A vállalkozások napi tevékenysége során többféle rendezvény kerülhet megszervezésre. Cikkemben ezen rendezvényekkel felmerülő költségek elszámolásával és adózásával kapcsolatos ismereteket foglalom össze.
Rendezvények költségeinek számviteli elszámolása
Költségnemek
Első körben néhány alapdefiníció tisztázását tartom szükségesnek a rendezvényekhez kapcsolódó költségek kapcsán.
Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.
Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyag- és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.
A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is. Különösen: …a természetben adott juttatások, a reprezentáció költségei…
Az egyes költségnemek közül a rendezvényekhez kapcsolódóan alapvetően az igénybe vett szolgáltatások és a személyi jellegű egyéb kifizetések kerülnek előtérbe.
Reprezentáció:
„A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható” (Szja tv. 3. § 26. pont).
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Halasztott ráfordítások és azok elszámolása
A klasszikus időbeli elhatárolások jellemzően „napi” szinten jelen vannak a vállalkozások életében, ezzel szemben a halasztott bevétel és halasztott ráfordítás képzésének szükségességét fel kell ismerni az adott, jellemzően kivételes gyakoriságú gazdasági eseményekhez kapcsolódóan. Az alkalmazást segíteni, csokorba szedtem az eseteket.
Érdekel
A lekötött tartalék esetei
A lekötött tartalék a saját tőke egyik eleme a magyar számviteli rendszerben. A célja, hogy a vállalkozás bizonyos összegeket elkülönítsen a szabadon felhasználható eredménytartalékból vagy adózott eredményből olyan célokra, amelyeknél jogszabály, szerződés vagy saját döntés alapján korlátozott a felhasználhatóság. Sok cégnél előfordul, hogy egyáltalán nem kell használni, de ezért fontos, hogy fel tudjuk ismerni azokat az eseteket, amikor nem lehet elkerülni.
Érdekel