Osztalékfizetéssel kapcsolatos aktuális kérdések, válaszok

Egri-Retezi Katalin Egri-Retezi Katalin| 2026. június |Előfizetői cikk |#számvitel
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Az utóbbi időben az osztalék fizethetőségével kapcsolatos kérdések ismét népszerűekké váltak. Igaz ugyan, hogy mire ezen cikkünk megjelenik, a 2025. évi beszámolók benyújtási határideje letelt, de az esetleges módosításokkal kapcsolatos dilemmák még aktuálisak lehetnek. Ezek közül kiemeljük a legfontosabbakat, különös tekintettel a felelősségi területeket érintő szabályokat.

Ptk. osztalékhoz kapcsolódó főbb szabályai

Az általános rendelkezéseket a 3:88. § (2) bekezdésben találjuk:

„A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.”

Ehhez képest vannak kifejezetten a kft.-kre vonatkozó előírások.

3:184. § [A tag javára történő kifizetések]

(1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.

(2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül.

(3) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni.

(4) E paragrafus rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a tag javára nem tagsági viszonyon alapuló kifizetésekre is, ha azok összeegyeztethetetlenek a felelős társasági gazdálkodás követelményeivel.

 

3:185. § [Az osztalék]

(1)A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.

(2) A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

3:187. § [Az eltérő szabályozás tilalma]

Semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.

A kft.-k idézett szabályaihoz hasonló előírások találhatók az rt.-kre vonatkozó bekezdéseknél is: 3:261. (1) § [Részvényesek részére történő kifizetés feltételei] és 3:262. § (1)-(2) [Osztalék].

Kapcsolódó gyakorlati kérdések-válaszok:

1. Tulajdoni részesedés arányaitól eltérő mértékű osztalék jóváhagyása

A fenti előírásokkal kapcsolatos kúriai döntés is megemlíti, hogy a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összességének a mértéke ugyan a tagok törzsbetétjéhez igazodik, ugyanakkor ez diszpozitív, nem kötelező szabály. Ez azt jelenti, lehetőségük van a tagoknak arra, hogy az egyes üzletrészekhez a törzsbetét mértékétől, arányától eltérő osztalékhoz, illetve osztalékelőleghez való jogot rendeljenek a társasági szerződésben. Arra azonban ügyelni kell, hogy semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.

2. Mely tagok részesülhetnek az osztalékbólOlvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK

További cikkek

számvitel
2025. november |Egri-Retezi Katalin |Előfizetői cikk

Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat, a második cikkben pedig a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertettük. A 3. részben az átalakulási folyamatokban részt vevő tulajdonos társaságok könyvelési tételeit foglaljuk össze. Jelen cikkünkben feladatokat mutatunk be arra, hogy mit kell könyvelni az átalakuló, egyesülő és szétváló társaságok tulajdonosainál.

Érdekel
számvitel
2025. január |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Azt eddig is tudtuk, hogy ez egy örökzöld téma. Mégis minden év végén meglepődöm, amikor naponta (akár többször is) felmerülő kérdés, hogy hogyan kell könyvelni az évek között áthúzódó tételeket. A fő kérdés az, hogy elhatárolás vagy szállítói kötelezettség a beszámolóban? Valószínű, a problémát az okozza, hogy külön kell kezelni a számvitelt és az áfát.

Érdekel