Parkolási szolgáltatás

Áfalevonási tiltás

A személygépkocsihoz, kisteherautóhoz kötődő parkolási szolgáltatásra felszámított adó nem helyezhető levonásba. A parkolási szolgáltatásra az Áfatörvény fogalmi meghatározást nem ad, így annak hétköznapi értelmezését kell valahogy felépítenünk.

A parkolási szolgáltatás minden esetben az ingatlan-bérbeadás egyik fajtájának tekinthető, de az azon belüli elhatárolás tekintetében magunkra hagy minket az Áfatörvény. A NAV sem adott ki nyilvánosan elérhető álláspontot, ugyanakkor erre a kérdésre rendre az a válasz körvonalazódik, a parkolási szolgáltatás felügyeletének a szintje dönti el, hogy áfa szempontjából parkolásról vagy egyéb, ingatlan-bérbeadásról beszélünk-e.

A felügyeletszintet nem abban kell mérni, hogy a parkolási szolgáltatást nyújtó fél vállalja el a gépjárművek őrzését is, hanem azt kell nézni, hogy a parkolási folyamat egyes mozzanatai (belépés, elhajtás, fizetés) mennyire vannak lekövetve. Az időtartam nem szempont, tehát akár több hónapos, egybefüggő, parkolásra jogosító bérlet is ide sorolható.

Szintén nem szempont, hogy a felügyelet mennyiben automatizált. Tehát, ha egyáltalán nincs személyes őrzés (vagy csak meghibásodás esetére van ügyelet), akkor az még lehet parkolási szolgáltatás.

Parkolás mint szolgáltatás

Most közelítsük meg a kérdést úgy, hogy mi nem minősül parkolási szolgáltatásnak. Alapesetben egy teremgarázsban egy vagy több állandó hely biztosítása nem parkolási szolgáltatás. Ebben az esetben a parkolás felügyelete nem valósul meg, ugyanis a parkolóhely tulajdonosa a tényleges használatot nem követi le. Ez akkor is igaz, ha egyébként az irodaház parkolójába történő be- és kihajtás engedéllyel, beléptetőrendszerrel van biztosítva.

Szintén nem minősül parkolási szolgáltatásnak, amikor a parkolóház tulajdonosa a teljes parkolóházat üzemeltetőnek adja át bérleti díj fejében.

A két megközelítés között azért ki lehet szúrni a határeseteket.

Mondjuk egy üzletház parkolójában, ha rendszám alapján fix helye van a parkolási szolgáltatást igénybe vevőnek, akkor a fentiek alapján nem egyszerű az elhatárolás. Ebben az esetben véleményem szerint nem beszélünk parkolási szolgáltatásról, mert bár ugyanazt a be- és kiléptetőrendszert használja az ügyfél, de az ő parkolását nem mérik.

Érdekes kérdés lehet, mondjuk, egy városi éves parkolóbérlet, amely bérlet a város meghatározott vagy teljes területén engedi a parkolást. Ezt az esetet parkolási szolgáltatásként értékelném, mivel a kamerákkal, közterület-felügyelőkkel folyamatosan figyelve van a parkolás jogszerű igénybevétele.

További kérdés lehet még, hogyha a parkolás mellé egyéb szolgáltatások is párosulnak. Például egy irodaházban bérelt iroda mellé gépjárműparkoló is kérhető. És a szerződés tartalmaz még közös költséget, opcionálisan takarítási szolgáltatást is. A parkolóhelyek biztosítását ebben az esetben le kell választani az irodabérletről, tehát külön tétel lesz a számlán.

A közös költség és a takarítás pedig az iroda és a parkoló bérbeadásának alkatrészét kellene, hogy képezze. A gyakorlatban valószínűleg a bérbeadó ezt nem fogja szétszedni, egész egyszerűen külön soron hozza, vagy ezeket a költségeket az iroda bérleti díjába építi be. Valószínűleg csak hosszas hadakozás árán lehetne elérni, hogy szedje szét a bérbeadó az említett módon a közös költség és a takarítási költség részt. Én azt gondolom, hogy nem éri meg itt a vita, praktikusan a számlán szereplő parkolási szolgáltatáselem áfájával érdemes csak foglalkozni.