A saját tőkével kapcsolatos gazdasági események jellemzően nem tartoznak a rutinesemények közé, hiszen nem napi/havi gyakorisággal előkerülő könyvelési tételek. A saját tőkét jellemzően állandó tőkeelemként szoktuk meghatározni, melynek változó része az Adózott eredmény, illetve azon keresztül az Eredménytartalék, így viszonylag ritkán fordul elő, hogy az egyéb tőkeelemekkel kell foglalkozni. A szabályozás sajátosságai alapján a Lekötött tartalékkal kapcsolatos tételek azonban mégiscsak időről időre felbukkannak.
Sajáttőke-szemezgetés: lekötött-tartalék-képzés kiemelt esetei
Pótbefizetés
A pótbefizetés jogi szabályozása némileg változott az új Ptk. bevezetésével. Ma már nem kötelező eleme a társasági szerződésnek a pótbefizetés előírása ahhoz, hogy a taggyűlés ténylegesen dönthessen a pótbefizetésről. Ha azonban a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést a veszteségek fedezetére a pótbefizetés előírására, akkor azt is meg kell határozni, hogy mennyi annak a legmagasabb összege, illetve, hogy pótbefizetés milyen gyakorisággal rendelhető el.
A pótbefizetés teljesítésének módját (pénzbeli vagy nem pénzbeli), ütemezését, határidejét a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozatban kell meghatározni. Nem pénzbeli formára vonatkozó követelmények azonosak a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra vonatkozó követelményekkel.
A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni, ettől eltérő meghatározás, teljesítés nem fogadható el pótbefizetésként.
Késedelmes teljesítés vagy a teljesítés elmulasztásának jogkövetkezménye azonos a vagyoni hozzájárulás nem teljesítésének szabályaival.
A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában, a tagjegyzékben szereplő tagok részére kell visszafizetni. A visszafizetés csak a törzsbetétek teljes befizetését követően történhet meg. A saját üzletrészre jutó pótbefizetés nem visszafizetendő. Azaz a pótbefizetés nem azt a tagot illeti meg, aki eredetileg a befizetést teljesítette, így a pótbefizetés összegét az üzletrész értékesítése során az eladási árba célszerű belekalkulálni.
Kapott pótbefizetés elszámolása
161. Beruházások / 2. Készletek / T 381. Pénztár / 384. Elszámolási betétszámla / 36. Egyéb követelések – K 414. Lekötött tartalék
Pótbefizetés „visszafizetése”
T 414. Lekötött tartalék – K 384. Elszámolási betétszámla
Pótbefizetéshez kapcsolódó szabály még, hogy jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezőknek történő kiegyenlítést követően a fennmaradó vagyonból a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, és a további részt kell a törzsbetétek arányában felosztani.
Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész
A saját részvény, saját üzletrész visszavásárlása esetén azok könyv szerinti értékét eredménytartalékból Lekötött tartalékba kell átvezetni.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Követelések év végi értékelése
Évzáráshoz örökzöld téma a követelések év végi értékelése. A könyvvizsgálók az óvatosság jegyében, a cégvezetők meg az eredmény védelme érdekében érvelnek, amikor ez a téma kerül napirendre. Vajon ki győz?
Érdekel
Nem megfelelő összegű saját tőke kezelése
A saját tőkével a mérlegfőcsoportnak jellemzően két okból lehet nem elegendő összege, vagy akár negatív előjele. Elképzelhető, hogy van jegyzett, de még be nem fizetett tőke, illetve lehet felhalmozott veszteség az eredménytartalékban. Nem csak a ténylegesen negatív előjelű sajáttőke-összeg jelent problémát, hanem az is, ha a saját tőke az adott társasági formára előírt jegyzett tőkeminimumot nem éri el (kft. és rt. esetében).
Érdekel