportot támogatni, ha az ingyenes juttatás kedvezményezettje látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezet, de annak összege a juttatást teljesítő félnél csak bizonyos megszorításokkal lehet „automatikusan” elismert költség.
Elismert ráfordításként történő elszámolás feltételei
- a támogatott fél az adóévi gazdasági vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevételének legalább 75%-át sporttevékenységből szerző látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezetnek minősüljön, ahol sporttevékenységként kell például figyelembe venni
– a sporttevékenység szervezését,
– sporttevékenység feltételeinek megteremtését,
– sportszer-értékesítést,
– sporteseményre szóló belépőjegy- és bérletértékesítést,
– sporttevékenységgel kapcsolatos reklámszolgáltatást.
- A juttatások lehetnek
– az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,
– véglegesen átadott pénzeszköz,
– a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,
– az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege,
– az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint
– e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, összesen.
- A juttatások összegének maximuma: a juttató fél adóévi árbevételének 1%-át nem haladhatja meg.
- A juttató rendelkezik a látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezet által kiállított írásbeli igazolással (tartalmazza a látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezet és a juttató megnevezését, székhelyét, adószámát, a juttatás összegét, valamint a látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezet nyilatkozatát az árbevételi feltétel teljesítéséről). Ha az éves adóbevallás benyújtásakor az igazolás nem áll a támogató rendelkezésére, ezen a jogcímen az elismert ráfordítás nem érvényesíthető.
- A támogatás, juttatásra nem az előző fejezetben bemutatott 22/C § sporttámogatás adókedvezménye, illetve a 7. § (1) z) közhasznú szervezetek adományozása társaságiadóalap-csökkentés keretében történik. Ez azt jelenti, hogy a Tao tv. 3. számú melléklet B) új 27. pontjának előírása azt biztosítja, hogy a juttató elismert költségként kezelje a támogatás összegét, további adóelőnyt nem biztosít, ezek együttesen nem alkalmazhatóak.
Az új előírással kapcsolatban érdemes megemlíteni a Tao tv. 3. számú melléklet A) rész 13. pontja szerinti szabályozást, amelynél a juttatások elismert ráfordításként történő elszámolhatóságához egyrészt bárki részére vonatkozóan, ugyanakkor szigorúbb feltételeket, nyilatkozati követelményeket fogalmaz meg lényegében ugyanazon juttatási jogcímekre.
Amennyiben az adózó olyan, a látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezetet támogat, amelynél nem teljesülnek a Tao tv. 3. számú melléklet B) fejezet új 27. pontja szerinti feltételek, akkor a támogatás révén felmerült ráfordítás elszámolása tekintetében alkalmazhatja a Tao. tv. 3. számú melléklet A) rész 13. pontja szerinti előírásokat:
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség a juttatás
- Az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó,
- ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy
- az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint
- a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és
- az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá
- az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társaságiadó-bevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;
- amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.
A kutatás-fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó átmeneti szabály
A 2023. december 31-től hatályos új adókedvezmény-szabályok szerint, ha az adózók az új lehetőséggel élnek, akkor az ezt választók az elszámolható költségeik 10%-át jogosultak a társasági adójukból visszatartani. A választás nagy előnye lehet, hogy ennek összegét az adózó akár a teljes számított társaságiadó-kötelezettségéig érvényesítheti az egyéb maximumokra vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett.
További előnye, hogy az adókedvezmény az elszámolható költségek felmerülésének évében és az azt követő 3 adóévben érvényesíthető. Ha a 4 éves időszak alatt adókedvezmény teljes összegét nem érvényesítették, akkor az adózó átutalással teljesítendő megtérítésre jogosult, melyet a NAV teljesít.
Az adózó az új adókedvezmény érvényesítése során a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezmények – Tao tv. 7. § (1) s), t) és w) – alkalmazása helyett választja az 5 egymást követő adóév elszámolható költségeinek összességére, és ezt a döntést az érintett első adóévről szóló éves bevallásban kell bejelenteni a NAV-hoz.
A 2023. december 31-től hatályos fenti adókedvezményhez kapcsolódik egy új – 29/A § (118) – átmeneti rendelkezés:
„A 2023. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 22/G § szerinti adókedvezmény az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére alkalmazható.”
Tehát nem a költség felmerülése, hanem a projekt kezdete számít, így a korábban megkezdett projektek esetén ezen a jogcímen akkor sem érvényesíthető a Tao tv. 22/G §-a, ha annak elszámolható költségei 2023. december 31-e után merültek fel.
Új értékcsökkenési leírási szabály a veszélyes hulladék tárolására szolgáló földterületre
2024. adóévre is választható módosítás szerint bővül azon eszközök köre, melyeknél a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
A Tao tv. 1. számú melléklet 5. pontja tartalmazza azokat a taxatív tételeket, amelyeknél a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenéssel megegyező leírás (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető. Eddig nem szerepelt a felsorolásban a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterületre, telekre vonatkozóan értékcsökkenési leírás tétel. Ezt igazítja ki – már 2024. adóévre választhatóan – a beiktatott új Taotörvény 1. számú melléklet 5. i) pont, melynek révén azonos az adóalap-növelő és -csökkentő tétel összege a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterületre vonatkozóan.
A csoportos társaságiadó-alanyok megszűnésére irányadó bevallási határidő
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása alapján a csoportos társaságiadó-alanyok soron kívüli adóbevallása benyújtási határideje megváltozott. 2024. december 31-ig főszabály szerint a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon belül kellett benyújtani a soron kívüli adóbevallást. Az éves elszámolású adókról 2025. január 1-jétől a CSOPTA esetén a záró ’71 bevallás benyújtási határideje 90 napra nőtt.
Itt érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a csoporttagság annak megszűnése napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napján még nem állt fenn, akkor úgy kell tekinteni, hogy a csoportos társaságiadó-alanyiság nem jött létre.
A Maradvány-hasznosító Zrt. megszűnése miatti szövegmódosítás
A Tao tv. 5. számú melléklete sorolja fel az adóalanynak nem minősülő szervezetek körét, melyből 2025. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezték a Tao tv. 5. számú melléklet 6. pontját, a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.
A Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2024. december 31-én megszűnt, feladatait 2025. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el.
További cikkek
Adókedvezmények és adóalap-kedvezmények
Az éves zárások kellős közepén tisztázzunk néhány alapvető eltérést az adókedvezmények és az adóalap-kedvezmények között.
ÉrdekelEsettanulmány
Egy nagykereskedelmi cég külsős üzletkötőkkel szerződik, egyben az áruszállítást is az üzletkötők oldják meg. A nagykereskedelmi cég saját kisteherautó-flottáját biztosítja külön ellenérték nélkül az üzletkötők rendelkezésére. Az üzletkötők a lakhelyükre viszik a teherautókat. Áfa-, tao-, szja-kérdések.
Érdekel