Az utóbbi időben az osztalék fizethetőségével kapcsolatos kérdések ismét népszerűekké váltak. Igaz ugyan, hogy mire ezen cikkünk megjelenik, a 2025. évi beszámolók benyújtási határideje letelt, de az esetleges módosításokkal kapcsolatos dilemmák még aktuálisak lehetnek. Ezek közül kiemeljük a legfontosabbakat, különös tekintettel a felelősségi területeket érintő szabályokat.
Osztalékfizetéssel kapcsolatos aktuális kérdések, válaszok
Ptk. osztalékhoz kapcsolódó főbb szabályai
Az általános rendelkezéseket a 3:88. § (2) bekezdésben találjuk:
„A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.”
Ehhez képest vannak kifejezetten a kft.-kre vonatkozó előírások.
3:184. § [A tag javára történő kifizetések]
(1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.
(2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül.
(3) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni.
(4) E paragrafus rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a tag javára nem tagsági viszonyon alapuló kifizetésekre is, ha azok összeegyeztethetetlenek a felelős társasági gazdálkodás követelményeivel.
3:185. § [Az osztalék]
(1)A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.
(2) A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.
3:187. § [Az eltérő szabályozás tilalma]
Semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.
A kft.-k idézett szabályaihoz hasonló előírások találhatók az rt.-kre vonatkozó bekezdéseknél is: 3:261. (1) § [Részvényesek részére történő kifizetés feltételei] és 3:262. § (1)-(2) [Osztalék].
Kapcsolódó gyakorlati kérdések-válaszok:
1. Tulajdoni részesedés arányaitól eltérő mértékű osztalék jóváhagyása
A fenti előírásokkal kapcsolatos kúriai döntés is megemlíti, hogy a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összességének a mértéke ugyan a tagok törzsbetétjéhez igazodik, ugyanakkor ez diszpozitív, nem kötelező szabály. Ez azt jelenti, lehetőségük van a tagoknak arra, hogy az egyes üzletrészekhez a törzsbetét mértékétől, arányától eltérő osztalékhoz, illetve osztalékelőleghez való jogot rendeljenek a társasági szerződésben. Arra azonban ügyelni kell, hogy semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.
2. Mely tagok részesülhetnek az osztalékból
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Bekerülés érték meghatározása
A bekerülési érték meghatározása örökzöld téma, mindig van valami apróság, amit egy különlegesebb eszköz kapcsán az ember „újra tanul” a Számviteli törvényt fellapozva. Cikkemben ezekre az „apróságokra” hívom fel a figyelmet, hogy szem előtt tartsuk ezeket is.
Érdekel
Fejlesztési tartalék feloldása
Bár a fejlesztési tartalékról azt gondoljuk, hogy mindent tudunk, mindig érdekes, ha egy olyan kérdés érkezik, ami még eddig nem merült fel. Vajon a fejlesztési tartalékot fel lehet-e oldani folyamatban levő beruházásra? És ha később nem lesz belőle tárgyi eszköz? Lehet, hogy már ebből a két kérdésből is érted a dilemma okát. Lássuk!
Érdekel