Az utóbbi időben az osztalék fizethetőségével kapcsolatos kérdések ismét népszerűekké váltak. Igaz ugyan, hogy mire ezen cikkünk megjelenik, a 2025. évi beszámolók benyújtási határideje letelt, de az esetleges módosításokkal kapcsolatos dilemmák még aktuálisak lehetnek. Ezek közül kiemeljük a legfontosabbakat, különös tekintettel a felelősségi területeket érintő szabályokat.
Osztalékfizetéssel kapcsolatos aktuális kérdések, válaszok
Ptk. osztalékhoz kapcsolódó főbb szabályai
Az általános rendelkezéseket a 3:88. § (2) bekezdésben találjuk:
„A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.”
Ehhez képest vannak kifejezetten a kft.-kre vonatkozó előírások.
3:184. § [A tag javára történő kifizetések]
(1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.
(2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül.
(3) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni.
(4) E paragrafus rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a tag javára nem tagsági viszonyon alapuló kifizetésekre is, ha azok összeegyeztethetetlenek a felelős társasági gazdálkodás követelményeivel.
3:185. § [Az osztalék]
(1)A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.
(2) A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.
3:187. § [Az eltérő szabályozás tilalma]
Semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.
A kft.-k idézett szabályaihoz hasonló előírások találhatók az rt.-kre vonatkozó bekezdéseknél is: 3:261. (1) § [Részvényesek részére történő kifizetés feltételei] és 3:262. § (1)-(2) [Osztalék].
Kapcsolódó gyakorlati kérdések-válaszok:
1. Tulajdoni részesedés arányaitól eltérő mértékű osztalék jóváhagyása
A fenti előírásokkal kapcsolatos kúriai döntés is megemlíti, hogy a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összességének a mértéke ugyan a tagok törzsbetétjéhez igazodik, ugyanakkor ez diszpozitív, nem kötelező szabály. Ez azt jelenti, lehetőségük van a tagoknak arra, hogy az egyes üzletrészekhez a törzsbetét mértékétől, arányától eltérő osztalékhoz, illetve osztalékelőleghez való jogot rendeljenek a társasági szerződésben. Arra azonban ügyelni kell, hogy semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.
2. Mely tagok részesülhetnek az osztalékból
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kamattámogatások könyvelése
Néhány éve van jelen a cégeknél a kamat- és kezelésiköltség-támogatás. Ezekkel kapcsolatban a kérdés az, hogy vajon a támogatástartalom könyvelése kezelendő-e külön bevételként vagy sem?
Érdekel
Eszközök év végi értékelése, annak számviteli elszámolása
A naptári évvel megegyező üzleti évet választó vállalkozások a fordulónapra vonatkozóan a mérlegkészítés időpontjában (ahhoz legközelebb) rendelkezésre álló információk alapján kell, hogy értékeljék eszközeiket. Az óvatosság alapelve szerint az eszközöket felértékelni nem lehet (van néhány kivétel), leértékelni kötelező! Cikkemben az eszközök év végi értékelésére vonatkozó szabályokkal, elszámolásokkal foglalkozom részletesen.
Érdekel