Azt gondolnánk, hogy majd a számlázóprogram tudja a dolgát. Nekünk ezzel nincs teendőnk. Mégis, tisztázzuk, hogy a csoportos áfaalany által és a részére kibocsátott számlán és az adatszolgáltatásban pontosan milyen adatnak kell szerepelnie. Mert végül úgyis hozzánk jön a partner a problémával, nem a számlázóprogram fejlesztőjéhez és nem a NAV-hoz. Jöjjön tehát a név és adószám feltüntetése körüli mizéria.
Számla-adatszolgáltatás
Jogszabályok
Kezdjük az Art. és az áfa pontos szabályaival!
Az adózás rendjéről szóló törvény 30. §-a szerint:
„A csoportképviselő a csoportazonosító számot, közösségi adószámot az adóhatóság előtti eljárása során a csoport adózással kapcsolatos iratain, így különösen a csoport általános forgalmi adóbevallásán (összesítő nyilatkozatán) feltünteti. A csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon a csoportazonosító számot, közösségi adószámot és saját adószámát is köteles feltüntetni.”
Az Áfatörvény 169. §-a szerint a számla kötelező adattartalma a következő:
„Adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a termék értékesítője, szolgáltatásnyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.”
És akkor még egy szabály az összesítő nyilatkozatokról, azaz az áfabevallások adatairól:
„Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásában, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:
a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről.”
Számla tartalma vs. adatszolgáltatás tartalma
A csoportos áfaalanyiság egyik fontos kérdésköre a számlázás. A gyakorlatban a csoportos adóalanyok által kibocsátott és az általuk befogadott számlák kötelező tartalmi kérdései éles vitákat szülnek. Keveredik a számla és az adatszolgáltatás tartalmára vonatkozó előírások értelmezése is, ráadásul a NAV Online Számlázó program is sajátosan közelíti meg a kérdést.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kriptoeszközök a nemzetközi adatszolgáltatás árnyékában
A magánszemélyeket a kriptoeszközök után terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettség témaköre a közeljövőben fel fog élénkülni. Ennek oka, hogy a NAV nemzetközi adatcsere keretében adatokat fog kapni a magánszemélyek különféle tőzsdéken folytatott kriptoügyleteiről. Ennek „ellentételezéseként” a személyi jövedelemadó kriptoügyletekre vonatkozó szabályai kedvező irányba változtak.
ÉrdekelKészpénzes számlák cégek között – mikor kell bejelenteni a NAV-nak?
A készpénzes számlák könyvelésekor rendszeresen felmerül a kérdés: mekkora összeg felett kell a készpénzes kifizetést bejelenteni a NAV-nak? Vannak, akiknek ez a régóta napirenden levő probléma fel sem tűnik. Viszont sokan emlékeznek még a 2 millió forintos értékhatárra, mások az 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlátból indulnak ki. A két szabályt azonban nem szabad összekeverni.
Érdekel